A Marvel filmes ámokfutása a harmadik fázisához érkezett, ami ha olyan lesz, mint a Civil War, akkor nagyon kemény menetekre készülhetünk. A harmadik Amerika Kapitány lazán megágyaz egy igazán komoly mozifolyamnak, két és fél órán át építkezik, és olyan dolgokat művel, amiket Marvel-film nem mindig, vagy egyáltalán nem szokott.

A Polgárháború ugyanis sokkal emberibb történet, mint bármi, amit a Marvel eddig letett az asztalra, főgonosza is egy „átlagos” ember, a nagy egymásnak feszülés okai is teljesen emberiek, a legnagyobb harcok különlegessége is az, hogy abszolút emberi érzések miatt történnek meg, és nem azért, mert egy szabadon választott nagyon szuper gonosz el akarja pusztítani a Földet, a Bosszúállóknak meg benne van a szerződésében, hogy amikor egy ilyen genya jön, menni kell, és püfölni.

És ez az emberi vonal nagyon jól áll a képregényfilmnek. Kit érdekel már, hogy kinek milyen szuperereje lesz hirtelen, már a Deadpool is azért volt (részben) jó, mert Wade egyszerűen le akarta győzni a rákot, meg akart maradni, ezért lett belőle az, ami, és ezzel lehet azonosulni. Az Amerika Kapitány harmadik részének sztorijával bőven lehet azonosulni, annak ellenére is, hogy a fő vonulata tulajdonképpen azt taglalja, mit tehet meg egy szuperhős és mit nem, hogy mi van a világ megmentése közben elhalálozott ártatlan áldozatokkal.

Ez az a kérdés, ami már elég régóta foglalkoztat mindenkit, hogy mi van azokkal az emberekkel, akik elhullanak, miközben a világ megmenekül, hogy belegondol-e abba Vasember, milyen értékes emberek életét oltja ki, amikor valamilyen gonoszt püföl, és hogy mikor kell majd szembenézniük a hősöknek saját tetteik súlyával. Az idő eljött, a csapat ugyanis egy brutálisan látványos akció közben véletlenül sok-sok ember életét oltja ki az afrikai Wakandában, majd az ország királya gyászában előirányozza az Ultron kora végén nagyon rosszul járt Szokovia vezetőségével (és persze az amerikai erőkkel), hogy a csapat működjön szigorú felügyelet alatt, amit Vasember személyes érintettsége miatt meg is szavaz, és mások sem tartják ezt feltétlenül annyira borzasztó ötletnek.

A csapat két részre oszlik, Amerika Kapitány ugyanis nem tartja kivitelezhetőnek, hogy pórázon legyenek tartva, ebben a gondolkodásmódban csatlakozik hozzá néhány szuperbarátja is, a táborok pedig nem hogy közelítenének egymáshoz, még egyre jobban el is kezdik megutálni egymást. A gigantikus harc innentől kezdve elkerülhetetlenné válik.

Anthony és Joe Russo rendezők azért elég magasra helyezte a lécet A tél katonájával, aminek tulajdonképpen az adta a fő konfliktusát, hogy Steve Rogers nem tudja elengedni Bucky barátságát, aki közben hogy-hogy nem, kölyökkori virgonc haverból gyilkológéppé vált, tehát az emberi vonal már ott is megjelent, de nem annyira hangsúlyosan, mint a Polgárháborúban. Itt személyes tragédiák sora okozza a konfliktusokat, amelyek összetörik a szereplőket, ennek köszönhetően Vasember sem olyan mértékben lazán vicces, ahogyan eddig, inkább a beugrók szolgáltatják a poénokat, de összességében visszavesz a viccességből a Civil War, a végén pedig egészen komorrá válik, és olyan pillanatokat hoz, amelyek bőven kikiálthatóak a Marvel mozi-univerzumának csúcspontjává.

A beugrók és az új szereplők egyébként ügyesen kerülnek képbe, Fekete Párduc (Chadwick Boseman) bőven megérdemli a teljes filmet, Pókember egyelőre sajnos legalább annyira viccesre fazonírozott, mint a nem túl erős A csodálatos Pókember 2-ben (de az új Spidey-nak, Tom Hollandnak ez valahogy mégsem áll rosszul, mert béna tini), csak éppen mégis olyan érzése van az embernek, hogy nem volt idő felvezetni őket egy rendes mozifilmmel, le kellett tudni viszonylag gyorsan, de tisztességgel a beléptetésüket. Ez főleg Pókember esetében szembetűnő, aki bár erős akciójelenést, és igazi poénokat kap, mégis kissé kevésnek tűnik, de hát mindenre nem lehet idő Marveléknél sem.

A két és félórás játékidő hozza A tél katonája színvonalát, és kicsit meg is haladja azt, úgyhogy bátran mondható, hogy az Amerika Kapitány: Polgárháború simán a legjobb film a Bosszúállók első része óta, szépen felépített történetű, igazi súlyos problémákat taglaló, rohadtul látványos blockbuster, amitől elhisszük, hogy most jön majd csak a Marvel-filmek java.