Most komolyan, várta volna bárki is, hogy a Lego Marvel Super Heroes szuper játék lesz? Erős közepes maximum, de egy hosszú időre felnőtt férfiakat lekötni képes művet egyáltalán nem reméltünk. A gyerek majd megkapja karácsonyra, apuci persze majd egyszer-egyszer játszik vele félórákat, aztán csak csendben tűri, ha a szeme fénye már megint előveszi. Persze a Lego filmes és képregényes tematikájú játékai eléggé jól sikerültek, de mintha minden a mostani pillanatban állt volna össze szuper színvonalúvá.

A Lego Marvel Super Heroes-t nagyon nem viccelték el. 155 karaktert csalhatunk elő, amelyekkel mind játszhatunk is freeplay módban, és igen, ők teljes egészében lefedik a Marvel univerzumot, ami úgy történhet meg, hogy a TT Games fejlesztői csapata és a Lego nem az elkészült képregényfilmeket, hanem a Marvel képregény-történelmét vették alapul, éppen ezért több kosztüm-verzió, valamint filmen még sosem látott hősök és antihősök is előkerülnek. Öröm! Boldogság!

Grafika + hangulat

Nem sokat javul a helyzet a Lego játékainak történelmében, már ami a grafikai megvalósítást illeti, de nem is baj, hiszen maguk a Lego-kockák sem a gyönyör csúcsai, egyszerűek, de összerakva őket valami komolyat is alkothatunk belőlük. A TT Games is ezt tette, az egyszerű építőelemekből alkotott nagyot. LMSH szép játék, kifejezetten az, de igazából semmi extrát nem nyújt vizuálisan. Olyan legós, de hát pont ettől szeretjük ezeket a játékokat. Ez adja meg a hangulatát, ami viszont annyira elvarázsol, hogy zsigerből küldöd el a gyereket matekházit írni, amikor már egy órája nézed, hogyan harcolnak a kedvenc hőseid a kedvenc főellenfelek ellen.

A történet és a karakterek pont úgy íródtak meg, hogy egy gyerek és egy felnőtt számára is kellő mennyiségű és minőségű poént tartalmazzanak, itt semmi sem vehető komolyan, de szerencsére a gegekkel nem estek át a ló túloldalára, mint ahogyan az erőszakkal sem: bár akciójelenetekkel bőven megpakolták a játékot, mégis aranyos maradt a küzdelem, a végén minden ellenfél alkotóelemeire bomlik. Hát mi ez, ha nem az aranyosság csimborasszója?

Szavatosság

Aki gyors menetet remél a LMSH-tól, elég rossz helyen keresgél. Minimum nyolcórányi játékidő van benne, és akkor még nem beszéltünk az újrajátszásokról, amelyeket az egyes pályák olyan pontjai miatt kell majd eszközölnünk, ahol csak egy később kinyerhető karakterrel oldhatunk meg egy a játék teljesítése szempontjából nem fontos feladatot. Magyarul: ha látsz egy kék és piros jelzéssel megjelölt akármit, akkor különleges karakterre lesz szükséged, ő pedig nem biztos, hogy abban a pillanatban veled van.

A TT Games egyszerre több karaktert küld egymással kalandozni minden egyes pályán, mindenféle elképzelhetetlen és szívünknek kedves kombinációban és formációban, ezt pedig megunni nem nagyon lehet. A karakterek között egy gombnyomással válthatunk, erre pedig azért lesz szükség, mert egy-egy feladat teljesítéséhez különféle szuperképességeket kell használnunk, csapatmunka lesz a kulcsszó, nem az egyéni hősködés. És igen, itt néha az eszünkre is szükségünk lesz, de persze csak olyan feladványok elé nézünk, amelyeket kevés agyalással egy gyerek is meg tud oldani.

És most jön a bónusz: a Lego Marvel Super Heroes-ban akár open world mókában is részesülhetünk, a Marvel által elképzelt New Yorkban kalandozhatunk a már megszerzett karakterekkel, és járhatjuk be szabadon. Elég jó szórakozás, de azért viszonylag gyorsan rá lehet erre is unni. Mindenesetre hosszú-hosszú órákkal toldja meg ez is a játékidőt.

Problémák

Néha azonban nem teljesen egyértelmű, mit akar tőlünk a játék. Már az első pályán is sikerült elakadnom, amikor láttam, hogy egy Hulk számára megjelölt zöld fogantyút kellene kezelésbe vennem, de arról elfelejtettek szólni, hogy csak Vasember robbanthatja szét azt a korlátot, amelyet egyébként Hulknak teljesen nyilvánvalóan szét kellene csapnia a kisujjával is. De szerencsére ilyen pillanatokból igen kevés akad, az ember pedig egy idő után ráérez arra, mit akar tőle a játék.

Mint ahogy ráérez az irányításra is, ami első próbálkozásra nem lesz mindig a barátunk, de rövid gyakorlás után a mesterévé válhatunk, így szerencsére ezt sem tudjuk hatalmas hibaként felróni a játék virtuális panaszkönyvébe. Ami viszont ezeknél kicsit idegesítőbb, az a kameranézet. Hogy 2013-ban valaki ne egy szabadon körbeforgatható kameranézetes TPS-akciójátékban gondolkodjon, az igen nagy merészség, de talán az őrültség szó jobban kifejezné a helyzet állását. Nem arra fordul a kamera, amerre akarod, néha nagyon szenvedsz ettől, de a hangulat bőven kárpótol még ezért is.

Összegzés

A Lego Marvel Super Heroes az a fajta játék, amit azért érdemes megvenned a gyerekednek karácsonyra, mert te akarsz jól járni. Jó a szuperhős-fanatikusoknak, a Lego-fétisűeknek, a Marvel-rajongóknak, szóval nagyjából mindenkinek, aki szeret játszani. Van benne munka, ezt érezni rajta, és bár nem sikerült levetkőznie a korábbi Lego-címek egy-egy gyerekbetegségét, simán a legjobb Lego-játék, ami valaha megjelent.

8/10