Állítólag végleg vége a bedrogozott partiknak, nincs több Másnaposok, már a plakátra is ráírták, hogy vége. Ha van isten, tényleg nincs tovább, mert ez már így is túl sok. Azaz kevés.
Egy átlagos reggel a Hollywoodi Folytatásügyi Minisztérium kávé- és bagelszagú megbeszélésén. A miniszter utasítja Todd Phillipset, hogy a nagy bevételekre való tekintettel küldje el harmadszor is berúgni a Farkasfalkát. Phillips vakarja a fejét, hiszen bárhonnan is nézi, már másodszor is az első filmet forgatta le, gyakorlatilag ugyanabból a forgatókönyvből, de hát legyen, ha a kassza csörög, hát menni kell. A rendező/forgatókönyvíró és hű társa, Craig Mazin azonban gondolnak egyet, fakkdetsit, ha már folytatjuk, akkor csináljunk most valami teljesen mást! Legyen mondjuk pornó! Vagy dráma! Vagy thriller! Ez az! Thriller!
Vagy inkább víg-thriller! Hívjuk az új stílust thrilledynek! Hozzuk vissza az elmúlt epizódok összes, de tényleg összes szereplőjét az utolsó fűszálig valamilyen módon, adjunk a sztorihoz olyan hozzávalókat, hogy az megfekszi majd a rajongók gyomrát, de hát mindegy is, amint megvannak az első hétvégi bevételek, irány Dominika, és magasról teszünk mindenkire, miközben a habokban pancsolunk.
A Másnaposok 3 nem jó. De hát már a kettő sem volt az. Bár ha azt nézzük, a második etap csak azért volt sokkal gyengébb az elsőnél, mert tökéletesen ugyanazt hozta, amit a bemutatkozás. Értsd: tökéletesen. Ezúttal viszont legalább annyi becsület volt a készítőkben, hogy nem ugyanazt az alapproblémát vázolták fel, melynek még a megoldása is ugyanaz volt. Csak részben. Mert most is van eltűnt haver, akit meg kell menteni, de egy csepp alkohol és drog sem módosítja senki tudatát a másfél órás játékidő alatt.
Ezúttal úgy dönt a Farkasfalka, hogy elviszik Alant oda, ahová való, egy intézetbe, ahol rendbe rakják a fejét. Hölgyeim és uraim, a Mission: Impossible következő epizódját látják! A díszes társaság útra kel, hogy eljuttassa barátjukat a helyszínre, útközben azonban elrabolja őket néhány disznófejű nagyúr, akik főnöke, Marshall (John Goodman) sebtében meg is zsarolja őket, hogy ugyan keressék már meg a börtönből megszökött Mr. Chow-t, mert nála van az aranya fele. Biztosítékként elviszi magával Dougot, így Alannek, Philnek és Stunak igencsak sürgősen rá kell lelnie a kokainban úszó idióta baromra.
Azért nem fukarkodunk a negatív jelzőkkel, mert Chow mindig is a sorozat leggyengébb karaktere volt, igazi idegesítő senkiházi, aki most igencsak erős szerepet kap, ellensúlyként hála istennek ott van Goodman, aki nagyjából akkor is jó lenne, ha egy krumplis zsákba kötözve játszaná végig a filmet. Chow hidegvérű gyilkos lett, a Farkasfalka pedig egy többszörösen átverhető, IQ-bajnok brigád. Annyira buták, hogy arra szavak nincsenek, köztük is Alan viszi a prímet, ami nem nagy meglepetés, az azonban már igen, hogy az egész film az ő teljesen valószínűtlen érésére hegyeződik ki.
Hogy teljes legyen a zűrzavar, erőltetett fordulatokkal tényleg mindenkit visszarángatnak egy-egy rövidke szerep erejéig, Jade-et és Carlost is, sőt, hogy fokozzák a fokozhatatlant, beléptetik a képbe azt a Melissa McCarthyt, akinek a forgatásokon való megjelenését tüzes vasvillákkal kellene megakadályozni. Szerencsére kevés szerepet kapott, de még az a pár perc is bőven sok.
Mindezzel együtt egyszer megnézhető a Másnaposok 3. Hangulatában szinte semmi köze az előző részekhez, de mivel egy másfél órás kikacsintó-bajnokságról beszélünk, amihez minden régi szereplő asszisztált (Tyson viszont otthon maradt), talán a rajongók nem fogják zsigerből utálni. Csak kicsit. Todd Phillips viszont most már vonuljon vissza!
