Az a nagy helyzet, hogy nem történhetett volna jobb a Star Wars-univerzummal, mint az, hogy George Lucas eladott mindent a Disneynek, akik megtaláltak egy SW-rajongó rendezőt. Az ébredő Erő olyan, amilyennek lennie kell. Nyugi, a spoilereket messzire elkerüljük!
Tulajdonképpen a legnagyobb respekt a Disneynek jár, mert akár leforgathatta volna a Baljós árnyak 2-t is. Cuki kisfiú, cuki robotok, cuki szörnyek, cuki CGI-karakterek, akikből remek műanyag figurákat és/vagy plüssöket lehet készíteni, aztán csöröghet a kassza, amíg áll ez a világ. De a Disney hála istennek inkább a rajongókat akarta kiszolgálni, mert okos volt, és rájött, hogy az is ugyanannyit fizet, ha nem többet. Így lehet, hogy Lawrence Kasdan újra forgatókönyvírói pozícióba került, hogy megint beugrott a képbe Harrison Ford, Carrie Fisher, Mark Hamill és Peter Mayhew, azaz a jó öreg Chewbacca is. Ezért történt az, hogy amennyire lehetett, Abrams hanyagolta a CGI-t, és tulajdonképpen az is, hogy Az ébredő Erő itt-ott talán egy kicsit túlságosan is hasonlít az Egy új reményre.
Igen, joggal merülhet fel sokakban a kérdés, hogy nem csak egy újraértelmezett IV. epizóddal van-e dolgunk, de szerencsére nem ennyire egyszerű a helyzet. Annyi történt, hogy az egyébként meglehetősen csekélyke történet bizonyos pontjain elég erősen nyúl vissza a klasszikus trilógia nyitódarabjához, na de mindez tényleg csak azért történik, hogy a rajongó több helyen is elmorzsolhasson egy könnycseppet. Hogy a néző megint 135 perc erejéig bömbölő kisgyerekké válhasson.
Az ébredő Erő ezt tökéletesen megoldja. Eleve libabőrös lesz az ember fia, ha csak rágondol, hogy ez az eredeti trilógia folytatása, de itt álljunk meg egy pillanatra, hiszen ha azt várjuk tőle, hogy minden tekintetben pont olyan lesz, mint a kultikus hármas, akkor akár még egy kisebb csalódást is ki lehet hordani lábon. A The Force Awakens pont olyan, mintha J.J. Abrams rendezett volna egy Star Wars-filmet. Mint ahogyan nyilván ez is történt, de az élvezhetőségen csak javít, ha kifejezetten jó barátságban állunk a Star Trek-rebootok kamerakezelésével és látványvilágával.
És tulajdonképpen ez is inkább dicséret, mivel Abrams már ott is remek munkát végzett, és jelen esetben csak az eszközök terén nyúl vissza itt-ott az első trilógiához, de azt nem teheti meg, hogy egy légi csatát kompletten makettek segítségével vegyen fel. És ha már jönnie kell a CGI-nak, akkor az a CGI többnyire nagyon jó minőségben érkezik, kihasználva a technológia minden előnyét. Kivéve talán egy-két lényt, de hát nem lehet minden tökéletes.
A történetről bárminemű spoiler említése nélkül csak annyit, hogy a birodalmiak megint éledeznek, Luke Skywalker pedig egy ideje már sehol, úgyhogy fel kell őt kutatni, mert ő a kulcsa mindennek. Hát nem ez a sztori minden idők legkomplexebbje, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy megizzadtak a férfiak a szövegszerkesztő felett, de azt azért mindenképp a csapat javára kell felírni, hogy Az ébredő Erő tele van marha jó pillanatokkal és jó beszólásokkal, Han Solo ebből a szempontból a régi, és szerencsére az új húsok, Daisy Ridley és John Boyega is kapnak bőven a jobb szövegek közül. Sőt, a fene egye meg, de az elsőre idegesítőnek tűnő BB-8 is vicces figura, azaz inkább droid, akit csak imádni lehet.
Apropó új szereplők: a trailerek megnézése után nem tettem volna rá nagy összeget, hogy jó választás a lány és a fiú, de szerencsére mindketten remekül alakítanak, szerethetőek, karakteresek és jól kiegészítik az öreg rókákat. Adam Driver Kylo Renje is elég erős főgenya, bár nincs szerencséje, mert mindenki egy új Darth Vadert vár tőle, és az bizony nem jön el, Vader nagyúr megenné Kylót reggelire egy kis tejjel felöntve, de hát Vader már a múlté, ebben a messzi-messzi galaxisban pedig már más főgonoszok ütik meg a jackpotot.
Maradjunk is ennyiben, mert bár órákig lehetne mesélni erről a filmről, innentől kezdve már csak spoileresen lehetne beszélni a hetedik epizódról. Az ébredő Erő pár kérdéses részt leszámítva kvázi tökéletesen kiszolgálja a régi rajongókat, akciódús, jó szövegű, jól eljátszott, ízig-vérig Star Wars-mozi, ami új korszakot nyit, kicsit új hangnemben, új szereplők bevonásával, néhány könnyezős és erős humorának köszönhetően sok röhögős momentummal. A rajongó örülni fog, az erő felébredt, 2017-ben pedig jöhet egy A birodalom visszavág-szintű, sokkal sötétebb epizód.