Tillát valahogy nem lehet nem szeretni. Bár néha a műsorok, amelyekhez arcát adja, nem túlságosan erősek, ő mégis valahogy ezer fokkal ég bennük, amiből látod, hogy ebben a fasziban még nagyon sok van, és ez már bőven kiderült a Pánikból, ami bár az átlag elsőfilmek kellemetlenebb pillanataiból is hozott magával néhányat, összességében mégis egy erősen kellemes rendezői bemutatkozással volt dolgunk, ami akkor is ilyen jelzővel lett volna illethető, ha nem kedvelnénk a rendezőjét már régóta.

Amikor 2012-ben interjúztam Tillával, már említette, hogy egy kerekes székes gengszterfilmet készít elő, mint kiderült, ez a Tiszta szívvel, ami nem egyszerű menet, hiszen a lövöldözős haccacáré általában nem szokott jól állni a magyar filmnek, de amióta van egy Thuróczy Szabolcsunk, azóta már inkább nem is mondunk ilyesmit, mivel azt sem gondoltuk, hogy jó magyar bűnsorozatot lehet készíteni, erre (többek között) Thuróczy elintézte nekünk a jó magyar bűnsorozatot az Aranyélettel.

Hogy-hogy nem, a színész már megint egy maffiaközeli embert alakít, aki három évvel ezelőtt kerekes székbe kényszerült. A Rupaszov névre hallgató férfi maga mellé veszi két fiatal, ámde velejéig ártatlan és naív sorstársát (Fenyvesi Zoltán és Fekete Ádám alakításában), hogy együtt intézzenek el ügyeket, főnöke azonban nem nézi jó szemmel a társak jelenlétét, így Rupaszov és a két fiú fura válaszút elé kényszerül.

A Tiszta szívvelt akció-vígjátékként hirdetik, de igazából egyik sem, mivel bár szerepelnek benne fegyverek, akciójelenetet keveset találni, és bár vannak benne poénok, és a filmnek van humora, a vígjátéktól azért messze áll. Egy akciódús dráma talán, amin néha lehet kicsit mosolyogni, de nagyon röhögni nem. Erősen koncentrál a fiatal fiúk drámájára, és ez nem véletlen, de bármi mást mondanánk erről, már spoilereznénk, és bizony ezúttal bőven lehet spoilerezni, hiszen van itt csavar kéremszépen, méghozzá előre nem látható, úgyhogy megemelhetjük a kalapunkat Tilla előtt, aki a forgatókönyvet is jegyzi.

A forgatókönyv talán lehetett volna egy kicsit feszesebb, a dialógusok közül is bátran át lehetett volna írni néhányat életszerűbbre, akadnak kidolgozatlannak ható jelenetek, és a fiatal színészeket is lehetett volna egy kicsit erősebben irányítani, de még ezzel együtt is erős film a Tiszta szívvel, aminek végső csavarja biztos megosztja majd a nézőket, mi nagyon bírtuk, és elérte, hogy még jobban bírjuk Tillát, aki ezzel az ügyes mozival bebiztosította a helyét a jobb magyar rendezők között, viszont még érezhetően szüksége van egy-két filmre ahhoz, hogy akár elképesztő dolgokra is képes legyen ebben a munkakörben.