A szórakozóhelyeken szóló zene alakításába vonja be a jelenlévőket egy világszinten is újnak számító magyar szolgáltatás. Egy letölthető mobil alkalmazás segítségével mi magunk választhatjuk ki, hogy milyen zenét hallgassunk egy kocsmában vagy étteremben. A Noispot rendszere a vendégek számára új felhasználói élményt, a vendéglátósok számára pedig remek marketingeszközt kínál. „A vendéglátóhelyek vendégei számára a zene olyan, mint a szalvéta: csak azt veszed észre, ha nincs. Így a zene szorosan hozzátartozik a hely arculatához, akárcsak a berendezés vagy a személyzet” – mondja Zsigó Dávid (28), a Noispot Kft ügyvezetője, aki jelenleg Berlinből készíti elő a rendszer európai bevezetését. A rendszer béta-tesztjét a mai napon, azaz május 5-én lövik fel a világhálón.

Hogyan működik a rendszer? 

A Noispot egy olyan intelligens internetes platform, amely a zenét biztosítja és kezeli a vendégek kéréseit, illetve lájkjait. Így a vendégek beleszólhatnak abba, hogy milyen zene szóljon az adott helyen, illetve lehetőség nyílik a vendéglátóhely - vendég közötti kommunikációra is. Lényegében egy újfajta kapcsolatot, „online-üzemmódot" hoz létre a szórakozóhelyek és a vendégek között. Fontos, hogy a vendégek csak a hely arculatához illeszkedő zenei kínálatból választhatnak. „Tehát például a pultos nem tudja betenni kedvenc blackmetal zenéjét egy borkereskedésben, mert az nem illik a hely arculatához” – mondja Dávid. Mivel a mobiltelefon megjegyzi a felhasználó zenei profilját, ezért ha valaki külföldön egy Noispot állomással felszerelt vendéglátóhelyre tér be, a zene is automatikusan adaptálódik az egyéni ízléséhez. A Noispot májusra befejezte a termékfejlesztés fázisát, és megkezdte a szolgáltatás terítését – itthon és külföldön egyaránt.

Garázscéget építeni garázscég nélkül

 A közösségi zenehallgatás ötlete még 2007-ben született meg Márai László (37), a Noispot társalapítója jóvoltából. Eredetileg stream jellegű háttérzenére gondoltak, ám a technikai fejlődés és a közösségi hálózatok gyors elterjedése felülírta terveiket. „Mindenképpen egy hatékony üzleti modellre akartuk építeni a szolgáltatást, de akkor még nem tudtuk, hogy ebből miként lehet pénzt csinálni” – mondja Dávid. Végül a fizetős, havidíjas megoldás mellett döntöttek: a szolgáltatás a végfelhasználó számára ingyenes, a bevételek pedig a vendéglátóhelyek előfizetéseiből származnak. „A vendéglátósok a rendszer használatáért fizetnek, ami lényegében egy fizikai eszköz felszerelését és működtetését jelenti a szórakozóhelyen” – mondja Dávid. A Noispot szolgáltatása a vendéglátósoknak havi 55 euróba kerül, ami nagyjából évi 200 ezer forintos kiadást jelent számukra. Cserébe a helyek egy olyan marketing-eszközhöz jutnak, amely Facebook reklámot generál, valamint a mobiljukon is elérik a vendégeiket, így elégedettebbek lesznek a vendégek. Az elégedett vendég pedig többet költ, és gyakrabban is jár vissza a szórakozóhelyre.

Üzleti működés

A Noispot kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektetett a szolgáltatás üzleti mutatóinak, pénzügyi koncepciójának kimunkálására is. Profi üzleti terveket írtak, több oldalnyi fejlesztési menetrendet állítottak össze, stabilabbá tették a pénzügyi tervezést. Ebben Dávid közgazdász végzettsége, marketinges tapasztalatai, illetve családi és baráti kapcsolataik voltak nagy segítségükre. Mivel kezdettől fogva a nemzetközi piacot célozták be, és kockázati tőkében gondolkodtak, beleásták magukat a kockázati tőke világába is. „A kockázati tőke egy külön világ, amely speciális szaktudást igényel. Mi ezt menet közben tanultuk meg” – mondja Dávid.

Az első lépések

 A rendszer prototípusát 2011 elején készítették el, mivel rájöttek arra, hogy legyenek bármennyire is megalapozottak az üzleti számok, egy konkrét fizikai dolog nélkül a befektetőknek nem lehet sikeresen eladni az ötletet, a szolgáltatást. Innentől azonban új lendületet kapott a Noispot menetelése. „Bár a prototípus egyszerű, de jól használható verzió volt, a befektetők érdeklődését végül sikerült felkeltenünk” – mondja Dávid. Olyannyira, hogy 2011 végén egy hazai kockázati tőke alap fantáziát látott az ötletben, és 130 millió forinttal szállt be a Noispot-ba. A tőkebefektetőt - a Jeremie program keretei között - a BNV Equity Kockázati Tőkealap személyében találták meg. A pénzből a nemzetközi piacra lépést, illetve a további fejlesztéseket fogják finanszírozni.

Jó emberek, jó csapatban

Dávid és társa jól kiegészítik egymást a cégvezetésben. Kezdetben mindenki mindennel foglalkozott, a kockázati tőke belépése után a szerepek letisztultabb váltak. Az ötletgazda Márai László öt évig egy nagy multinacionális távközlési cégnél dolgozott mobilalkalmazási területen, ő most a fejlesztésekért felel. Dávid képviseli a céget a külvilág felé, egyébként vállalkozói habitusára az „ihletett megvalósító” szerep a jellemző. Imád szervezni, üzleti terveket írni, egy ötletet minél részletesebben kidolgozni. Főként a marketing és az értékesítési terület áll hozzá közel, de az indulásnál ő állította össze például a rendszer zenei kínálatát is. Fontos szerepet kapott a cégben Dávid kiváló prezentációs képessége is. Meggyőző előadásai, illetve laza stílusa sokat segítettek a cég ismertsége elérésében.

Az európai piac az első cél

Ha egy vendéglátóhely ma Magyarországon zenét kíván szolgáltatni, akkor ezt nagyjából évi 600 ezer forintos költséggel teheti meg. Szerzői jogdíj címén ugyanis ennyi pénzt kell befizetnie az Artisjusnak, ami egy hatósági jogkörökkel felruházott egyesület. Mivel a Noispot számára a zenei jogtisztaság kérdése kulcsfontosságú, egyik első lépésként megállapodtak a szerzői jogvédő egyesülettel. „Azt vállaltuk, hogy csak jogtiszta forrásból származó playlist-eket állítunk össze, így legalább ezt a kockázatot is levesszük a vendéglátosokról” – mondja Dávid. Tehát a vendéglátós is, és a Noispot is fizet az Artisjusnak. Dávidék úgy számolnak: Európában 3-4 év múlva 7500 vendéglátóhellyel szeretnének leszerződni. „Az eddigi tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy 2015-re már világszinten is markáns lefedettséget érhetünk el” – teszi hozzá Dávid, akinek álma, hogy a „noispottolás” olyan branddé nője ki magát a világban, mint mondjuk a Rotring ceruza.

(Fotó: Kövesházi Dániel)
(A helyszínért köszönet a Doblo Bor & Bárnak!)

Olvasd el a GlobePlayer sorozatunk korábbi interjúit is!