Az évente kétszer megjelenő The Room a legszínvonalasabb, nemzetközi hírnevet szerzett hazai divatmagazin, ami a divattrendek mellett designnal, képzőművészettel és irodalommal is foglalkozik. Különlegességét az adja, hogy minden egyes lapszám kész műalkotás: az egyedi és izgalmas szövegek mellett világszínvonalú képi tartalom garantálja a magas minőséget. Mindezt nagyon átgondolt, progresszív szemlélet hatja át, amely a világ legjobb divatmagazinjai sorába emelte a The Room-ot.

Ebben a magazinban nincsenek horoszkópok, sztárpletykák – ellenben van kifinomult ízlés, minőségi képzőművészet és kultúra. Az összhatás pedig csendesen forradalmi: a lapkészítők egyik küldetése a fiatal magyar tehetségek bemutatása a nemzetközi divatvilág döntéshozói számára. Amellett, hogy a kétnyelvű – oldalanként magyar és angol nyelven megjelenő – magazin dedikáltan nekünk, magyaroknak, magyarokról is szól. „A szemléletformálás mellett nagyon fontosnak tartjuk, hogy megmutassuk a hazai kreatív ipar tehetségeit itthon és külföldön egyaránt. Ennek az az üzenete, hogy Magyarország nem lehet egy elveszett hely, ha ennyi tehetség él és dolgozik benne” – mondja a Playernek Tóth Ali (31), a The Room magazin főszerkesztője.

A kezdetek

A történet nyolc évvel ezelőtt kezdődött a budapesti Fészek Klubban. Egy baráti társaság - Virág Anikó, Gábor Balázs, Perlaki Márton és Tóth Ali - baráti találkozóján merült fel először, hogy a résztvevőknek kéne csinálniuk egy divatmagazint. „Mivel mindannyian a divat világában mozogtunk, alapvető tapasztalatunk volt, hogy a hazai magazinok biztosra mennek. A kísérletezés és az előremutató szemlélet szinte teljesen hiányzott a kínálatból. Mi egy alternatív divatlapot akartunk, glossy nélkül, a hazai tervezők munkáira alapozva, de nemzetközi piacra is dolgozva” – mondja Tóth Ali.

Eredetileg online újságot szerettek volna, csak később váltottak a nyomtatott lap koncepciójára. Ez jobban is illett az első szám tematikájához, amely főként Ali ikertestvérének, Tóth Andrásnak valamint évfolyamtársainak, Füzes Eszternek és Godena-Juhász Attilának divattervező diplomamunkáját tartalmazta, egyfajta portfolióként. Az első szám 88 oldalon jelent meg ötszáz példányban, de ezt nem hozták kereskedelmi forgalomba, hanem az első nyilvános The Room buliban osztották szét a Gödörben 2004 őszén – óriási sikerrel.

Fontosabb állomások

A várakozásokon felüli fogadtatást látva vágtak bele a folytatásba. Mivel egyikük sem volt profi lapkiadó, menet közben tanulták meg a szakmának ezt a részét. Ezzel együtt a tartalmi koncepció is finomodott. Azt már az elején eldöntötték, hogy minden lapszámnak külön tematikája lesz, ami köré épül a képi és a tartalmi világ. Az újság első fele a képzőművészeté és a kultúráé, a második fele pedig szigorúan a divaté. Jelentős formai megújulás csak az ötödik évben történt. „A 10. számtól kezdve nagyobb lett és több oldalt kapott a lap, valamint offset minőségű papírra tértünk át” – mondja Ali.
Marketingre kezdetben nem költöttek, mert nem volt pénzük – ezért is találták ki a lapszámbemutató bulikat, amelyre a barátaikat hívták meg, mondván, hogyha akarják, ők majd elvégzik a csapat megismertetését a saját kis köreikben. Jelenleg már komolyabb marketingtevékenységet folytatnak, főként külföldön. Idén szerződtek le két média ügynökséggel, amelyek Nagy-Britanniában, Olaszországban és Németországban szerveznek hirdetéseket a magazin számára. A 212 oldalas lap erősségei a színvonalas riportok, nagyinterjúk – mint például Francisco Costával, a Calvin Klein igazgatójával vagy az Oscar-díjas Tilda Swintonnal.

A hazai férfidivatról

Ali szerint naivitás azt mondani, hogy a jó öltözködés nem pénz kérdése. Bár a magyar férfiak körében még mindig visszatetsző a divattal foglalkozni, vagy divatosan öltözködni, azért vannak biztató jelek. Szerinte a mostani harmincas, városi magyar férfiak képezik azt a tartományt, amelynek már lenne igénye a divatos öltözködésre, de anyagi helyzete miatt ezt még nem engedheti meg magának. „Az idősebbeknél úgy tűnik, már nincs öltözködési kultúra. Valahogy bennük ez az igény megszakadt a rendszerváltással, amikor ők húsz-harminc évesek voltak. Míg a mostani huszonéveseknél inkább azt látom, hogy egyre nagyobb igényük van a divatos öltözködésre” – mondja.
Tóth Ali szerint a stílusos férfi nem feltétlenül trendkövető. Inkább az számít, hogy a stílust, amely egy velünk született tulajdonság, hogyan kapcsoljuk össze az öltözködéssel, mint lehetséges önkifejezési móddal. „Ráadásul a jó férfistílus gyakran szembe megy a trendekkel. Én magam például soha nem szerettem azokat, akik túlságosan követik a legújabb divatot” – mondja. A mostani harmincas férfiak szerinte összességében jól öltözködnek, csak köti őket a szakmájuk kliséi, így mindenki egy bizonyos határon belül mozog.

Hogyan készül egy divatmagazin?

Egy-egy lapszám elkészítése nagyjából tíz-tizenkét hétig tart, és óriási szervezőmunkát igényel. Bázisuk Budapesten, az Asbóth utcában van, ugyanakkor a stábtagok sokat utaznak külföldre a munkák miatt. A magazinból senki nem gazdagodott meg, azt pusztán szerelemből csinálják. A divatfotózás drága műfaj, a bevételek nagyobbik részét elviszik a technikai költségek. Tóth Ali sem a lapból, hanem reklámfilmek készítéséből él: a szereplők jelmezeit álmodja meg a reklámfilmekhez. Ebben állandó alkotótársa, a lapban is közreműködő Virág Anikó segíti.
Aliék évente 10-12 forgatáson vesznek részt, többnyire külföldi megrendeléseik vannak, a lapot szabadidejükben készítik. Egyik legfrissebb munkájuk a Call of Duty Modern Warfare részének reklámfilmje volt, amely a Jeep autógyártó megrendelésére készült. Ali elmondta, hogy egy-egy forgatás 3-4 napig tart, de munkája jóval több, mint a megfelelő ruhák kiválogatása. „Külföldön a reklámfilmes jelmeztervezés már-már a rendezővel egyenrangú, alkotó feladatot jelent” – mondja. Szabadúszóként szezonálisak a megrendeléseik, most a gyenge forint miatt jelenleg többet vihetnek haza euróban vagy dollárban, mint két éve, bár ez bármikor megváltozhat.

A siker okai

Ma már talán túlzás nélkül állítható, hogy a The Room üstökösként robbant be a nemzetközi divatvilágba – sokak szerint a magazin ismertebb külföldön, mint Magyarországon. A sikerhez Ali szerint hozzájárult a megfelelő időben, jó helyen-effektus, a sok munka, és a minőségi tartalom. „Szerencsés találkozások, kapcsolatrendszerek jellemzik a pályafutásunkat, meg persze az internet adta lehetőségek korai felismerése” – mondja. Korán kijöttek a magazin iPad előfizetéses változatával, e mellett kezdettől fogva, különböző platformokon, folyamatosan jelen vannak a világhálón. Olyannyira, hogy úttörő jellegű munkájuk elismertsége elképzelhetetlen lett volna közösségi hálózatok marketingereje nélkül – főként külföldön.

Jelenleg a The Room kilencfős csapata a 15. számnál tart, ennek bemutatója idén április végén volt egy óriási buli keretében a Merlinben. A magazin 5 ezer példányban jelenik meg, ennek 40 százalékát külföldön (New York, Párizs, Milánó, Tokió, Berlin), 60 százalékát itthon értékesítik. Bár az ára látszólag borsos (3000 forint), a Player szerint jobban megéri, mint az ugyanebből az összegből vásárolt 4 doboz cigaretta vagy egy fél üveg minőségi whiskey. Úgyhogy évente kétszer nyugodtan összespórolhatunk ennyi pénzt, cserébe megtudhatjuk, hogy miként alakul majd a nemzetközi férfidivat, és melyik hazai dizájner munkái futhatnak be külföldön. Ráadásul a magazin egészen kiválóan mutat a könyvespolcunkon is!

(Fotó: Bernáth Zsolt)
(A helyszínért köszönet a Doblo Bor & Bárnak!)