Anya csak egy van! De apa is!
Egy brit börtön takarítónője például hat férfivel szemben indított apasági pert a közelmúltban. A hölgy munkavégzés során került közelebbi kapcsolatba az intézet rabjaival, akiknek állítása szerint „nem tudott ellenállni”. A fiatalemberek minden bizonnyal örömmel éltek a lehetőséggel, hogy a hosszú elzárás során elfojtott vágyaikat végre kiélhessék, az azonban ekkor valószínűleg még nem merült fel bennük, hogy a légyottnak súlyos következményei is lehetnek. Vérvizsgálat és DNS teszt várt mindannyiukra.
Arra vonatkozóan, hogy kit lehet egy gyermek apjának tekinteni, tények és vélelmek komplett rendszerét dolgozta ki a jog. Mindenekelőtt azt, aki az anyával házasságban él, vagy a fogantatás idején házasságban élt, akkor is, ha később az anya újabb házasságot köt. Ha az anya nem férjezett, akkor azt, akivel a terhessége alatt (vagy annak egy részében) bejegyzett élettársi kapcsolatban élt. A megfogalmazásból is látható, hogy a hölgy házasság előtti kalandjaiból származó jövevény esetében is minősülhet a férj apának.
A vélelmezett fogamzási idő kiszámításához már szükség lesz egy naptárra, ez ugyanis a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap közötti idő, mind a két határnap hozzászámításával. Szükség esetén bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. Tehát ha ez alatt az időszak alatt az anyának férje vagy bejegyzett élettársa volt, az apa szerepköre be is van töltve, hacsak valaki nem dönti ezt meg és állítja az ellenkezőjét.
Ha ezek a szabályok nem alkalmazhatóak, akkor azt – a gyermeknél legalább 16 évvel idősebb férfit – kell az apának tekinteni, aki teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett. Lényegében itt nem is a vér szerinti kapcsolat a döntő, hanem magának az elismerésnek a ténye, tehát tulajdonképpen bárki vállalhatja ezt a „posztot”. A szülőpárnak személyesen, együtt kell megjelennie az anyakönyvvezető, a bíróság, a gyámhatóság, vagy (ha külföldön élnek) a külképviseleti hatóság előtt.
Az anyának azért kell jelen lennie, mert az ő hozzájárulása is szükséges a nyilatkozat teljességéhez és igazolnia kell, hogy nem férjezett valamint bejegyzett élettársi kapcsolatban sem él. Ez persze azt is jelenti, hogy a döntés az anya kezében van, aki a hozzájárulás megtagadásával könnyedén megakadályozhatja, hogy a valódi apa elismerje gyermekét. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az ő hozzájárulása is feltétel, tehát még egy potenciális gát gördül az apai státusz betöltése elé. Hogy valami jó hír is legyen a dologban, legalább maga az eljárás illetékmentes. Érdemes az egész procedúrát még a gyermek születése előtt lebonyolítani, hiszen ha addig nem kerül rá sor, akkor az anyja családi nevét kapja az újszülött, a névváltoztatás pedig sokkal bonyolultabb és költségesebb.
Ha senki nem vehető rá arra, hogy a gyermeket magáénak ismerje el, lehetőség van még az apaság bírósági megállapítására – ez tulajdonképpen kényszer útján tölti be az apai pozíciót. Valamint egyes társadalmi csoportoknál gyakran előfordul, hogy az édesapa bizony még nem érte el a tizenhatodik életévét, és így az előzőekben részletezett nyilatkozatot sem teheti meg, ebben az esetben is a peres utat kell igénybe venni. Mint minden bírósági eljárás ez is egy hosszabb és macerásabb procedúra. A bíróság a gyermek apjának azt a férfit nyilváníthatja, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Tehát mind két dolgot bizonyítani kell, a nemi érintkezést valamint az ebből való származást is. Érdemes ezért pontosan dokumentálni még az alkalmi együttléteket is. Egyik esetben a tanúként beidézett anyuka kis kártyanaptárral állított be a bíróságra, benne különböző szimbólumokkal megjelölve, hogy éppen mikor kivel volt légyottja. A javára legyen mondva viszont, hogy egy bizonyos időszakban mindig csak egyféle jel fordult elő.
Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után pedig leszármazója kérheti. Ha az ember mondjuk rocksztár, autóversenyző vagy multimilliomos, az életében legalább egyszer szembesülhet azzal, hogy születendő gyermekük jobb jövője reményében jogban járatlan kismamák, a gyermek nevében eljáró nyerészkedő ügyvédjük útján beperelik az apaság megállapítása iránt, ez az alperesnek nem csak azért kínos, mert az összes sajtóorgánum ettől fog visszhangozni, hanem aktuális párjuk előtt is hosszas magyarázkodásba kényszerítheti őket.
Persze a joggyakorlatban több szaftos ügy is előfordult, hiszen az apaság megállapításával egyidejűleg gyakran elmaradt tartásdíjat is követelnek a csonka családjukat ily módon kiegészíteni kívánók.
Mit a teendő, ha bírósági idézéssel csenget a postás? Vegyük elő a kis noteszunkat és kezdjünk el számolni, hogy ténylegesen lehetünk-e apukák. Az eljárás során úgyis orvosszakértői (DNS) vizsgálatra kerül a sor, amelyen – elkerülendő a több tízezer forintos bírságot vagy a rendőri elővezetést – kötelező megjelenni és ezen mindenre fény derül. A bíróság a tárgyaláson felhívja az alperes apajelöltet az elismerő nyilatkozat megtételének lehetőségére. Ha szinte biztos az apaság, ez azért erősen javallott, mert ezzel lezárulhat a per, ha viszont sor kerül a közel 270.000 forintba kerülő DNS-vizsgálatra, és az apaságot megállapítják, bizony ezt az összeget (és a per egyéb költségeit pl. ügyvéd díját) is a vesztes apának kell fizetni. Sokan próbálkoznak azzal, hogy saját szakértőjükkel végeztetik el a DNS elemzést, ez azonban azért nem célravezető, mert ha a bíró nem fogadja el, akkor az új szakértő kirendelését is ki kell fizetni. Mivel a DNS vizsgálat 99,99 %-os bizonyossággal megállapítja az apaságot, a fellebbezéssel sem nagyon érdemes próbálkozni, bele kell törődni a megváltoztathatatlanba.
Fentieket elkerülendő, ajánljuk mindenki szíves figyelmébe ezt a honlapot.