A loft a penthouse-hoz hasonlóan megint csak egy Amerikához köthető ingatlantípus, mellyel az amerikai filmekben gyakran lehet találkozni. Ha nem onnan ismernénk, és nem lenne divatos az Egyesült Államokban is, akkor kutyának sem kellene. Ki akarna beköltözni egy rozsdaövezet lepusztult üzemcsarnokába, ahol egy kopott beton- és vashangárban kellene laknia egy barátságos, meleg, kényelmes és alacsony rezsivel működtethető otthon helyett?

A loft azonban felkapott és trendi lett. Ne firtassuk az okot, ugyanaz, mint minden más esetben: az eredetiséget követte a pénz. A loft azonban nem túl praktikus élettér – már csak a rezsiköltségek miatt sem –, de a nehézségekkel könnyebben megbirkózó fiatal nemzedék vállalkozó kedvű és tehetős képviselői még el tudják viselni a jellemzőit. De nem akarjuk túlzásba vinni az iróniát. Vannak előnyei is, hiszen tágasak a terek, és a nagy üvegfelületek miatt világosak, napfényesek a lakások.

Honnan származik?

Azzal kezdtük, hogy alapvetően Amerikából ismerjük a loftot, nem egyértelmű azonban, hogy az eredete is ideköthető. A hatvanas években jelent meg a tengerentúlon, amikor az akkor még művészeknek hívott egyéb kreatívok nemcsak puszta menőségből és különbözni vágyásból, hanem azért is, mert elismertség híján még nem vetette fel őket a pénz, elhagyott gyárépületeket kezdtek elfoglalni lakás céljára.

Előfutárának azonban a párizsi padlásterek tekinthetők, melyek szintén a művészek kedvenc életterét jelentették már a XIX. században. Ehhez kapcsolható az is, hogy a loft eredetileg padlásteret jelent, s kialakult egy olyan vita is, miszerint a loftok közé akkor az átalakított tetőterek is besorolhatók-e vagy sem, de mivel ezek a tetőterek semmiféle egységes stílust nem képviselnek, így jobb, ha maradunk a szűkebb definíciónál.

Az ipari területeken felhúzott épületek tehát megteremtették a loftok tipikus jellemzőit, s a növekvő kereslet hatására az elmúlt évtizedekben már nem kizárólag elhagyott üzemekből alakítottak ki loftlakásokat, hanem kifejezetten ilyeneket építettek. Divat lett, ahogy a minimalizmus is. Az is megfigyelhető, hogy míg több évtizede a kényelmetlen, de olcsó megoldást testesítették meg, mára az elképesztően drága kategóriát képviselik.

Jellemzői

Az üzemcsarnokok jellegéből következően hatalmas, összefüggő belső terek (100–150 négyzetméter, de szinte bármekkora lehet, akadnak példák több száz négyzetméteresre is) jelennek meg a loftlakásokban, melyek annál minimalistábbak és indusztriálisabbak, azaz menőbbek, minél kevésbé veszik el az eredeti gyárépület tulajdonságait és osztják helyiségekre a teret. A legjobb az, ha minden elválasztatlanul az adott térben található a vécétől a franciaágyig, miközben a régi csövek és vezetékek is lehetőleg takarás nélkül futnak a mennyezeten. A belmagasság szintén hatalmas, minimális követelménynek tekinthetjük az öt métert, s tipikusan az épületek legfelső szintjén találhatók. Az anyagok esetében kötelező a látható beton, az acél és az üveg.

Talán most beugrik mindenkinek valamely amerikai film tipikus jelenete, ahol a lakásig felkapaszkodó teherliftből akár motorral is ki lehet gördülni. Na, erről a érzésről van szó! Ezt puhították és varázsolták az átlagember számára is elfogadhatóvá az ingatlanberuházó cégek nálunk is.

Hazai kínálat

Akárcsak a penthouse esetében, a loftoknál is megkülönböztethetjük a valódi loftokat, illetve azokat, melyeket loft jellegűnek nevezhetünk. (Nemcsak nálunk, hanem akár Amerikában is, ahol hard, illetve soft loftokról beszélnek az ingatlanközvetítők.) Előbbiből viszonylag kevés, pár száz található Budapesten. Most már nem a rendkívül eredeti és feltörekvő művészek kedvence, inkább a gazdagságot fejezik ki. Ráadásul az is elmondható, hogy eléggé idegen a magyar ízléstől, ahogy a valódi minimalizmussal is nehezen élünk együtt.

Ennek ellenére, akár Pesten a IX. vagy XIII. kerületben, akár Óbudán vagy a XI. kerületben találkozhatunk új vagy pár éve kialakított valódi loftlakásokkal – régi, akár több mint százéves gyárépületekből –, melyekre nagyon helyesen, a kategória minden jellemzője igaz.

Árak és választék

Mivel alapvetően óriási terekről van szó – egy loft nem nagyon lehet harminc négyzetméteres garzon –, így az árak mindenképpen magasak, hiszen egy normál négyzetméterárral szorozva is komoly összeget kapunk. Ráadásul ezek új vagy újszerű lakások (jelentős részüket mindössze szerkezetkészen árulják) –, igényesen kialakítva. Így aztán, amikor loft kerül szóba, ötvenmillió forint körüli nyitóárral szembesülhet a gyanútlan érdeklődő.

Ez azonban a minimálár, az átlag inkább százmillió forint környékén alakul. Ha olyan kiemelkedő tulajdonságok is társulnak hozzá, mint például a dunai panoráma, esetleg az épületnek luxusszolgáltatásai is vannak, akkor az ár szinte észrevétlenül kétszáz millió forintig kúszik. ezért azonban már egy valóban high-tech, minőségi kiegészítőkkel felszerelt, hibátlan és hatalmas luxuslakást kapunk.

A hard loftok esetében ilyenkor már csak egy dolog fog fejtörést okozni a világra nyitott és feltörekvő milliomosok számára: az elhelyezkedésük. Elhagyott gyárépületek ugyanis a legritkább esetben állnak a budai hegyekben.

Tovább:
A legfrissebb Player-cikkekhez
A rovat többi cikkéhez
Mi az a penthouse? Kinek, miért lehet jó választás?