Kezdjük a sokak számára talán a meglepetés erejével ható definícióval: a penthouse eredetileg egy olyan önálló lakóház, melyet felhőkarcolók tetejére építenek, jellemzően nagy terasszal, tetőkerttel. Hazája az Egyesült Államok, s ha visszanyúlunk az ottani, már jó évszázados gyökerekhez, akkor megdöbbenve szembesühetünk olyan penthouse-okról készült képekkel, melyeken egy szinte klasszikus családi ház látható, csak épp nem a kertváros zöld gyepén áll, hanem egy hatalmas felhőkarcoló tetején, a nyüzsgő metropolis közepén.

Mára már az Egyesült Államokban sem csak az önálló lakóházat jelenti, hanem az exkluzív, luxusszínvonalú, nagyteraszos, az alsóbb szinteken elhelyezkedő apartmanoktól minőségben és kialakításában – a falai sincsenek egy síkban az épület többi falával – is eltérő legfelső szintet. Gyakran emlegetett jellemző még a lift, mely a nappaliban áll meg, és a nagy belmagasság, de nem ettől penthouse a penthouse, ezek csak a luxus részei.

Mi maradt ebből nálunk?

Amit mára elvárhatunk a fogalmakat kissé könnyedén kezelő hazai ingatlanpiacon egy penthouse-tól, az, hogy egy nagy alapterületű lakásról legyen szó, melynek kötelező jelleggel van egy közel lakásméretű vagy annál nagyobb terasza, melynek jellege áthajlik tetőkertbe, s mindenképpen egy épület legfelső szintjén helyezkedik el, valamint több irányba is panorámás. Mindebből következik az is, hogy exkluzív ingatlanról van szó, amelynek magas az ára, s ezért tipikusan luxusszínvonalú a kivitelezése és a szolgáltatásai is. Ez korábban is így volt, s most is így van.

Azon viszont ne lepődjünk meg, ha keresgélni kezdünk az internetes ingatlanhirdetések között, hogy szinte bármire képesek ráakasztani a penthouse jelzőt, aminek terasza van. Belefuthatunk egyszerű erkélyes tetőterekbe, vagy kis teraszos legfelső szinti lakásokba, de ezek attól még nem lesznek penthouse-ok, hogy penthouse-ként hirdetik őket. Ezek még a penthouse jellegű kategóriába sem férnek bele.

Vannak-e penthouse-ok nálunk és mennyibe kerülnek?

Igen, a klasszikus, valódi penthouse-ra is akad példa hazánkban, de persze a penthouse jellegű ingatlanok száma nagyobb. Tipikus megtestesítője – amivel már elégedettek lehetünk hazai viszonyaink között – a belvárosban lévő ház tetején kialakított, nagy teraszos, panorámás ingatlan. Utóbbi két jelzővel próbálnak az ingatlanosok elsősorban vevőt szerezni, s indokolni az árat, hiszen ezek az adottságok – lássuk be, valóban – viszonylag ritkán lelhetők fel a belváros közepén.

Ezért is magasak az áraik, valamint a kapcsolódó exkluzivitás és magas műszaki színvonal miatt. Alsó hangon is 40–50 millió forintos vételárra számíthatunk, de itt erősen csak penthouse jellegről van szó, kis mérettel, szerényebb terasszal, s talán még panoráma sincs. Ezek inkább egy intim teraszos tetőtérhez állnak közel (ezekkel már korábban foglalkoztunk), s aki ilyen áron akar lakást, az akár utóbbiak körében is körülnézhet.

Az átlagos árak a szűken vett budapesti belvárosban négyzetméterenként 700 ezer forint felett alakulnak, az egymilliós szintet is könnyedén elérhetik. Ez egy 100 négyzetméternél nagyobb ingatlan esetében persze már bőven 100 millió forint feletti árszintet jelent. Ha ennyit áldozunk ingatlanra, akkor persze követelményeink is lehetnek, bár az érintetteket vélhetően ezek kifejezésére nem igazán kell bátorítani.

A kereslet egyébként a penthouse-ok iránt is leáldozott a válság során. Annál is inkább, mivel külföldi befektetők vásárolták nagy tételben őket, akik száma viszont mára megcsappant. Jelenleg kétharmad–egyharmad a magyar és külföldi vásárlók száma, de utóbbiak a birtokukban lévő ingatlanokat jellemzően inkább igyekeznek eladni, természetesen a kialakult nyomott árakon. Sokan veszik a penthouse-okat befektetésként, tehát kiadásra is – elsősorban megint csak a külföldieket célozva, csak most bérlőként számítva rájuk –, de nagyobb részt azért saját használatra kelnek el. Általában használt lakások, s legfeljebb újszerűek, új penthouse csak néhány darab kerül évente a belvárosi piacra.

Tovább:
A legfrissebb Player-cikkekhez
A rovat többi cikkéhez
Bérelni vagy venni? – Szempontok lakásválasztáshoz