Egyetemre, fősulira bejutni lassan újra a kiváltságok sorába lép Magyarországon. Ugyanakkor a pontszámítás megértése önmagában plusz pontot érdemelne.
Mennyit kell fizetni a slágerszakokért? Előző cikkünkből kiderül!
A bolognai rendszert 2006-ban vezették be Magyarországon, ami elsősorban azért jó, mert így harminc másik ország felsőoktatásával pendülhetünk egy húron. A kétciklusú képzés alapképzése (BA, BSc) itt hat vagy hét féléves, és természetesen diplomát ad. Akinek az alapdiploma megszerzése nem elég, elmélyülne egy szakterület mélységeiben, vagy csak halogatná még a munkába állást, mesterképzésre jelentkezhet, és Mester (MA, MSc) fokozatot szerezhet. Bizonyos területeken, például a kommunikációs és média szakokon ez már inkább csak hiúság kérdése, míg másutt, így a tanári pályán vagy a pszichológián ez adja meg az alapképzés értelmét, a tényleges címet a kívánt munkakörhöz.
Hat olyan szak is létezik, ahol a képzés speciális jellege miatt osztatlan képzésben vesznek részt a hallgatók: ilyen az állatorvos-, az építészmérnök-, a fogorvos-, a gyógyszerész- és a jogászképzés, és természetesen az orvosnak sem engedik meg, hogy csak az alapokig jusson. Doktori címet azért a bolognai is adhat, ehhez további három év tanulás, kutatás, vagyis PhD-képzés szükséges.
A kétszintes rendszer valójában a szabadságot szolgálja: az egyes képzéseket, sőt, esetenként az egyes féléveket különböző belföldi vagy külföldi iskolákban teljesíthetik a diákok, éppen ezért az ilyen végzettséget később mindenhol el is ismerik. Előnye még a gyakorlatorientáltság, és hogy már akkor is papírt adhat, amikor az egyetemelhagyási vágy általában eléri csúcsát, vagyis a harmadik év környékén.
Szándék van
A kétszintű érettségit a bolognai rendszernél egy évvel korábban, 2005-ben vezették be. Ez ma már a legtöbb helyen helyettesíti a felvételi vizsgákat, amit valószínűleg sok olyan diák értékel, akinek életében először kell egyszerre nagyobb mennyiségű tananyaggal megküzdenie. Hogy a közokirat a fiatal birtokába kerüljön, minimum öt tárgyból kell legalább alapszintű vizsgát tennie. Felső korlát nincs, őrültek akár tíz tárgyat is választhatnak.
Aki tovább akar tanulni, annak azonban érdemes a mennyiség helyett a minőségre mennie, és legalább egy emelt szintű vizsgát is tennie. Szerencsés ezt is abból a tárgyból, amely későbbi tanulmányaihoz szorosan kapcsolódik. Egyes szakokon egy emelt szintűt kötelezővé tesznek, az állatorvosi, fogorvosi, orvosi és gyógyszerész-képzésen pedig rögtön kettőt. Az emelt szintű vizsga természetesen plusz pontot ér, de előfordulhat, hogy egy erős középfokúval jobban jár a diák. Ez azért történhet meg, mert az osztályzatnál ma már fontosabb az elért pontszám, pontosabban az abból számított százalékos arány, mint az érdemjegy
Az érettségi eredményekből összesen száz pontot lehet gyűjteni. A magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, és egy idegen nyelvi tárgy kötelező, egy további tárgy pedig szabadon választható. Ezek százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra, ami jó esetben a százhoz közelít. További száz pontot a középiskola utolsó két évének osztályzatai adják. Itt szintén a kötelező tárgyak, valamint egy természettudományos tantárgy számítanak. Ezeket összeadják, majd megszorozzák kettővel. Így meg is van a kétszáz tanulmányi pont, de ez még nem elég a felvételihez.
Soha nem elég!
Én ugyan éppen most fejezek be két párhuzamosan futó BA-szakot, de a példa kedvéért eljátszom a gondolattal, hogy jövőre belevágok polcra tett álmom megvalósításába, a pszichológiaképzésbe. Ehhez előveszem 2008–2009-ben begyűjtött eredményeimet, és számolni kezdek. Magyarból 97, matekból 80, töriből 87, angolból és a választott tárgyamból, németből 94 százalékot, azaz pontot szereztem alap szinten. Később, a második szakomhoz teljesítettem egy angol emelt szintű érettségit is, ez 75 százalékos lett. Ezekért a pontokért egyébként mind ötös érdemjegy jár, de még így sem biztos, hogy olyan sokra elég. Az alapszintű százalékokat összeadva, az eredményt kerekítve kilencven pontot kapok. Ha az emelt szintűvel számolok, akkor 87-et.
Nézzük, hogyan teljesítettem tanév közben, amikorra már kezdett benőni a fejem lágya, bár a neonzöld raszta hajam még megvolt. 11.-ben magyarból, angolból ötösre, matekból, töriből négyesre zártak. Akkor még nem számított természettudományos tárgy érdemjegye, így természetesen olyan órákra nem készültem. Ennek eredménye, hogy a legjobb ilyen jegyem a biológia, ami egy közepes teljesítményt takar. 12.-ben már belehúztam, kitűnően végeztem, az egyetlen jegyem, ami nem ötös volt, az egyetlen – akkor még mindig nem számító – természettudományos tárgy, a biológia. Tehát abban az évben az megint csak egy közepes. Összeadva a jegyeim értéke 44, felszorozva kettővel pedig 88.
Ha nem vesztettük el a fonalat, és minimum a továbbtanuláshoz szükséges 240 pontra hajtunk, akkor haladjunk tovább. Egy jó érettségivel újabb kétszáz pontot nyerhetünk, legalábbis ha az alaptárgyakon túl a képzési területen kötelező tárgyakból ügyesen teljesítünk. Itt ismét a százalékos eredmények számítanak. Aprócska engedmény, hogy ha a kiválasztott szakon több tárgy is elfogadott, akkor az érettségiző abból számolhatja eredményét, amelyik vizsgája legjobban sikerült.
Hogy bejussak a pszichológia szakra, a biológia, a magyar, a matematika, a történelem vagy egy idegen nyelvi tárgyak közül kell kettő érettségi eredményeit kiválasztanom. Ezen belül is az egyiknek emelt szintűnek kell lennie. Tehát az emelt angolomat – még ha gyengébb is a közép angolomnál – most muszáj pontra váltanom. E mellé párnak azt választom, amiből a legtöbb pontom lett, maradok tehát a 97 százalékos magyarnál. Összesen 172 pont.
A négyszáz pont most már kikerekedik, de még itt is választási lehetőség elé kerül a tanuló, pontosabban az automatikusan jobb eredményt választó tanulmányi osztály. Vagy összeadja a tanulmányi és az érettségi legfeljebb kétszer kétszáz pontját, vagy ha úgy jobban jön ki, csak a továbbtanulás szempontjából fontos érettségi tárgyak eredményét duplázza. (Utóbbit a tanév közben sunnyogók figyelmébe ajánlom.)
Ha összeadnék, nekem 347 pontom lenne. Ha dupláznék, akkor 344. A rendszer automatikusan az első eredményt fogja figyelembe venni.
Aki pontjait kimaxolná ötszázra, annak nyelvvizsgát, emelt szintű érettségit, szakirányú végzettséget vagy versenyeredményeket is le kell tennie az asztalra. Öt nyelvvizsgáért is összesen legfeljebb negyven pont jár. Középfokúért 28, felsőfokúért pedig negyven. Két minimum 45 pontos emelt szintű érettségivel – ha az adott képzési területen kötelezőek vagy kötelezően választhatóak – elérhető a többletpontok maximuma. Szakirányú képzettségért, például OKJ-s papírért intézménytől függően 24 pont szerezhető. Sportversenyekért 15–30 pont, olimpiai éremért ötszáz pont járhat. Az OKTV-eredmények szintén jól fizetnek, akár száz pontot is kóstálhatnak. Hátrányos helyzetért, fogyatékosságért és gyermekgondozásért összesen maximum negyven többletpontot lehet kapni.
Engem gimiben nem hajtott a versenyszellem, fogyatékosságról papírom még nincs, így nyelvvizsgákkal és emelt érettségivel szállhatok harcba. Két felsőfokú nyelvvizsgám egyenként összesen nyolcvan pontot érne, de sajnos negyven a limit. Némileg vigasztal, hogy mellé tehetem emelt szintű angol érettségimet, mert az a pszichológia szakon kötelezőnek választható, és eredménye meghaladja a 45 százalékot. Így összesen kilencven plusz pirospontot zsebelek be, amit hozzáadhatok a már meglévőkhöz. 437.
A 437 pont nem hangzik túl jól, különösen, hogy 2009-ben, a természettudományos tárgyak figyelmen kívül hagyhatósága miatt még többet értem. Akkor a négyes-ötös 11.-es bizonyítványom, a bioszt leszámítva színjeles végzős bizonyítványom, a színjeles érettségim és a két nyelvvizsgám elég volt az államilag támogatott gazdálkodási és menedzsment szakhoz, 2010-ben pedig a szintén sláger- és egyben büfészak Kommunikáció és médiatudományhoz. Ma ugyanezzel esélyem sem lenne bekerülni bármelyikre a kormány által magasan meghúzott ponthatárok miatt. Ugyanakkor ezzel már vígan besétálhatnék rengeteg bölcsész- vagy tanárképzésre, sőt a pszichológiára is, hoppá!
(Fotó: Europress/Getty)