Nem nagy titok, hogy az elhanyagolt fogazat általában rossz szájszagot eredményez; a fogakon lévő lepedék egy bakteriális életközösség, mely a különféle szájban található anyagokon lakmározva gyakran kellemetlen szagokat okoz. A rossz szájszagot a szakirodalomban halithosisnak (ejtsd: halitózis) nevezik.

A fogkő, a régi tömések és elálló koronák mind olyan tényezők a szájban, amik nehezítik a tisztítást és elősegítik a baktériumok valamint az ételmaradékok megtapadását. Mi a helyzet azonban akkor, ha nem foghatjuk a szájszagot fogazati problémákra?

Egyéb okok

A kutatások szerint a rossz szájszag oka leggyakrabban (több mint 90%-ban) a nyelv. Még pontosabban a nyelvhát hátsó felén található lepedék, ami szintén főként baktériumokból áll, de nem teljesen azonos a fogakon található plakkal. Ezen kívül okozhatnak még rossz szájszagot általános betegségek is, azonban elenyésző arányban. Persze, egy bizonyos fokig a szájszag teljesen normális. A szájüreg normál flórája hasonló védő funkciókat is ellát, mint a test egyéb területein, mint például a bőrflóra vagy a bélflóra. A gond csak akkor van, amikor felborul az egészséges egyensúly.

Teszteld le!

S hogy mégis hogyan tesztelhetjük le, hogy mennyire ordas a szájszagunk? A módszer nem túl gusztusos, de hatékonyabb, mint a marokba-lehelgetés. Csupán egy evőkanálra van szükségünk. Ezt húzzuk végig a nyelv hátsó részén hátulról előre úgy, hogy a homorú része a nyelv felé nézzen. Ezután hagyjuk megszáradni, majd szagoljuk meg.
Persze az eredmény senkinek sem lesz rózsaillatú, de nem árt szembesülni vele, mennyire vészes a helyzet.

Mi a teendő?

Mivel főként a nyelv okoz rossz leheletet, érdemes a napi fogápolást nyelvtisztítással megtoldani. Kaphatóak külön nyelvtisztító eszközök (nyelvkaparók, nyelvkefék), véleményem szerint azonban egy puhább sörtéjű fogkefe is tökéletesen megfelel a célnak. Léteznek külön rossz szájszag megszüntetését célzó fog- és nyelvgélek is. Ezen kívül javasolt beiktatnunk egy fogászati ellenőrző vizsgálatot is, hogy a fogazati problémákat kizárjuk. Ha ezek után sem tapasztalunk javulást, érdemes belgyógyászhoz fordulnunk, mert igaz, ritkán, de egyéb betegség is állhat a háttérben.