A TRX a harcmezőkön már bizonyított, onnan jutott el a trendi fitnesztermek világába. Miben rejlik az egyszerű eszköz sikere és hogyan kerül a „funkcionális” edzések közé?
Erősebb, gyorsabb, hajlékonyabb? „Funkcionális” edzés!
Funkcionális. Manapság ez a legfőbb jelszó a fitnesziparban, mely alatt a legkülönfélébb fitneszőrületek sorakoznak fel. De mit is jelent ez a bűvös megjelölés? Első megközelítésben a sportágspecifikus edzés is funkcionális, a járulékos tréning az adott egyedi sportág céljait támogatja. Például egy sprinter esetében a robbanékonyságot növelik az újszerű módszerek segítségével.
Ugyancsak a funkcionális névvel illetik azokat a mozgásformákat, amelyek során olyan mozdulatokat végeznek, amelyek által a köznapi életben előforduló mozgások hatásfokát támogatják. Így nem fogunk megilletődni, ha néhanapján odébb kell tennünk egy-két cementes zsákot, a bevásárlás is könnyebben fog menni, sőt, kevésbé fulladunk ki, ha elromlik a lift és gyalog kell felmennünk a negyedikre.Egy újabb nézőpontból funkcionálisnak tekinthető az az edzésforma, amely testünk rendeltetés szerinti használatára összpontosít. Ebből a szemszögből testünk alapvető képességei és az alkati sajátosságok tekinthetők irányadónak, ennek megfelelően próbálják a testi képességeket az eredeti szerepkörükhöz közelíteni.
Az ide sorolható edzésfilozófiák közös alapja, hogy a testet egységes egészként látják, amely részekre osztható, nem pedig részek összességének. Ez jelentős eltérés a főleg izolációs technikákat alkalmazó testépítéstől. Az úgynevezett funkcionális edzések mindegyikén a teljes test dolgozik, elsősorban összetett, több ízületet is igénybe vevő egész testes gyakorlatokkal. Emellett azonban a mozgásformák többsége egyéb képességeket is fejleszteni kíván, mint az erő-állóképesség, hajlékonyság, robbanékonyság, hogy csak néhányat említsünk.
Ezek az új hóbortok korunk megváltozott testképében gyökereznek. A filmvászonról mára már eltűntek a szteroidkorszak izomkolosszusai, szinte senki sem akar már hozzájuk hasonlóan kinézni. Új ideál jelent meg, amelyekkel a trendeknek lépést kell tartaniuk.
E cikksorozat ezekre az új, forradalmi mozgástípusokra hívja fel a figyelmet. Remélhetőleg a tájékoztatás mellett kedvet csinál némelyikhez, illetve lebontja az új dolgoktól való félelem gátjait is. A sorozat első darabja a TRX-et mutatja be.
A harcmezőtől az edzőteremig
A TRX hordozható edzőterem. Tulajdonképpen egy strapabíró szalagokból, hevederekből álló, állítható hosszúságú, fogantyúkkal ellátott egyszerű eszköz, tömege hozzávetőlegesen egy kilogramm. A hozzá kapcsolódó edzést szuszpenziós (felfüggesztve végzett) tréningnek nevezik. A rendszer Randy Hetrick egykori tengerészgyalogos (Navy Seal) nevéhez fűződik, valamikor a XX. század utolsó évtizedében jelent meg. Először a katonaság használta: szükség volt arra, hogy a katonák hely és edzőterem hiányában is megfelelően tudják edzeni egész testüket.
A TRX ennek maximálisan megfelel, hiszen kis helyen is elfér, szinte bárhol felszerelhető és az egész testet keményen megdolgozza, használata erőt, stabilitást, hajlékonyságot követel, ugyanakkor nagymértékben fejleszti a test koordinációját és az egyensúlyérzéket. Miután bevált a harcmezőn, a TRX híre gyorsan elterjedt, azóta pedig máig töretlen diadalútját járja.
Mitől forradalmi?
A TRX-gyakorlatokban a saját testsúlyunk nyújtja az ellenállást. Ebből fakadóan a vele való munka során a hagyományos, saját súllyal dolgozó gimnasztika TRX-es változataival találkozhatunk. Népszerűek a különféle guggolások, fekvőtámaszok, tárogatások, ugrások és statikus tartások. Ezek közös vonása, hogy mindegyikben nagyon erősen kell tartanunk a derekat, így a test központi, úgynevezett stabilizátorizmai dolgoznak.
Ez fegyvertény, hiszen a törzserő („core strength,” a fitneszipar másik hangzatos jelszava) nagyon fontos, különösen az ülőmunkát végzők körében. Ha ezek a tartóizmaink megerősödnek, javulhat a tartásunk, eltűnnek a derékbántalmak, és az általunk végzett egyéb mozgásokban is fejlődést tapasztalunk. A TRX-en nem csak fogantyú van, hanem egy kengyellel is ellátták, amelybe beakaszthatjuk a lábfejünket. Ez az apró kiegészítés rengeteg új gyakorlatra ad lehetőséget. Számos előnye mellett a TRX a nyújtásban is új dimenziókat nyitott.
A gyakorlatok az eszköznek köszönhetően tetszőlegesen könnyíthetők vagy nehezíthetők. Ebben rejlik igazi ereje, ugyanis a dőlésszög megváltoztatásával a terhelés állítható, segítségével könnyen fokozatosságot csempészhetünk edzéseinkbe. A terhelés könnyen személyre szabható, egy perc alatt bármilyen edzettségi szintű egyénhez beállítható a megfelelő ellenállási fokozat, az edzetlen átlagembertől az élsportolóig.
Használata bármilyen fitnesz-színvonalon kihívást nyújthat. Például az úszó Takács Krisztán és a magyar kajak-kenu válogatott, Vajda Attila is felhasználta az olimpiára való felkészülése folyamán. Ám nem csak sportolók számára bizonyult eredményesnek, a rehabilitációban is meggyőzően bizonyított.
Árfekvés, utánzatok
Mint minden sikeres dolog esetében, itt is hamar megjelentek a silányabb másolatok, hamisítványok, és az eszköz továbbfejlesztett változatai is. Ez főleg a valóban elnyűhetetlen, mégis nagyon egyszerű eszköz borsos árának tulajdonítható. Az eredetihez kb. 60 ezer forintért juthatunk hozzá, a silányabb másolatot már 10–15 ezer forintért beszerezhetjük. A másolat valóban rosszabb minőségű, elnyűhető, könnyen előfordulhat (láttam már ilyet), hogy néhány hónapos intenzív használat után elrongyolódik.
A TRX-edzések
Az alapok elsajátításához érdemes ellátogatnunk néhány csoportos órára. Ezek nagyon hasznosak: a felkészült oktatók biztonságosan megtanítják az eszköz használatát, az itt tanulható alapvető mozgásokat, például a helyes csípőbillentést más sportokban is sikerrel alkalmazhatjuk. A saját testsúlyos gyakorlatokból ne gondoljuk, hogy könnyű edzésre számíthatunk: a folyamatos feszítés miatt az egyes mozdulatoknál olyan izmainkat fogjuk érezni, melyek létezéséről eddig nem is tudtunk. Az órák rövidek, mégis minden porcikánkat átmozgatják.
A felépítésük rendkívül változatos, attól függ, az edző milyen sportmúlttal rendelkezik. Bizony, nem lehet mindenki TRX-oktató, tanfolyamukon csak az vehet részt, aki rendelkezik már valamilyen edzői jogosítvánnyal. Így szűrik a minőséget, ezért az edzők többsége képzett és felkészült.
Van, akinél az izomtömeg- és erőfejlesztés a legfontosabb, mások a kardióra koncentrálnak. Általánosnak mondható az „intervallumos” edzés, ahol egy nyolc-tíz gyakorlatból álló gyakorlatsort fűznek össze egyetlen folyamatos feladattá. Ezek rendesen megizzasztatnak, jól megdolgozzák a keringést. Természetesen személyi edzést is számos helyen tartanak.
Találkoztam lányokkal, akik általában aerobik órára szoktak járni, és eldicsekedtek vele, hogy rákaptak a TRX-re. Azok a férfiak is hasonló élményről számoltak be, akik korábban még nem jártak csoportos órán; élvezik, hogy kemény edzésen vettek részt, történt velük valami teljesen újszerű, amire joggal lehetnek büszkék. Ezek után talán nem is meglepő, hogy itthon is rengeteg barátot szerzett magának a TRX.
(Fotók: campdarby, spencerpdx, jblmmwr, compactflt)