Noha csak 1922 óta létezik a Bayerische Motoren Werke név, a BMW márka időszámítása 1916. március 7-én, a Bajor Repülőgépmotor Gyárral kezdődött. A BMW-ből mára prémiumautó- és -motorgyártó lett, sikermodellek sorával. Itt van hét kedvencünk, de bőven tudtunk volna még válogatni közülük.
BMW 328
A típusnév ismerős lehet a laikusabbaknak is, de hol van mögüle az i betű? Sehol, mert az a 328-as, amelyik vitathatatlanul helyet kell kapjon ebben az összeállításban, nem a 3-as sorozat erősebb darabja, hanem a berlini olimpia évében, 1936-ban bemutatott kétüléses sportkocsi, amely megalapozta a BMW sportos imidzsét.
Kétliteres, soros hathengeres, 80 (sportkivitelben: 135) lóerős motor, csőváz, óriási vesék – és olyan trófeák, mint a Le Mans-ban és a Mille Miglián aratott kategóriagyőzelem. 1940-ig gyártották, összesen 464 példány készült belőle. Találtunk egy eladót is, restaurált állapotban, igazán jó ajánlatnak tűnik úgy 240 millió forintnyi összegért.
BMW R37
Tizennégy évig nem sikerült megdönteni az 1937-ben felállított rekordot: Ernst Jakob Henne – aki egy évvel korábban a BMW 328-assal nyert a Nürburgringen – a Tojásnak is nevezett, kompresszoros, 493 köbcentis, 108 lóerős R37-essel 279,53 km/h sebességet ért el a Frankfurt és Darmstadt közötti autópályán.
Ez eleve hihetetlen, de ha arra gondolunk, milyenek voltak az akkori utak, gumiabroncsok és biztonsági felszerelések, akkor tényleg minden tiszteletünk a 101 éves korában elhunyt versenyzőé és motorjáé.
BMW 507
Lenyűgöző, ötvenes évekbeli roadster, amellyel Amerika meghódítása volt a cél. Ez nem sikerült – bár Elvis is vett magának egyet –, mivel nem csak a fejlesztés, hanem az alumíniumkarosszériás, 3,2-es V8-assal hajtott kocsi kézi gyártása, és így a vételára is iszonyú drága volt.
Nem is készült belőle több 254 darabnál, félmilliárd forint fölött cserélnek gazdát. Elképesztően ritka, szakirodalom híján óriási feladatnak számít a felújítása, egy budaörsi cég, az RPM viszont már több példányt is restaurált-restaurál, olyan minőségben, hogy a híres esseni Techno Classicán 2014-ben egyik 507-esük kapta meg a FIVA Concours d'Elegance Super Category Cabriolet kategóriában a Best of Show díjat.
BMW M1
A BMW egyetlen szupersportkocsija – mondták az E28-as kódú, 1979 és ’81 között gyártott, Giugiaro-tervezte M1-esre, legalábbis, amíg nem született meg az i8-as. A 3,5 literes, 277 lóerős, sorhatos középmotoros M1-esből sem készült sok, az a 453 is leginkább csak a homologizáció miatt.
Az M1-esnek köszönhetjük a fejlesztésére létrehozott BMW Motorsport GmbH-t, amely egyébként eredetileg a Lamborghinivel közösen képzelte a munkát, aztán végül mégis a Baurra bízták a gyártást.
Brabham BT52 BMW
Azt hinnénk, olyan motorral biztosan nem lehet F1-világbajnokságot nyerni, amilyennel a BMW próbálkozott: olyan BMW 1500-asokat kerestek, amelyek legalább 100 ezer kilométert futottak. Ezek motorját szerelték ki, és használták alapnak.
Ha 100 ezer kilométer alatt nem repedt meg a blokk, utána sem fog – gondolták, amiben van ráció, de ettől még kell némi őrültség ahhoz, hogy a nyolcvan lóerős személyautó-motorból egy turbóval 1000 (!!!!), egyes források szerint 1500 (!!!!!!!!!!!!!!!) lóerő körüli versenymotort építsenek. A motoron kívül még egy remek autóra is szükség volt, szerencsére a Brabham BT52 ilyen volt, világbajnok is lett vele Nelson Piquet 1983-ban.
BMW M3
Az M3-as BMW bármely generációja adrenalin-túltengést okoz, mi most az első, E30-as alapú M3-ast emeljük ki.
Egyrészt, mert ez teremtette meg a legendát, másrészt azóta is le lehet hurrogni az okosokat, hogy csak a hathengeres BMW a rendes BMW (az első M3-as ugyanis négyhengeres volt), de legfőképp, mert valami hihetetlenül élvezetes vezetni, és ehhez az élvezethez nem kell gombokkal kikapcsolgatni a mindenféle elektronikus segédeket, mert azok nincsenek benne.
195 lóerő mozgatott alig 1200 kilót (később még erősítettek rajta), igazi utcai sportautó volt. Ára meredeken felfelé tart.
BMW i8
„Totál értelmetlen dolog 40 milliónál valamivel többet költeni autóra, különösen erre a BMW i8-ra. Gondolod mindezt addig, amíg ki nem próbálod” – írtuk, miután együtt töltöttünk néhány napot a hibrid szupersportautóval, amelynek háromhengeres benzinmotorja és harmincliteres benzintankja van.
Furán hangzik, de ha hozzátesszük, hogy ez a kis benzines is turbós, 231 lóerős, és van még 130 villanylóerő is, együtt pedig 4,4 másodpercre jön ki a nulláról százra, a fogyasztás meg kb. tíz literre, akkor arra jutunk, hogy ez tényleg egy csoda.