Miután bejártam az Alfa Romeo házi múzeumát, sikerült beszélgetnem az igazgatóval is, aki elmondta, mennyire nem véletlenül tetszett, amit láttam.
A Malpensa repülőtérről pont útba esik Milánó felé az Arese nevű agglomerációs kistelepülés, melynek határában, az egykori Alfa Romeo autógyár és irodaközpont területén működik az Alfa Romeo házi múzeuma. Így hát nem kellett sokat gondolkodnom, mivel üssem el az idő egy részét a Budapest-Malpensa közvetlen járat reggeli érkezése és a csak este hatkor kezdődő hivatalos Alfa-program között: beugrottam régi Alfákat nézni.
Az olaszul kellemesen dallamos nevű Museo Storico Alfa Romeo idén 45 éves, '76-os ő is, mint én. Mégis sokkal fiatalosabb nálam, mert folyamatosan frissítik, korszerűsítik és bővítik. A legutolsó nagy átalakítás 2011 és 2015 között zajlott de a COVID-zárlatok idejét is felhasználták egy kis rendezkedésre. Hogy mit láttam a múzeumban, azt az alábbi képek valamelyikére kattintva nyíló galéria fotóival mesélem el, de utána várok vissza mindenkit szeretettel ide a cikkbe, mert van még infó! Később ugyanis a két új különleges Alfa-kivitel (Stelvio és Giulia GT Junior illetve 6C Villa d'Este) tiszteletére rendezett ebéden sikerült egy asztalhoz ülnöm az igazgatóval, aki nagyon érdekes dolgokat mesélt a múzeum működésének hátteréről.
Lorenzo Ardizio hatodik éve a múzeum főkurátora. Érezhetően imádja, amit csinál és imádja az Alfa Romeót, de munkája messze túlmutat egy márka történelmén. Igazából ő az olasz kultúra egy fontos területe fölött őrködik. Mint elmondta, az olasz állam nagyon tudatosan felügyeli a technikatörténet emlékeinek kezelését. Bár az Alfa múzeumának műtárgyai egy cég vagyonát képezik, ezeket mégsem adhatja-veheti szabadon az aktuális tulajdonos. Alap, hogy ezeknek a kincseknek olasz földön kell maradniuk. De az is alap, hogy az állam (és a múzeum) szemlélete szerint egyenként kezelt értékes klasszikus autók helyett kollekciókról van szó, melyek együttes eszmei értéke mindig magasabb, mint az egyes elemek értékeinek összege.
Ezeknek a kollekcióknak a bemutatását is nagyon tudatosan építik fel a múzeumban. A látogatói útvonalon precízen megtervezett ritmusban követi egymást fény és félhomály, hang és csend, fókuszáltan elhelyezett tárgyak és diffúz kiállítótermek. A másfél-két órás sétán kiszámítottan kapjuk az ingereket. Egy-egy erősebb elem után pihenőt kap az agyunk, a szemünk, egy fontosabb akusztikus motívum előtt csendes zónán haladunk át, hogy fülünk nyitottan fogadja a hangokat. Az pedig természetes, hogy morcos teremőrök helyett a márkával együtt lélegző előadók kísérik azt, aki vezetett túrát kér.
A múzeumi dolgozókat rendszeresen képzik, tréningezik és folyamatosan emlékeztetik arra, hogy munkájuk jóval kényesebb annál, mintha egy tisztán történelmi múzeumban tevékenykednének. Hiszen, ahogy signore Ardizio mondja: "évente százezer ember fizet itt azért, hogy megnézhesse az Alfa Romeo reklámját" Aresében. És tényleg: az utolsó kiállítóteremből kilépve egészen konkrétan egy, az épületben berendezett autószalonhoz érünk, ahol rögtön meg is vásárolhatunk egy új Alfa Romeót, ha ehhez kedvet kaptunk a régiektől.
Megkérdeztem, nem hiányzik- e valami még ebből a múzeumból, ami nem csak autók, de repülőgépek, sőt: Alfa-motoros sporthajók megőrzésével is foglalkozik. Meglepő volt a válasz: igen, a teherautók. Nem is tudtam, de az Alfa Romeo könnyű és nehéz teherautók gyártásával is foglalkozott, 1930-tól egészen a '83-ig, amikortól ez az üzletág a menedzsment szerint már nem passzolt a márkaimidzshez többé. Az első generációs Fiat Ducatóból és Iveco Dailyből még készült Alfa Romeo emblémás változat, AR6 és AR8 típusjelzéssel!
Az aresei Alfa-szentély nem halott dolgok tárolásáról szól. Ez egy élő múzeum: együtt fejlődik magával az Alfával. Az új tanulmányok, prototípusok és különleges modellek ugyanolyan fontosak, mint a régiségek. A kiállított illetve a raktárban tárolt autókat nem csak műtárgyként, autóként is kezelik: karbantartják őket, a múzeum saját kis tesztpályáján pedig évente legalább egyszer még a legöregebb Alfát is megjáratják.
Belépőjegy: 12 euró felnőtteknek, 5 gyerekeknek. Nyitva: kedd kivételével minden nap 10-től 6-ig. További infó itt!