A „Mit nézzünk meg először Brüsszelben?” kérdésre egyértelmű a válasz: az Autoworldot. Ez érdekesebb még a pisilő kisfiúnál és Szájer József ereszénél is!
A brüsszeli Autoworldben az a legfantasztikusabb, hogy mennyire sokrétű, ráadásul élő, folyton változó tárlat mutatja be az autózás történelmét. Aki például mostanában arra jár, egyszerre nézheti meg a James Bond-autók javát, egy csomó restaurálatlan, a maguk rozsdás ütött-kopottságában gyönyörű különlegességet, és egy áttekintés a Corvette elmúlt hetven évéről. Persze az alapdarabokon, azon a néhány száz, jórészt egyedi csodán felül, ami mindig ott szokott lenni. Ha nem voltál még itt, és Brüsszelben jársz, ne hagyd ki – de ha már voltál is, és megint Brüsszelbe sodor az élet, akkor is érdemes ránézni a weboldalra, nincs-e valami vicces-érdekes új tematikus kiállítás!
Az épület csaknem másfél évszázad alatt ugyancsak változatos funkciókat szolgált. 1888-ban az ipari-kereskedelmi világkiállítás csarnokának épült, a Belgium függetlenségének ötvenedik évfordulójára létrehozott Cinquantanaire emlékműnél, a belvárostól nem túl messze, de parkos-kirándulós környezetben. A csarnok később nemzetközi autókiállítások, vásárok színhelye volt. Az első világháborúban német katonai garázsként használták, majd a Mundaneum nevű tudástárnak adott otthont – ha úgy vesszük, ez volt az internet előtti világ belga Wikipédiája.
A második világháború után egy időben itt működött a belga gazdasági minisztérium, de még a postagalamb-tenyésztők is számon tartották, mint fontos pihenőobjektumot az úton lévő madarak számára. 1984-re a csarnok állapota végletesen leromlott – biztos a galambok miatt –, akkor szemelte ki hatalmas autógyűjteménye számára állandó bázisnak a Mahy család.
Aki szeptember elejéig ellátogat az Autoworldbe, most nemcsak a kollekció csillogó darabjait láthatja, hanem pár tucat restauráció előtt álló, fellelt állapotú autót is. És ezek sem akármilyen autók ám!
A porral-kosszal-vakolatdarabkákkal hangulatos pajtalelet-dekorációt kapott kocsik nagy része egyedi különlegesség, értékük még ebben az állapotban is nehezen felbecsülhető:
Másképpen egyediek a másik időszakos tárlat járművei, a Bond-filmek gépi szereplői is. Igyekszem elkerülni, hogy autót írjak, mert a gyönyörű antik Astonok a síléces Lotus vagy a fóliagombóccá gyúrt új Defender mellett itt van az összecsukható silórepülő-tengeralattjáró is a No time to die-ból, ami élőben egy eléggé kiábrándítóan összetákolt műanyagdarab, no de hát milyen is legyen egy filmes kellék, ugye.
Az állandó kiállításon is végigszaladtam a fényképezőgépemmel, mutatok is vagy három tucat képet Érdekes Autókról És Egyéb Dolgokról, informatív képaláírásokkal, de tényleg csak kedvcsinálónak! Megnézni a képeket nem ugyanaz, mint odamenni, beszívni az öreg autók kellemes műhelyillatát, végignyáladzani a szuvenírboltot és otthagyni pár eurócskát könyvekért, makettekért, egyéni kegytárgyakért, végül esetleg inni egy megtévesztően világossárga, édeskésen finom, de erős belga korsó csapoltat a múzeum büféjében, ha te is a kánikula közepén, délben érkeztel, ahogy történetesen én érkeztem.
Hannoverben járva pedig repülőmúzeumba kell menni: