Az idei mezőnyből négy olyan csapat van, ami Formula–1-es szerepvállalása során nem esett át névváltoztatáson: a Ferrari, a McLaren, a Williams és a Haas, így róluk most ebben a cikkben nem is ejtünk szót, de hidd el, a többi istállónak érdekes története van – a 2023-as konstruktőri világbajnoki tabella alapján haladunk sorban:

FINAL TEAM STANDINGS ?@MercedesAMGF1 confirmed as runners-up#F1 #AbuDhabiGP pic.twitter.com/z335Iy3Ve6

— Formula 1 (@F1) November 26, 2023

Red Bull

Stewart → Jaguar → Red Bull

A nagyobb felbontásért kattints a képekre!

A Red Bull 2005 óta van jelen a Formula–1-ben, de persze ennél messzebbre nyúlik vissza a története. Az osztrák istálló múltja a háromszoros világbajnok Jackie Stewart által 1996-ban alapított Stewart Grand Prix-vel kezdődik. A csapat mindössze három szezont húzott le a királykategóriában, teljesítménye pedig mérsékelten nevezhető sikeresnek: összesen öt dobogós hely (egy 1., egy 2. és három 3. helyezés), a legjobb a konstruktőri helyezése pedig egy negyedik hely 1999-ből.

Stewart az 1999-es idény végén eladta a csapatát a Fordnak, ami akkoriban a Jaguar tulajdonosa is volt, ezért az autókat zöldre festették, és a csapatot Jaguar Racingre keresztelték át. Öt szezonon keresztül versenyeztek, továbbra sem sok sikerrel, 2004-ben pedig a Ford úgy döntött, hogy eladják a csapatot, amit végül a Red Bull energiaital-gyártó vállalat tulajdonosa, Dietrich Mateschitz vásárolt meg. Öt évvel később pedig meg is jöttek az első sikerek: az RB Sebastian Vettelnek köszönhetően egymás után négy világbajnoki címet nyert 2010 és 2013 között, majd 2022-ben és 2023-ban Max Verstappen szállította a konstruktőri világbajnoki címet a csapatnak, ami jövőre is a mezőny legesélyesebbjének számít:

Mercedes

Tyrrell → BAR → Honda → Brawn GP → Mercedes

A nagyobb felbontásért kattints a képekre!

A Mercedes mint gyári csapat az 1954-es idényben tűnt fel az F1-ben, az argentin pilótája, Juan Manuel Fangio pedig rögtön világbajnoki címet szerzett az istállóval, amit a következő évben megismételt. 1955-ben a Mercedes felhagyott az autóversenyzéssel a Le Mans-i katasztrófa hatására, és legközelebb gyári csapatként csak 2010-ben jelentek meg – annak a csapatnak viszont már voltak elődjei.

A Tyrrell 1958-as alapítású, a Formula–1-ben viszont csak 1970-től szerepelt, és egészen az 1998-as idény végéig jelen volt az autósport királykategóriájában. Az istálló 1971 és 1973 között élte aranykorszakát, ekkor Jackie Stewart két világbajnoki címet szerzett a csapattal (1971, 1973), ami egy konstruktőri címet is behúzott (1971). Nem lepődnénk meg azon, ha a sikerek ellenére mégis a hatkerekű P–34-esről lenne meg a csapat (amivel Jody Scheckter megnyerte az 1976-os Svéd Nagydíjat) – ez az:

A nagyobb felbontásért kattints a képre!

1997 végén Craig Pollock megvásárolta a Tyrrellt, ami az 1998-as idényben még változatlan névvel szerepelt, 1999-től viszont már BAR (British American Racing) néven láthattuk – nevét a főszponzoráról, a British American Tobacco cégről kapta. Az alakulat olyan versenyzőkkel a soraiban indult, mint az akkor már világbajnok Jacques Villeneuve, valamint a későbbi világbajnok Jenson Button, ennek ellenére sok siker nem jutott a csapatnak és pilótáinak.

Az istállót végül 2005 végén eladták az akkori motorszállítójuknak, a Hondának, így 2006-ban már gyári csapatként indultak a japánok. Abban az évben Jenson Button és a csapat meg is szerezte első futamgyőzelmét (a Magyar Nagydíjon). A Honda 2008 végén – a pénzügyi világválság miatt – elhagyta az F1-et, mindössze négy dobogós helyet szerezve három idény alatt.

Az akkori csapatfőnök, a Ferrari egykori sikerkovácsa, Ross Brawn jelképes összegért megvette az istállót a Hondától, és Brawn GP néven indította el a 2009-es szezonban, ami rögtön a csúcsra is ért a konstruktőrök között, és Button révén a pilóták mezőnyében is.

A sikerek olyannyira lenyűgözték az istálló motorpartnerét, a Mercedest, hogy a német gyártó 2010-ben többségi (háromnegyedes) tulajdonrészt vásárolt az alakulatban, és saját nevére nevezte át. Az istálló a 2014-es hibridéra bevezetésével zsinórban nyolc konstruktőri világbajnoki címet hódított el, miközben pilótái, Lewis Hamilton és Nico Rosberg hét világbajnoki címet nyertek.

Aston Martin

Jordan → Midland → Spyker → Force India → Racing Point → Aston Martin

A nagyobb felbontásért kattints a képekre!

Az Aston Martin már a hatodik nevén szerepel a Formula–1-ben, múltja egészen az Eddie Jordan által alapított Jordan Grand Prix-ig vezethető vissza, ami 1991-ben debütált a Formula–1-ben (a 7UP italgyártó cég főszponzorálásával) – itt mutatkozott be egyébként a későbbi hétszeres világbajnok Michael Schumacher, illetve később testvére, Ralf is. Az istálló az 1990-es években felívelő karriert futott be, 1999-ben pedig összehozta legsikeresebb idényét: harmadik helyen zárt a konstruktőrök között. Ezt követően a csapatot folyamatos gyengülés jellemezte, 2005-ben pedig Jordan el is adta az istállót.

Alex Schnaider orosz-kanadai vállalkozó 60 millió dolláros szerződés keretében megvette a csapatot, ami 2006-tól már Midland F1 Racing néven szerepelt. Pályafutása nemcsak sikertelen, de rövid is volt, mindössze egy évig tartott, ahogy utódjának, a Spyker F1-nek is, amitől egyetlen, hasonlóan eredménytelen szezont követően szabadultak meg a holland tulajdonosai 2007-ben.

Az istállót Vijay Mallya indiai vállalkozó vásárolta fel, 2008-tól pedig már Sahara Force India néven futott. A csapat története érdekes, mert sereghajtóból sikerült felküzdenie magát a középmezőny legjobb alakulatává (a 2016-os és a 2017-es idényben is a konstruktőri negyedik helyen zárt), anyagi problémák miatt viszont a 2018-as szezon felénél csődeljárás alá került. A csapatot a kanadai Lawrence Stroll vezette befektetői csoport vásárolta fel, ami ezt követően Racing Point Force India, majd 2021-től Aston Martin néven folytatta a szezont – utóbbinál olyan nagy nevek fordultak meg, mint a négyszeres világbajnok Sebastian Vettel és a kétszeres világbajnok Fernando Alonso, utóbbi még mindig a csapat tagja.

Alpine

Toleman → Benetton → Renault → Lotus → (Lotus Renault) → Renault → Alpine

A nagyobb felbontásért kattints a képekre!

Az Alpine Formula–1-es sztorija a Ted Toleman üzletember által alapított Toleman brit istálló 1981-es debütálásával kezdődött, azzal a csapattal, amivel a sportágban később három világbajnok címig jutó Ayrton Senna is bemutatkozott 1984-ben – a brazil három dobogós helyezést is szállított, ez egyben az alakulat történetének legnagyobb F1-sikere is. Az 1985-ös idényre olyannyira pénzszűkébe került a csapat, hogy Ted Toleman inkább megvált tőle.

Az új tulajdonos a Benetton olasz ruhagyártó lett, 1986-tól pedig már Benetton Formula néven láthattuk szerepelni az istállót. A csapat 1986 és 2001 között 27 nagydíjat is nyert, Michael Schumacher pedig hét világbajnoki címe közül kettőt is itt ünnepelhetett: 1994-ben és 1995-ben sem tudták legyőzni a legendás németet, sőt, utóbbi évben a konstruktőri bajnoki cím is összejött a Benettonnak.

2000-ben a Renault 120 millió dollárért megvásárolta a csapatot, nevét ugyanakkor csak a 2002-es idényre változtatta meg Renault F1-re. Az istálló és spanyol pilótája, Fernando Alonso 2005-ben és 2006-ban is világbajnoki címet szerzett, vagyis a brit székhelyű francia istálló felért a csúcsra. Két évvel később a csapat hírnevét igencsak megtépázta a Crashgate néven elhíresült botrány, ez, valamint a világválság is olyan nehéz helyzetbe hozta a Renault-t, hogy 2011-ben a Lotusszal kötöttek megállapodást.

A csapat a Lotus Renault nevet kapta, majd 2012 és 2015 között simán csak Lotusként szerepelt. Az istállónak sikerült visszahozni a nyugdíjból 2007 világbajnokát, azaz Kimi Räikkönent, aki első két idényében egészen a konstruktőri negyedik helyig vezette a Lotust. 2015-ben a Renault visszavásárolta az istállót, így a francia gyártó 2016-tól újra gyári csapattal versenyezett az F1-ben. Az első dobogós helyezések a 2020-as idényben jöttek össze a régi-új csapatnak, ami még abban az évben bejelentette, hogy az autógyár (felélesztett) almárkája, az Alpine veszi át a névhasználati jogokat 2021-től kezdődően – ez a lépés valójában csak az Alpine, mint márka népszerűsítése érdekében történt.

Az istálló azóta is az F1-ben van, középcsapatnak számít, 2021-ben a Magyar Nagydíjon Esteban Ocon révén összejött az Alpine első és mindezidáig utolsó futamgyőzelme.

AlphaTauri

Minardi → (European Minardi) → Toro Rosso → AlphaTauri

A nagyobb felbontásért kattints a képekre!

Az AlphaTauri talán nem lenne ma, ha nincs Giancarlo Minardi egykori olasz autóversenyző, 1979-ben ugyanis ő alapította a Minardit. A faenzai csapat csak 1985-ben csatlakozott az F1-hez, és bár sok siker nem jutott neki (21 év alatt mindössze 38 bajnoki pont és nulla dobogós helyezés jött össze), a szurkolók körében nagy népszerűségnek örvendett, és egészen példátlan, hűséges rajongótábort épített ki – egyébként itt debütált többek között Fernando Alonso, Mark Webber és Giancarlo Fisichella is.

A csapat a kétezres évek elejére nehéz helyzetbe került, a várható csődtől pedig egy ausztrál üzletember, név szerint Paul Stoddart mentette meg, amikor 2001-ben megvette az istállót, amit aztán átkeresztelt European Minardira. 2005 végén Stoddart úgy döntött, hogy eladja a csapatot (egy feltétele volt: az istálló főhadiszállásának Faenzában kellett maradnia), a legjobb vevőnek pedig a Red Bull bizonyult – a Minardi-szurkolóknak ez nagyon nem tetszett, világszerte aláírásokat gyűjtöttek, hogy ne kerüljön Dietrich Mateschitz kezébe a csapat, de mindhiába.

Az RB tehát megvette a (European) Minardit, a nevét pedig megváltoztatták, ám szponzorációs okokból az olasz hagyományokat meghagyták, így olaszos vörös bika lett belőle: Scuderia Toro Rosso. Az istálló a Red Bull fiókcsapataként működik azóta is, ami elsősorban a fiatal pilótáinak biztosít ülést és így F1-es tapasztalatot. Ez pedig azzal sem változott meg, hogy a 2021-es szezontól kezdve már Scuderia AlphaTauriként láthatjuk a csapatot – a Renault–Alpine esetéhez hasonlóan a névváltásnak itt is szponzorációs okai voltak: így akarták népszerűsíteni a Red Bull AlphaTauri nevet viselő divatmárkáját.

Alfa Romeo Sauber

Sauber → BMW Sauber → Sauber → Sauber–Ferrari → Sauber Alfa Romeo → Alfa Romeo → Sauber

A nagyobb felbontásért kattints a képekre!

A Saubert jövőre ismét Sauber néven láthatjuk az F1-ben, igaz csak két évig. Elmagyarázzuk, mert talán kicsit zavarosnak tűnhet a dolog. Kezdjük azzal, hogy az istállót Peter Sauber svájci üzletember alapította 1993-ban. Egészen 2006-ig Sauber néven futott a csapat, ekkor a BMW többségi tulajdonrészt vásárolt az alakulatban, így új nevet kapott, de csak rövid időre: 2009-ig BMW Sauber néven találkozhattunk vele – ez volt a csapat legsikeresebb időszaka is (2007-ben második, 2008-ban pedig harmadik lett a konstruktőrök között).

Miután a BMW kivonult a Sauber mögül/mellől és egyébként a sportágból, Peter Sauber visszavásárolta a csapatot, és ismét Sauber, majd Sauber–Ferrari néven szerepeltette. 2018-ban az Alfa Romeo lett a csapat névadó szponzora (és egyben fő technikai partnere), így a csapatnév Alfa Romeo Sauberre változott, a 2019-es szezontól kezdve pedig szimplán csak Alfa Romeóként láthattuk – ez pedig azt jelentette, hogy az olasz márka 1987 után újra konstruktőrként szerepelt az F1-ben.

Az már a 2023-as idény közben kiderült, hogy a szezon végén kiszáll az Alfa Romeo, és az is, hogy 2026-tól az Audi lesz a Sauber gyári csapata, a köztes időszakban – tehát a 2024-es és 2025-ös idényben – pedig ismét Sauber néven láthatjuk majd a rajtrácson a csapatot.

(Forrás: Autosport, Top Gear, Formula.hu, Wikipédia, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet: