Nyilván senki nem azért vesz meg egy 12 hengeres luxuslimuzint, mert jó az ár-érték aránya, de a Bentley Flying Spurnak még az ár-érték aránya is jó. Meg minden mása is.
Nem Rolls-Royce, nem is S-Merci. Valahol a kettő között áll méretben is, rangban is, árban is a hatalmas luxus-sport-limuzin, az új Bentley Flying Spur. Íme, így igazította az európai prémium csúcsa és a luxus abszolútja közé a kocsit a Bentley márka tulajdonosa, a Volkswagen-csoport:
Mercedes-Benz S500 EQ Boost Indulóár: kb. 35 millió forint Hossz: 5125 mm
Bentley Flying Spur: Indulóár: kb. 64 millió forint Hossz: 5316 mm
Rolly-Royce Ghost Indulóár: kb. 110 millió forint. Hossz: 5400 mm
A nagyobbik Rolls-Royce, a Phantom persze még hosszabb és még drágább, de azt a vonuló erődöt már nem is lehet autószámba venni. A Bentley ellenben még bőven belül van az utcai közlekedésre is alkalmas, sőt: dinamikusan, akár kifejezetten sportosan értelmezett luxus kategóriáján. Ráadásul iszonyú erős és páratlanul gyors is: nincs az a Rolls, ami lenyomná. A dupla turbós W12-es motor teljesítményét úgy állították be, hogy egy picit még a legsportosabb Rolls-t, a 632 lóerős Wraith-t is üsse autókártyában: 635 lóerős. Sebességhatárolásról pedig szó sincs. A Flying Spur a maga rettenetes, bő 2,4 tonnás tömegével 333 km/h végsebességre képes!
Dizájn
A méret és a klasszikus, egyenesen futó övvonalú limuzin-sziluett szerencsére elegendő méltóságot ad a Flying Spur-nak ahhoz, hogy a kicsit eltúlzott, láthatóan a kínai piac ízlésének figyelembevételével készült ornamentika se vágja haza az autó komolyságát. Az óriási hűtőmaszk oszlopcsarnokából kiemelhető "Flying B", a furcsán csillogó kristály-belsejű LED-fényszórók, a barokkos, a hátsó ajtón furán megtörő oldalvonal és az időnként a fekete billiárdgolyó 8-asára emlékeztető közép-kupakok az irdatlan, 21-es felnikben kaotikusan kavarognak ugyan, de a hatalmas testen bőven van helyük kavarogni, nem zavarják egymást. Ja, a kerék csak a téli gumi miatt 21-es, nyárival 22-es lenne.
Aki egy új modellel kapcsolatban is fogékony a hagyományokra és a finom részletekre, hangulatos félórácskát tölthet egy Bentley-értékesítővel a kocsi körül sétálgatva. Így megtudhatja, hogy a hűtőmaszk függőleges krómpálcái alatt azért ott van a klasszikus hálós Bentley-maszk, a mátrix-hűtőrács is. Hogy az a furán tört domborulat egy olyan éles csúcsban fut hátul a kocsi oldalán, amit az alumíniumlemez 500 fokra hevítésével és légnyomással történő "szuperformázásával" csak a Bentley-nél tudnak megcsinálni. Vagy hogy a szárnyas B-betű a hűtő oromzatán öntött rozsdamentes acélból készült, kézi polírozással. Esetleg, hogy a hátsó lámpák rombusz-, mit rombusz: gyémántmintázatában a belső bőrkárpitok formázása köszön vissza. És így tovább, hiszen egy 180 ezer eurós alapárú kocsiról legyen már mit mesélni, nem igaz?
Utastér
Bőr, fa, fém, ezek finoman kevert illata; ez határozza meg a Flying Spur hangulatát, miután magunkra hajtottuk a hatalmas ajtókat. Igen, elég hajtani, nem kell őket csapkodni, mint egy Zsiguliét, hiszen természetesen már alapáron is szervomotorok húzzák a helyükre őket. Az ülések nagyon kényelmesek, elöl is, hátul is, a masszázsfunkció pedig olyan intenzív és kellemes, amit ötvenmillió alatt nemigen képes produkálni semmi négy keréken.
A konzervatív alaphangulatot nem bántóan, de azért a Rolls-Royce-okénál tolakodóbban töri össze a mindenütt előbukkanó modern autóipari csúcstechnika. A három klasszikus (de persze elektronikus) műszer a szerelvényfal közepén átfordulva adja át a helyét az érintőképernyőnek - ez jó. A finom bőrrel bevont kormánykerék mögött viszont virtuális műszeregységet találunk, amire ráadásul nem merőlegesen, hanem enyhe lefelé verődő szögben esik a tekintetünk: ez nem olyan jó. A Head-Up-Display, a szélvédőre minden fontos információt kivetítő műszer, ami igazából az összes többi kijelzőt feleslegessé teszi - tökéletes.
A hátsó sorban felettébb vicces módon három biztonsági övet találunk, de persze teljesen irreális, hogy bárki is befészkelje magát a két nagyszerű fotel közé. A hifit, a klimatizálást, az elektromos árnyékolókat egy kivehető kis tabletről vezérelhetik a hátul ülők, de még az orrdísz emelésével-süllyesztésével is játszhatnak erről a kütyüről. Hát persze, hiszen legalább a vevők fele sofőrös autónak vásárolja meg a Flying Spurt, és az a legkevesebb, hogy ő maga is bármikor közvetlenül szórakozhasson a legviccesebb funkcióval!
Technika
A W12-es motorkonstrukció lényege, hogy temérdek henger fér el nagyon kis helyen. A Flying Spur pingpongasztalnyi motorháztetejét felnyitva szinte vicces is, mennyire rövid, tömör tömb maga a motor. A két turbóval feltöltött hatliteres erőműhöz nyolcfokozatú, dupla kuplungos váltó csatlakozik; ez a DSG az egész VW-csoporton belül csak a Bentley-k számára készül.
A váltóból a nyomaték az elektronikusan vezérelt központi kuplungon keresztül jut alapértelmezésben a hátsó kerekekre, de ha azok netán kipörögnének a 900 Nm-től, körülbelül egy szempillantás alatt zár az osztómű és az első kerekek kihúzzák a csávából a kocsit. Nem csak négykerék-hajtás, négykerék-kormányzás is került a Flying Spur alá, így valószínűtlenül pici, 11,8 méter átmérőjű körön megfordul. 80 km/h felett viszont vált a kormányzás, innentől a hátsó kerekek az elsővel egy irányban fordulnak.
A hatalmas Bentley alatt természetesen légrugós felfüggesztés dolgozik, a 48 voltos elektromos rendszerhez pedig olyan aktív felfüggesztés kapcsolódik, amely az oldaldőlést mérsékli gyors kanyarokban.
Vezetési (és utazási) élmény
Egyetlenegy dologba lehet belekötni: a motorhang induláskor és alapjáraton nem szép. Reszelős, zörgős, nem harmonikus, nincs meg benne a hosszú V12-esek selymessége. Fordulaton viszont csodálatosan kisimul, boldog rikoltássá változik, amit persze alig lehet hallani odabent a szinte mindent kizáró hangszigetelésektől.
A Bentley Flying Spur vezetése közben folyamatosan csodálkozunk: hol a fenében van az a a két és fél tonna? Az autó úgy fordul, úgy gyorsul, úgy áll meg, mint, nos: mint egy autó, nem úgy, mint ahogy ezek a gigantikus limuzinok szoktak. A kormányzás könnyű, de precíz, a fékek hatásosak, kiválóan adagolható az erejük. Már szinte kínos is az a fesztelenség, ahogy az autó viselkedik. Elegánsan vonul, mintha egy testes, szmokingos, cilinderes Winston Churchill vonulna mondjuk a Duna korzón, aztán gondol egyet, csak úgy nekiiramodik, fél kézzel letámaszkodva átveti magát a korláton, felszökken a 2-es villamos lépcsőjén, és még csak nem is liheg.
Mi meg közben ott ülünk az atletikus Churchill gyomrában, mit ülünk: hempergünk a fotelekben a tökéletesen klimatizált, hibátlan akusztikájú térben, és ha szerencsénk van, a bal első ülésben élvezzük a motor erejét és a futómű hihetetlen kezességét, ha pedig másmilyen fajta szerencsénk van, valamelyik másik ülésben szundikálunk, ahogy reppennek el mellettünk a kilométerek.
Kinek szól egy ilyen autó?
Egy Bentley nyilván senkinek sem kell. Egy S-Merci, 7-es BMW, A8-as Audi mindent tud, amire bárkinek szüksége lehet, akármennyit költhet is autóra. Egy GLE, X7-es, Q8-as vagy akár Bentayga pedig mindezt a mindent még földúton vagy enyhe terepen is tudja. De a Flying Spur nem arról szól, ami kell. Ez a kocsi a luxusról szól, és mivel nem kupé, hanem szedán, úgy kombinálja ezt a luxust az erővel és a méltósággal, ahogy talán semmi más nem csinálja ezt a világon.
Az meg már igazán csak a hab a tortán, hogy még az ára is jó. De most tényleg: még a gazdagon extrázott, First Edition limitált szériás tesztautó is megáll csaknem húszmillióval azalatt, ahol a Rolls-Royce Ghost kezdődik. És több mint nyolcvannal többel tud menni. Szóval a Bentley Flying Spur annak szól, aki olyan villámgyors luxuslimuzint akar, amit azzal a tudattal vihet haza, hogy nem csak elköltött rá 65-70-90 millió forintot, hanem ezt a pénzt kifejezetten okosan költötte el. Ha van a világon racionális fényűzés, hát az új Bentley limuzin ennek a paradoxonnak a négykerekű megtestesülése!