Rengeteg tanulmányautó nem jut el még az első prototípusig sem, a szerencsésebbekből már készül egy modell, majd a következő lépcsőben a működő példányokat készítik el, amikor életképesnek tűnik a koncepció. A Z1-es viszont egészen a sorozatgyártásig jutott el, pedig nem arra készült.
1985-ben alapították meg a BMW Technik GmbH-t, mely a vállalat kutatásért és fejlesztésért felelős részlege lett, ezért a mérnökök új technikákkal kísérleteztek, és arra keresték a választ, hogy milyen autókat gyártanak majd a jövőben.
Merész elképezésnek indult, végül egy kisebb sorozat készült a BMW Z1-esből, aminek meghatározó eleme a különleges ajtó.
Nevében a Z valójában a német zukunft, vagyis jövő szóra utal, az 1-es pedig az első modellre. Ezt a vonalat követte később a Z3 és a Z4, valamint a szintén különleges Z8-as, melyek mind kétüléses, nyitható tetős roadsterek, de számos olyan Z modell van, mely nem jutott el a sorozatgyártásig.
1987-ben tartották a premierjét a Frankfurti Autószalonon, majd a következő évben megkezdődött a Z1-es sorozatgyártása. 2,5 literes, sorhatos motorján és néhány alkatrészén túl semmi máson nem osztozott a többi BMW-vel, és eleve nyitott autónak készült, ami nagyon jót tett a vezethetőségének és a karosszéria merevségének.
Vázára kerülő műanyag elemei flexibilisek és rendkívül strapabíróak.
Küszöbbe csúszó ajtajai nyitáskor leengedik az ablakokat, de csukva már lehet külön mozgatni az elektromos ablakokat is. Menet közben is leengedhető a nagyobb szabadságérzetért, mert a tükröket a tetőoszlopra rögzítették.
Elég ránézni erre az 1990-es piros Z1-esre, és rögtön kapiskálhatod, hogy ez nem sok időt töltött az úton. Műszeregysége mégis 999 997 kilométert mutat, ami véletlenül sem azért van, mert bejárták vele a világot. A gyárból gurultak ki ilyen autók, hogy aztán a vevőhöz kerülve valóban nullákat vagy csak néhány kilométert mutasson az óracsoport.
Ez is érdekelhet: