Clint Eastwood a pályafutása elején, még éppen a sikereinek kapujában állt, amikor egy filmszerepért nemcsak pénzt, hanem autót is kapott, nem akármilyet. Az autórajongó színész egy Ferrarit állíthatott a garázsába.

Az ötvenes években a hadseregnél szolgált, majd leszerelése után színészként kezdett dolgozni Clint Eastwood. A kisebb filmek után az igazi áttörést a névtelen ember szerepe hozta el számára Sergio Leone westerntrilógiájában: az Egy maréknyi dollárért, a Pár dollárral többért, valamint A Jó, a Rossz és a Csúf is óriási siker lett, a sajátos vadnyugati karaktert megformáló Clint Eastwood pedig egycsapásra nemzetközi sztárrá vált.

Pár dollárral többért... és egy Ferrariért?

Még a sikereinek kapujában, 1967-ben ajánlott neki egy üzletet Dino de Laurentiis producer. Ha szerepel az olasz Boszorkányok című, öt különálló rövidfilmből álló alkotás egyik részében, akkor választhat:

vagy 25 ezer dollárt kap, vagy 20 ezer dollárt… és egy Ferrarit.

A már akkor is nagy autórajongónak számító Clint Eastwood okosan választott: az utóbbit kérte, ezért az ügynöke nem tudott jutalékot zsebre tenni az autó után.

Clint Eastwood már fiatal korában is nagy autórajongó volt, Austin Healey és Jaguar is állt a garázsában
Clint Eastwood és Silvana Mangano a Boszorkányok című '67-es olasz filmben
Clint Eastwood a Ferrariért beleugrott ebbe a filmszerepbe

Na meg persze lett egy Ferrarija, nem is akármilyen.

A 275 GTB-t eredetileg 1964-ben a párizsi autószalonon mutatták be, 3,3 literes, 280 lóerős V12-es motorja a Colombo-féle erőforrás utolsó változata, ebben a modellben elsőként kapott transaxle elrendezésű váltót öt fokozattal, és a független hátsó felfüggesztés is újdonságnak számított a Ferrarinál. A hosszú motorházfedelével, alacsony kabinjával és rövid hátsójával igazi klasszikus sportautó.

Battista Farina és a 275 GTB prototípusa

A producer Grigio Notte színben, fekete bőrkárpittal, opcióként Borrani küllős kerekekkel, fejtámlákkal, rádióval és mérföldes sebességmérővel rendelte meg az autót, amit Rómába szállítottak, ahol Eastwood éppen forgatáson volt.

Csak képzeld el, micsoda feltűnést kelthetett vele a hatvanas években Clint Eastwood, amint a sármos színész a maranellói paripájával lovagolt a római forgalomban.

De nem tetszhetett neki a fegyverszürke színe, mert miután az Egyesült Államokba szállították a Ferrarit, a filmes autókat építő George Barris műhelyében mély smaragdzöldre fényezték.

Akkoriban még teljesen megszokott volt, hogy az autókat a divat változásával más színűre festették,

még az olyan ritka és nagy értékű modelleket is, mint ez a Ferrari. Clint Eastwood autója később magángyűjteménybe került, a nyolcvanas évek végén Európába szállították, a kilencvenes évek végéig egy svájci múzeumban állították ki, majd ismét amerikai tulajdonoshoz került, ekkor több veteránversenyen is részt vettek vele. Nem olyan régen Olaszországban állították ki.

Clint Eastwoodnak később több Ferrarija is volt, a hetvenes években már egy 365 GT4 BB-vel járt, majd egy 308 GTB-t szerzett be

Clint Eastwood Ferrarija nemcsak azért értékes, mert a filmtörténelem egyik legnagyobb alakja volt az első tulajdonosa, hanem azért is, mert nagyobb felújítás nélkül tartották jó állapotban, a smaragdzöld fényezése és a bőrkárpitja is eredeti maradt abból a korszakból, amikor a ma 94 éves színész használta.

(Fotók: Getty Images)

A kilencvenedik születésnapján ezzel a cikkel foglaltuk össze Clint Eastwood rajongását az autók iránt:

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Mutatunk egy őszi fesztivált, ami az újbort és a libás ételeket ünnepli

További cikkeink a témában
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Hirdetés