Húsz éve jelent meg a Ford Focus. Tényleg: 1998 volt, most 2018 van, az húsz év, még ha nem is tűnik régnek, hogy az unalomba öregedett Escortot váltó, újdonságát az új névvel is demonstráló kompakt bemutatkozott. Bátor formájával és élvezetes vezethetőségével hamar népszerű lett, és bár a köznyelv még mindig a Volkswagen Golf nevével azonosítja a kategóriát, egy új Focus megjelenése mindig esemény.

Hát, itt az új, a negyedik:

Ezen a formán bizony csak az hökken meg, aki a kultúrkörtől függően piskótának vagy kutyacsontnak nevezett Escort idején hibernáltatta magát, és csak most olvadt ki. Pedig kifejezetten mutatós a friss Focus, csak sújtja a tucatautók dizájnátka: nem vesszük észre. Szép az alapforma, jók az arányok, az ívek és az élek is helyükön vannak – ez az autó csinos, ami az ST Line kivitelű, és a ma már szinte elfeledett, ún. színes fényezésű tesztkocsira fokozottan igaz.

Ennyi azonban legfeljebb a poszteriparban lenne elég a piaci sikerhez. Aki napjainkban elkölt egy alsó-középkategóriás autóra legalább hat-hét millió forintnak megfelelő összeget, az korszerű, takarékos motorokat, nemrég még csak a prémiumosztályban elérhető felszereléseket vár, ha pedig vezetett már Focust, akkor élvezetet is.

Baljósan kezdődik az ismerkedés, ha rögtön menet közben akarunk erről bizonyságot szerezni: az indítógomb csak annak esik kézre, aki kicsavart jobb karral kénytelen élni. Újszerű megoldás, amilyen a fémlemez mögé rejtett fényszóró vagy a kartonból készült gumiszőnyeg lenne, szerencsére azonban a gomb elhelyezése után elbocsátották a forradalmár mérnököt, a műszerfal többi része ezért használati utasítás és testi rendellenességek nélkül is könnyedén kezelhető. A légkondicionáló és a hifi is külön gombokat kapott, a leggyakoribb funkciókhoz nem kell a menürendszerben bolyongni, akármennyire is közhelyes a kifejezés, felhasználóbarát a vezető környezete.

Újabb sokkhatás érhet viszont, ha benzines Focust szeretnénk, és megnézzük a motorkínálatot. A kérdés ilyenkor nem a melyik, hanem az igen vagy nem. Egyelőre ugyanis egyetlen benzinmotorja van a kocsinak, amely ráadásul

Ezek bizony a Wartburgra jellemző paraméterek, ami ijesztő lehet annak, aki nem nosztalgiázni, hanem kényelmesen és gazdaságosan közlekedni szeretne. Nem a Fordnál derül ki először, hogy ez lehetséges: a Focus – természetesen turbóval megtámogatott – motorja 125 lóerős, ami annyi, mint korábban az 1,6 literes szívóé volt, ám ettől még lehetne kulturálatlan és kelletlen.

Nem az. Ha eltekintünk a kis köbcentis, turbós benzinmotorok tartósságával kapcsolatos aggodalomtól, nehéz lenne negatívumot említeni. Rendesen szigetelték az utasoktól a hangját, ami mégis hallható, az sem zavaró, ráadásul jól húz – nem az alapmotorságához viszonyítva, hanem amúgy is. A tíz másodperces gyorsulásérték rossznak tűnik, a mindennapokban viszont a katalógusadatok nézegetése helyett a vezető vezet, gázt ad, kapcsolgatja a pontos váltót, és közben ahelyett, hogy lomhának érezné a Focust, élvezni fogja a vezetést – talán jobban, mint bármelyik kismotoros konkurensében. (Ez az ST Line kivitelre igaz, ha simát vennél, menj vele előtte egy kört, nehogy aztán minket okolj, ha az kisebb örömforrás.)

Maradhatunk is a motornál, ha elkezdjük felsorolni a korábban csak drágább-nagyobb autókban megtalálható extrákat: hiába van csak három henger, még ebből is lekapcsolódhat egy, ha úgy ítéli meg a számítógép, hogy csökkenjen a fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás, mi pedig nem észlelünk semmit. Feláras, de elérhető a mátrix-LED fényszóró, a lapkára vetítő head-up display és a B&O hifi is, van hangvezérlés, aktív sávtartó és radaros tempomat, de akár állófűtés is – ha ebből a generációból is lesz rendőrautó-flotta, javasoljuk a szakszervezetnek, hogy lobbizza bele a konfigurációba.

Az új Focus 5,5 millió forinttól gurítható haza, persze nem a képeken látható kivitelben, mert ahhoz bő kétmillióval többet kell átutalni. Ez nem kevés pénz a kompaktok között, főleg nem egy háromhengeres alapmotorral szerelt kocsiért. De egy négy felnőttnek is kellően tágas, kellően dinamikus, kellően felszerelt, minőségi benyomást keltő, és még vezetési örömet is nyújtó autóért már nem is olyan sok. Hibrid és villanyváltozat egyelőre úgysincs belőle, addig pedig közel optimális ez így, ahogy van.

Ez is érdekelhet:

V8 mindhalálig - Ilyen a Ford Mustang GT - Roadster

Rejtély, miért van ilyen kevés a Mustang az utakon.

(Fotó: Tóth István. A képeket a Canon EOS R-rel készítettük, ami annyira új, hogy a nyers, cr3 kiterjesztésű raw fájltípusát még nem ismerik a képszerkesztők. Ezért ezek a fotók nyers jpg-k, minden utómunka nélkül.)