A Fiat legendás vezére a legnagyobb olasz playboy volt, ennek megfelelően jobbnál jobb autókkal járt, néhányat egyenesen külön a számára építettek.
„Minden nő szerelmes volt belé, minden férfi olyan akart lenni, mint ő” – mondják Gianni Agnelliről, aki száz évvel ezelőtt, 1921. március 12-én született, és akit a modern olasz történelem leggazdagabb emberének tartottak. A Fiat alapítója, Giovanni Agnelli unokájaként az autózás mindig is meghatározó volt az életében, magától értetődő volt, hogy átveszi a családi vállalat vezetését.
A hatvanas évektől a Fiat vezéreként az olasz munkaerő három százaléka felett rendelkezett és az olasz GDP-nek a 4,4 százalékáért felelt, óriási szerepe volt a Fiat felvirágoztatásában és az olasz gazdaság talpra állításában, miközben Olaszország a divattól az autóiparon, formatervezésen, filmművészeten, gasztronómián át mindenben a csúcson volt.
Agnelli egy playboy életét élte, mindig kifogástalanul öltözködött, extravagáns stílusa nagy hatással bírt a férfidivatra, és az autógyűjteménye is legendás volt – most ebből mutatjuk be a legérdekesebb példányokat.
Lancia Delta Integrale Spider (1992)
Az egyik legizgalmasabb autóját Agnelli az élete végéig megtartotta. A ralipályákon nevelkedett Lancia Delta HF Integrale már önmagában is legendás, de 1992-ben a Fiat-vezér számára egy kétajtós, kétüléses kabriót építettek belőle, amiben egyszerre lehetett élvezni a napsütést és a 250 lóerős turbós motor teljesítményét. Jelenleg a torinói autómúzeumban található.
Lancia Thema 8.32 S.W. (1988)
Igazi álomautó volt a Thema csúcsmodellje, a 8.32, amibe a Ferrari 308-ból származó 2,9 literes V8-as motor került 215 lóerővel, ezzel 6,8 másodperc alatt gyorsult százra és 240 km/óra volt a végsebessége. Az első szériájából csak 2370 példány készült, és egyetlen egy kombi, amit Agnellinek épített a Pininfarina 1988-ban, és nemrég 20 ezer euróért kelt el egy aukción.
Ferrari Testarossa Spider (1986)
Gianni Agnelli legismertebb autója egy másik Spider, a Testarossa nyitott tetős változata, amit abból az alkalomból rendelt a Ferraritól, hogy huszadik éve töltötte be a Fiat elnöki posztját. Az 5 literes, 12 hengeres motorral szerelt sportautót szintén a kedvenc színére, ezüstre fényezték, stílusos kék csíkkal.
A tehetős ügyfelek hiába próbáltak hasonlót rendelni, hivatalosan csak ez az egy készült belőle.
Fiat Panda 4x4 Trekking (1993)
Fényűző életet élt, de egyáltalán nem csak luxusautókkal járt Gianni Agnelli, a torinói utcákon gyakran látták kedvenc Fiat 125-ösével száguldani, amin ő vitte a sofőrjét, és nem fordítva. Ha pedig St. Moritzba ment síelni, akkor ezt az egyszerű és praktikus Pandát hajtotta, amit nemrég 37 ezer euróért, azaz 13,5 millió forintnak megfelelő összegért vettek meg egy aukción.
Fiat 130 Familiare Villa d’Este (1971)
Még egy Fiat, amihez hasonló nem lehetett másnak. A 130-as az olasz márka hathengeres nagyautója volt, 1969-ben mutatták be, szedán és kupé karosszériával gyártották. A Fiatnál kombit is terveztek belőle, de mind a négy példányt az Agnelli-család használta. A piknikkosárral szerelt, Villa d’Este névre keresztelt változatot személyesen Gianni Agnelli hajtotta a nyaralásain.
Ferrari 166 MM (1950)
Agnelli egyik legstílusosabb autója volt ez a Ferrari 166 MM, a valaha készült 25 példány egyike. A barchettát kétliteres, 140 lóerős V12-es motorral szerelték, és mivel csak 650 kilogrammot nyomott, 220 km/órával lehetett száguldani vele. A nevét a legendás verseny, a Mille Miglia után kapta, és
ez volt az első Ferrari, amivel győzelmet szereztek a 24 órás Le Mans-i futamon, 1949-ben.
1950-ben rendelte magának Agnelli, de csak két évig tartotta meg, utána francia színekben több futamot is nyertek vele, majd a korábbi Formula–1-es versenyző Jacques Swaters birtokába került. 1994-ben még
a New York-i modern művészetek múzeumában és a berlini nemzeti galériában is kiállították, mint az olasz autódizájn jeles példáját.
Ferrari 400 Superamerica (1959)
1959-ben eleve Agnelli számára készült a Pininfarina stúdióban ez a Ferrari 400 Superamerica, ami a hasonló névre keresztelt modelltől eltérő formát és szögletes hűtőmaszkot kapott, természetesen ezt is ezüstszínűre fényezték. Azt mondják, hogy
a 4 literes, 340 lóerős V12-es motorral szerelt sportautót használva erősödött meg Agnelli tisztelete a Ferrari iránt.
Ferrari 365 P Berlinetta Speciale (1966)
Még egy egyedi Ferrari, amiből összesen csak hármat építettek Maranellóban, és ebből kettő került Agnelli birtokába. Az 1966-ban készült 365 P volt az első V12-es középmotorral szerelt utcai Ferrari, 4,4 literes motorja 380 lóerős, és ennél is érdekesebb, hogy ez a Berlinetta háromüléses, a vezető a két utasa között, középen foglalhat helyet.
(Képek: Fiat, Getty Images)