A rajtpozíció nem minden

Sokszor elhangzik a Hungaroringgel kapcsolatban, mennyire fontos a jó rajtpozíció, ami igaz is, hiszen az elmúlt tíz évben mindössze egyszer fordult elő, hogy nem az első négy hely valamelyikéről induló pilótát intették le elsőnek (a 2006-os esőversenyen Jenson Button a 14. helyről rajtolva szerezte meg élete első győzelmét). Arról már kevesebb szó esik, hogy az elmúlt öt évben csak egyszer fordult elő, hogy a pole pozícióból rajtoló pilóta állhatott fel végül a dobogó legfelső fokára. A tavalyi versenyen Hamiltonnak sikerült véghez vinnie ezt a már-már bravúrnak számító mutatványt.

A magyar nagydíj ötven évvel megelőzte saját magát

Bár a Hungaroringen először valóban 1986-ban rendeztek Forma–1-es futamot, a versenysport királykategóriájának számító sorozat már ötven évvel korábban ellátogatott hozzánk, bár akkoriban még nem hívták Forma–1-nek. Az 1936-os Magyar Nagydíjon a Maseratik, Alfa Romeók és a mai Audi elődjének számító Auto Union versenyautói a Népliget árnyas fái alatt száguldoztak, az ötvenkörös verseny végén pedig az olasz Tazio Nuvolari állhatott fel a dobogó legtetejére. A világbajnoki szezonba nem beleszámító versenyen a magyar Hartmann László hetedikként (a futamot befejező pilóták közül utolsóként) ért célba egy Maseratival. A Hungaroring tervezésekor pedig ismét felvetődött helyszínként a Népliget.

Vettelnek nem fekszik

Bár a Magyar Nagydíjjal kapcsolatban minden évben elhangzik, hogy az alacsony végsebesség és a leszorítóerő kiemelt szerepe miatt a pálya a Red Bullnak kedvez, a tények nem ezt igazolják. Az elmúlt négy szezonban az osztrák csapat pilótái összesen négy dobogós helyet szereztek a Hungaroringen, győzni pedig csak egyszer sikerült nekik: 2010-ben Mark Webber állhatott fel a dobogó legtetejére. Az elmúlt három év világbajnoka, a pontversenyt idén is vezető Vettel még sosem nyert Magyarországon.

Nem Monte Carlo

A Hungaroring köztudottan lassú pálya, a versenynaptárban csak a két városi pályán, Szingapúrban és Monacóban alacsonyabb az autók átlagsebessége. Emiatt a pályát gyakran hasonlítják Monacóhoz, ez az összevetés viszont nem igazán állja meg a helyét: 2011-es adatok szerint a Magyar Nagydíjon az autók átlagsebessége 201 km/h volt, amely nagyjából félúton van Monte-Carlo (163,5 km/h) és a szezon harmadik leggyorsabb pályája, Silverstone (236,7 km/h) között.

Hirtelen öregedett meg

Az idei versenynaptár 19 pályája közül csupán nyolc öregebb a Hungaroringnél (Monaco, Montreal, Silverstone, Nürburgring, Spa-Francorchamps, Monza, Szuzuka), de ha figyelembe vesszük, hogy például a brazil vagy a brit pálya milyen komoly átalakuláson ment keresztül 1986 óta, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar a szezon egyik legrégebbi pályája. A Hungaroring elképesztő ütemben öregedett meg, hiszen 2003-ban, az akkor még 16 futamos világbajnokság pályái közül mindössze három volt fiatalabb a Hungaroringnél (Sepang, Melbourne és Catalunya).

Nem a Magyar Hírlap volt az első magyar szponzor

Amikor a Hell energiaital-gyártó 2009-ben beszállt a Forma–1-be a Williams szponzoraként sokat hallhattunk az 1991-es magyar futamról, amelyen Mika Hakkinen Lotus-Juddát egy méretes Magyar Hírlap felirat is díszítette. Az első magyar szponzor viszont ennél jóval korábbra datálható, ugyanis 1987-ben a győztes Nelson Piquet Williamsének első szárnyán és a pilóta sisakján is feltűnt a Skála logója. Képet sajnos erről már nem találtunk.

Bajnokcsináló

A mezőny jelenlegi öt világbajnokából ketten, Jenson Button és Fernando Alonso is itt ünnepelhette első győzelmét, rajtuk kívül Damon Hill és az idén csapat nélkül maradt Heikki Kovalainen is itt nyert először futamot. A különleges sorozat folytatására idén nem sok esély van, hiszen a győzelemre esélyes pilóták közül egyedül Romain Grosjeannak nem jött még össze a futamgyőzelem pályafutása során.

Kit keresett Palik? Hogy lehet valakit ennyire szerencsétlenül elütni? Melyik volt a legszebb előzés? A Magyar Nagydíjak legemlékezetesebb pillanatait összegyűjtő cikkünkből kiderül!