A KRESZ-t elvileg minden járművezető megtanulja, és elvileg mindenkinek be is kell tartania, ha közlekedik. Persze ez esetben is van némi eltérés az elmélet és a gyakorlat között, a KRESZ-könyvön kívüli világban az apró figyelmetlenségektől a leszarom típusú durva szabálytalanságokig terjed a skála, ez mindenki számára nyilvánvaló.

Talán van, aki minden szabályt betart – hirtelen a nemzet taxisa, Taki bácsi jut eszembe –, de én biztosan nem tartozom ebbe a szűk elitbe. Én se vettem észre minden megállni tilost, amit kellett volna, a maximális sebességet se nehéz túllépni, velem is előfordult ilyesmi, néha küldték is a csekket miatta.

Most azonban olyan példák jönnek, amikor tudatosan szegem meg a KRESZ-t. Renitens barom vagyok, vagy ilyen értelemben teljesen átlagos autós? Talán a végére kiderül.

Elég arcpirítóan hangzik, hogy már a KRESZ legelején van olyan szabály, amit megszegek:

5. § (1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, d) amely az utat és tartozékait nem rongálja és azok környezetét nem szennyezi;

Sajnos azonban alapvetően benzines kocsival járok, az pedig kipufog, ráadásul hinti a fékport, amerre megyünk, veszélyes hulladék feszül a felnijein és keni motort, vegyszer csorog róla, ahányszor lemosom a szélvédőt, lehetne még folytatni. Nem vagyok rá büszke, de elismerem: az autóm szennyezi a környezetet. A fentiek szerint részt sem vehetnék a forgalomban.

Márpedig részt veszek: ha dolgom van, csak beleülök, és indulok is. Ezzel megszegek egy újabb szabályt.

5. § (2) A jármű vezetője, mielőtt a járművel a telephelyről (így különösen a garázsból) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését), továbbá a hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] meglétét, állapotát – az adott körülmények között indokolt módon – ellenőrizni.

Körbe szoktam sétálni indulás előtt, hogy kimerítő vizuális vizsgálattal állapítsam meg, minden követelmények megfelel-e – hogy ez kimeríti-e az „adott körülmények között indokolt” módot, abban nem vagyok biztos –, ha azonban rohanok, szakad az eső vagy hó, biztosan kihagyom. Nem tudom, ezért hány büntetőpont járna, kezdek aggódni, hogy a cikk végére el lehetne venni a jogsim.

Részletesen benne van a KRESZ-ben, mennyivel szabad menni, ha ellenőriztük, amit én nem mindig szoktam.

26. § (1)189 Az egyes járművekkel – ha e rendelet másként nem rendelkezik – legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni: a) személygépkocsival, motorkerékpárral, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival aa) autópályán 130 km/óra, ab) autóúton 110 km/óra, ac) lakott területen kívül egyéb úton 90 km/óra, ad) lakott területen 50 km/óra.

Nem nagyon van olyan zónája a városnak, ahol nem gyorsabb a forgalom ritmusa, mint a megengedett maximális sebesség – ki vagyok én, hogy a természetes módon, az összes közlekedő részvételével kialakult rendszert tönkretegyem?

Ráadásul nem csak megyek, néha meg is állok, például ha valaki kiszáll a kocsiból.

40. § (5) Tilos megállni: i) autóbuszöbölben, kivéve ia) a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), villamost, ib) az utasok ki- és beszállásának idejére a személytaxit, a betegszállító gépjárművet, az iskolabuszt és a gyermekeket szállító autóbuszt, továbbá ic) 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló járművet.

Vállalom: én annak ellenére inkább egy buszöbölben teszem ki az utasom, ha busz a látóhatáron sincs, hogy nem buszt, taxit vagy kukásautót vezetek.

Néha viszont nem állok meg:

12. § (1) b) „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező'' tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél – a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkereszteződésbe való behaladás előtt – meg kell állni.

Teljesen belátható, biztonságos kereszteződésnél lassítok, megnézem, jön-e valaki, és ha nem, akkor én megyek. Lehet, hogy még gurul a kocsi, amikor már gázt adok, ahelyett, hogy állóra fékezném, és utána adnék gázt – kényelmesebb, és előbb elhagyom a veszélyzónát.

Veszélyes? Szerintem nem, de biztosan velem van a baj, mert én például azt is biztonságosnak tartom, ha jobban látok éjjel egy külvárosi részen. Pedig ez is szabálytalan.

44. § (3) A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni – fényjelzés kivételével – csak lakott területen kívül szabad.

Ha pedig kiég az egyik első fényszóróizzó, addig ködfényszóróval helyettesítem, amíg nem cserélem ki. Igen, ez is szabálytalan.

44. § (4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.

És mit csinálok, ha a zöldre váltó lámpánál nem indul el az előttem lévő, és a villogásra sem reagál? Hát, azt, amit nem szabadna. Ugyanis:

30. § Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint – lakott területen kívül – az előzési szándék jelzése céljából szabad.

Most már tényleg érdekel, én vagyok csak ilyen következetes szabálytalankodó? Jobb helyzetben vagy, te anonim módon szavazhatsz: