Ha feltételezzük, hogy a szabadidő-autók terepjárók, akkor egy nem túl bonyolult logikai művelet után arra jutunk, hogy bizonyára komoly előnyben vannak azok az autógyártók, amelyek évtizedek óta készítenek rendes terepjárókat. A Jeep feltétlenül ilyen, nézzük is meg gyorsan, milyen autót küldtek 2007-ben a már akkor is komoly piaci szegmensnek számító kompakt SUV-k közé:

Hát… A 2002-es Compass Concept minden vagányságát sikerült eltüntetni, és egy bamba, parodizált Wrangler-elejű, semmilyen hátuljú, esetlen oldalnézetű valamit gyártásba küldeni. A terepjárók kategóriájában persze mást jelent a szép, és messze nem is a külső a legfontosabb jellemző – csakhogy a fenti gondolatmenet téves, mert a szabadidő-autók nagyon nagy része egyáltalán nem terepjáró, nem is várnak el ilyesmit a vevőik, azt viszont igen, hogy ne úgy nézzen ki a kocsijuk, mintha egy amúgy bájos gyerekrajz alapján készítették volna el a 3D-s sablonokat. A Jeepnél ráadásul biztosra mentek: akit a külső nem rettentett el, azt a gagyi beltérrel sokkolták. Később, a modellfrissítésnél próbáltak menteni valamit a helyzeten, de a várépítés még a Jeepnek sem megy salakanyagból.

Az új Compasshoz szerencsére a tapasztalatokat józanul értékelve más módon kezdtek hozzá: noha időközben a – Compass-szal egyébként azonos padlólemezre épülő – Renegade-del megmutatták, rá tudnak érezni az egyedi, mégis tetszetős dizájnra, most inkább kicsinyítették a Grand Cherokee-t, abból nagy baj nem lehet.

Nem is lett, csak egy már ismerős, de legalább harmonikus, jeepes forma. Megvan a nagy, hétlyukú Jeep-hűtőmaszk, az ötajtós, kellően nagynak látszó karosszéria – ha ez a Compass sikeres lesz, abban nagy szerepe lehet annak, hogy komoly autó benyomását kelti, nem olyanét, amilyen hétmillió forintért már meg lehet venni. Meg annak is, hogy az utasteret már normális anyagokból rakták össze.

Ezek alapján úgy tűnik, a Compass végre nem lóg ki lefelé a konkurensek azóta sokkal hosszabb sorából, a Jeep viszont tesz róla, hogy felfelé kitűnjön. Akinek tényleg csak a megjelenés számít, vehet kizárólag elsőkerék-meghajtású változatot, aki viszont néha tényleg elhagyná a városhatárt és az aszfaltutakat egy alsó-középkategóriás szabadidő-autóval, a Compassnál jobbat nem nagyon találhat – nem véletlen, hogy a bevezetőkampány Compass-márkanagykövet jelöltjei között borászt és természetfotóst is találunk.

Az összkerekes verziók nemcsak automatikusan küldhetik szükség esetén négy kerékre a nyomatékot, nemcsak fix 4x4 választható, hanem van külön hóban, homokban vagy sárban ideális mód is. A legterepesebb Compass, a Trailhawk pedig 21,6 centis hasmagassággal, szintén kategóriaelső terepszögekkel, alsó védőlemezekkel és terepgumikkal segíti a világjárást.

A tesztautó nem Trailhawk, hanem Limited felszereltségű volt, ezért nem indultunk durva helyekre kideríteni, hogy a bátorságunk vagy a kocsi terepképességei jelentik-e a határt. Az viszont már a földutakon és az utak nélküli földeken, pocsolyákon, meredekeken és lejtőkön is kiderült, hogy a Compass valóban otthonosan és magabiztosan mozog ott is, ahová a tipikus SUV-vezető soha nem téved.

Illúzióink persze ne legyenek, a legtöbb Compassnak a fekvőrendőr és a járdaszegély lesz a legnagyobb akadály életében, ezért a potenciális vásárlók számára fontosabb, milyen a mindennapokban, épített környezetben közlekedve a kocsi. Elöl-hátul kellően tágas felnőtteknek is, akik kényelmesen, a manapság elvárható szolgáltatásokat élvezve utazhatnak: nagyképernyős infotainment-rendszer, USB-csatlakozók, ráfutásra és sávelhagyásra figyelmeztető rendszer stb., stb.

A 120-170 lóerős teljesítményskálát lefedő motorkínálatból a tesztautó egy kétliteres, 140 lóerős Multijet dízelt kapott, ami éppúgy a Fiattól van, mint kormánykerék. Kellő erővel, és főleg nyomatékkal (350 Nm) mozgatja a bő 1,6 tonnás testet, a kilencfokozatú automata az autóhoz és a motorhoz is jól illik, együtt persze 11 millió forint fölé lökik a Compass Limited árát.

A Jeep legmerészebb húzása a Compass-szal kapcsolatban, hogy megtartották a rosszul útjára indított előd típusnevét. Ezúttal azonban a tartalom és a forma is rendben van, és talán megtalálja azokat a vásárlóit, akiket már tíz éve is kiszolgálhatott volna.

Ez is érdekelhet:

A kölyökjaguár színre lép - Jaguar E-Pace-teszt - Roadster

Milyen egy kölyökjaguár? Játékos, bájos, szerethető, néha kicsit esetlen, aki olykor megmutatja a karmait és erejét. Megnézzük az E-Pace-t, és azt mondjuk: stimmel.