Nem csak vírus, biciklisgázolás ellen is véd a másfél méter távolság. Ennél csak egy a hatásosabb: ha tudatosan, egymásra és magára figyelve közlekedik biciklis is, autós is.
Magával az alapgondolattal nem lehet nem egyetérteni, abszolúte támogatom, hogy az autósok óvatosan, figyelmesen, biztonságosan előzzék meg illetve kerüljék ki a bicikliseket. Mint ahogy ez a KRESZ-ben benne is van: "megfelelő oldaltávolságot" tartva.
Vannak azonban, akik úgy gondolják, hogy ez a megfelelő oldaltávolság számszerűsíthető: legkevesebb egy méter lakott területen és legkevesebb másfél méter, lakott területen kívül. Kerékpáros és közlekedésbiztonsági szervezetek már évek óta szerveznek kampányokat kampányokat, melyeken ezt a bizonyos másfél méteres oldaltávolságot igyekeznek belesulykolni a gépjárművezetők fejébe. Magyarországon is átfutott már három éve egy ilyen kampány, ezt indították most újra egy nagyon hivatalos sajtótájékoztatóval és bemutatóval a szervezők.
Révész Máriusz, biciklizésért és hasonló dolgokért felelős kormánybiztos, az OBB illetve a Rendőrség, a Magyar Közút, a Tour de Hongrie és a Groupama képviselői a Hungaroringnél lévő vezetéstechnikai tanpályán beszéltek az újságíróknak arról, milyen jó lenne, ha kevesebb biciklisbaleset történne Magyarországon. Ennek érdekében indították újra ezt az érzékenyítő kampányt, melynek során országszerte 160, a másfél méteres oldaltávolságra figyelmeztető tábla kerül majd ki a közutak mellé év végéig, 300 jelentkező számára pedig ingyenes autóvezetési kurzust tart a Groupama Tanpálya (erre a tanpalya.hu oldalon lehet jelentkezni).
A másfél méteres kerülési távolság megtartására illetve meg nem tartására egy kis demonstrációt is szerveztek a tanpályán. Egy, az út szélére lerögzített bringát kerültek ki autók, különféle előzési veszélyhelyzeteket szimulálva, mi pedig nézhettük, hogy nahát, tényleg milyen közel van egy autó egy biciklihez, ha nincs tőle elég messze.
Na de mi az a fura bütyök a bringa bal kormányszarván? Hajoljunk csak közelebb!
Ez kérem egy oldaltávolság-mérő, a Magyar Rendőrség tulajdona. Az elkövetkező hónapokban ezt a kütyüt arra fogják használni, hogy egy álruhás rendőr biciklizik majd vele az út szélén, majd ha egy autós másfél méteren belül előzi majd meg, egy másik rendőr megállítja és megbeszéli vele, hogy a KRESZ ugyan nem ír elő kötelező minimum távolságot, de azért léccilécci tartson már másfél métert. Büntetés, szankció természetesen nincs a túl közeli kerülésért, hiszen jelenleg nincs is jogalap ilyesmire, ezért az akcióval kapcsolatban a rendezvényen lévő rendőrök is az érzékenyítés szót használták. És most nézzük meg azt az érzékenyítő videót is, amiben ismerős arcok mutatják meg, mennyi is az a másfél méter:
Eddig tartott a sztori hivatalos része, most már jöhetek én a kekeckedésemmel. Nos, történetesen az a helyzet, hogy én biciklivel is és autóval is szoktam közlekedni, ráadásul sajnos nem a fenti videón látható idillikusan néptelen, egyenes, széles úton, hanem a hétköznapi magyar valóságban. Amelyben sajnos vannak kamionok, csúcsforgalmak, hosszú-hosszú záróvonalak is, sőt: olyan vidéki utak is, ahol egy 65-70 centi széles bicikli, egy két méter széles autó és egy másfél méteres oldaltávolság egyszerűen fizikailag el sem fér egymás mellett.
A másfél méteres oldaltávolság a hazai valóságban sajnos sokszor teljesen életszerűtlen dolog. Ha bekerülne a KRESZ-be, kapnánk egy újabb betarthatatlan szabályt és tovább erősödne az amúgy normálisan, biztonságosan, de az általános magyar túlszabályozásban mégiscsak folyamatosan törvénysértően közlekedő járművezetők kriminalizáltsága.
Miután a sajtótájékoztatón többször is elhangzott, mennyire kár, hogy a másfél métert nem sikerült még beépíteni a KRESZ-be, meg is kérdeztem a jelenlévő rendőröktől, hogy azért ők is tisztában vannak-e vele, hogy ez a szabály konkrétan előzési tilalmat és az akár 10-15 km/h-s sebességgel tekerő bicikli utáni kötelező kullogást jelentené az autók, buszok, kamionok számára olyan helyeken, mint például a meglehetősen forgalmas 10-es, egy ilyen záróvonalas szakaszon. Választ is kaptam: "igen".
Az is elhangzott, hogy a német KRESZ-ben úgy két éve nemhogy másfél, de két méteres előírt oldaltávolság a szabály bringaelőzésre országúton és másfél méter városban. Az viszont nem hangzott el, hogy a hazai ésszel felfoghatatlanul sűrű német autópálya-hálózat a nagysebességű gépjárműforgalmat eleve kiemeli a biciklis környezetből, a szintén hihetetlenül jól kiépült bringaút-hálózat pedig nem csak a városokban de jellemzően még az országutak mellett is saját, védett közlekedési utakat kínál a bicikliseknek. Igazából néhány hegyvidéki, kanyargós élményutat vagy kis forgalmú, sokadrendű vidéki utakat leszámítva a németeknél nem is nagyon kerülhet egymás mellé az utakon autós és biciklis. Így könnyű ilyen precíz és szigorú szabályt hozni.
Nálunk, ha lenne ilyen szabály és be is tartanánk, gyakorlatilag azonnal megállna a közlekedés az országban.
Kint a tanpálya mellett volt alkalmam Révész Máriusszal váltani pár szót. Elmeséltem neki, hogy történetesen épp most zajlik az én falumat átszelő országút felújítása. Ez az út egymástól nem nagy távolságban lévő kistelepüléseket köt össze, van is rajta érzékelhető bringaforgalom. A helyiek nagy része szívesen is tekerne inkább át néha Csákvárról Vértesboglárra, Vértesboglárról Bodmérra. Bodmérról Felcsútra, ha nem lenne az út keskeny, rajta pedig a forgalom rendkívül erős. (Különösen jelentős nálunk a hétköznapi kamionforgalom, hétvégén pedig a beduguló M7 alternatív útvonala szoktunk lenni a Balaton és Budapest között.) Az utat ezzel együtt a korábbi szélességében újítják meg, nem lesz rajta bringasáv. Megkérdeztem, hogy nem lehetne-e valamilyen központilag szervezett rendszerben az ilyen utak mellett német vagy osztrák mintára burkolt mezőgazdasági utakat kialakítani - ha csak makadámútról beszélünk, az is életképes alternatíva lenne a valóban életveszélyes aszfaltút helyett.
A rövid, tömör válasz: "nincs rá pénz". Hát persze, 160 új tábla és egy sajtótájékoztató valóban olcsóbb, mint ténylegesen felfejleszteni az infrastruktúrát arra az osztrák vagy német szintre, amelynek a közlekedési kultúráját szeretnénk elérni. Kérdés persze, hogy milyen tényleges eredményt várhatunk az ilyen látszatmegoldásoktól. És szerintem erre a kérdésre is létezik egy rövid, tömör válasz.
Na de addig is, amíg Magyarországon kiépül a tökéletes bringaút-hálózat, akad még pár jótanács a közlekedők számára az egyszerű és szép konkrét, mégis életszerűtlen másfél méter helyett. A rendezvényen is elhangzott és történetesen egy balesetek okainak feltárására végzett kutatás során már én magam is találkoztam a ténnyel, hogy
az elgázolt biciklisek túlnyomó részét nem a megfelelő előzési oldaltávolság meg nem tartása miatt, hanem azért ütik el az autók, mert a sofőr rossz időben vagy éjszaka nem veszi észre a bringást.
A legtöbbet tehát a biciklisek tehetnek saját magukért. Ha minden bringás jól észlelhető ruházatban vagy láthatósági biszbaszokkal feldíszítve, este erős fényű és bekapcsolt világítással tekerne, alig lenne baleset. Az se lenne rossz, ha minél több biciklis használna fejvédőt: ennek használata statisztikailag felére csökkenti a súlyos sérülés kockázatát. És sajnos (ez már saját következtetés, a fent említett kutatás alapján) a fejvédőt jellemzően pont azok nem használják, akiknek a leginkább kellene: idősek, gyerekek. Pedig őket ütik el a leggyakrabban, nem a profi bringásokat.
Autósként pedig arra figyeljünk, hogy ha a nagy oldaltávolságot nem is lehet mindig biztosítani, lassítani azért bármikor lehet! Egy bringás mellett túl közel, nagy tempóval elhúzva nem csak megijesztjük, a légnyomással meg is lökjük, majd a kocsi mögötti vákuummal meg is rántjuk a biciklist. Még az is lehet, hogy nem mi ütjük majd el, hanem a mögöttünk levő, aki elé mi billentettük be szegényt. Ha tehát közelről kell kerülni a bringást, mert sűrű a forgalom, mert jönnek szembe, mert keskeny az út, lassan, kis sebességkülönbséggel kerüljük ki, előzzük meg, és nem lesz semmi baj.
(A cikk szerzője autós ÉS bringás, közlekedési szakújságíró, az Ésszerűbb Közúti Közlekedésért Egyesület nevű közlekedésbiztonsági civil szervezet alapítója és elnöke)