Alfa Romeo 147 GTA

Nem kell nagyítóval keresni a V6-os motorokat az Alfa Romeónál, de az ezredfordulón bemutatott, európai év autója díjat nyert 147-es volt az utolsó kompaktjuk, amit hat henger hajtott. 2002-ben jött ki a 156-osból származó 3,2 literes V6-os motorral a 147 GTA, ami

250 lóerős teljesítményével, 6,3 másodperces gyorsulásával, de mindenekelőtt könnyfakasztóan szép hangjával hódított.

A fronthajtású, orrnehéz autó kezelhetősége ugyan nem volt a legjobb, de a kiszélesített karosszériájával meglágyította a szíveket. Csak alig több mint ötezer példánya készült, ebből ezret Selespeed váltóval szereltek, ezért egyre értékesebb ritkaságnak számít.

BMW 3-as Compact

A BMW óvatos belépője volt az alsó-középkategóriába a 3-as sorozatból alkotott Compact, míg később az 1-es sorozat meg nem érkezett. Az E36-osból készült szériája még jobban hasonlított a lépcsőshátúra, az E46-nál azonban egyedi orrot kapott a csapott hátú kivitel, és az E30-ból származó hátsó futóművet is újabbra cserélték a modellváltással. Ami ennél is fontosabb:

a hathengeres motorokat is megörökölte a 3-as Compact, ami a hátsókerék-hajtással együtt elég sikeres receptnek számított.

A 323ti-ben 170 lóerős volt a 2,5 literes motor, míg az ezredfordulón bemutatott utódja, a 325ti már 192 lóerőre volt képes.

BMW 1-es sorozat

A 3-as Compact kifutásával nem kellett búcsúzni a hathengeres motoroktól, a BMW az utódjaként bemutatott 1-esnél is megtartotta a nagyobb erőforrásokat, és szerencsére a hátsókerék-hajtású felépítést is.

A 130i-ben a háromliteres hathengeres motor 260 lóerőre volt képes, hatfokozatú kézi vagy automata váltóval lehetett választani,

míg a kétajtós kupéhoz kínált 135i-ben turbóval már 306 lóerőre nőtt a teljesítmény. Hat hengert kínált a 2012-ben megjelent utódja is, mindenképpen turbóval, az M135i-ben 320, majd az M140i-ben 340 lóerővel, de a jelenleg kapható harmadik generációnál meg kell elégednünk három vagy négy hengerrel.

Mazda 323 F

A Mazda már azelőtt feltalálta a kupéformájú kompakt autót, hogy divatba jött volna, és a bukólámpás széria utódjaként a szűkre szabott fényszóróval bemutatott, áramvonalas 323 F-nek igazi kuriózuma volt a kínálatának csúcsán álló hathengeres motor. A kétliteres V6-os 147 lóerős teljesítményre volt képes, 208 km/h volt a végsebessége, és

nem elsősorban a nyers erejével, hanem a kifinomultságával emelkedett ki a riválisok közül.

Az ötajtós 323 F-en kívül ez az erőforrás került a Mazda korabeli prémiummodelljeibe, a Xedos 6-ba és Xedos 9-be, valamint a nálunk kevésbé ismert túrakupéba, az MX-6-ba is.

Mazda MX-3

Még a kilencvenes évek aranykorában sem tudott teljesen átállni a Wankel-motorokra a Mazda, de nem adta fel, hogy szembe menjen a trendekkel. A kompakt sportkupéjához

megalkotta a világ legkisebb sorozatgyártású V6-osát, ami a japán adózási szabályok miatt mindössze 1,8 literes volt,

és 133 lóerőt adott le. A pörgős motorral szerelt MX-3-at a karaktere miatt nagyon lehetett szeretni, de nem sokat adtak el belőle, mert az árából olyan nagyobb sportkupék is kijöttek, mint a Calibra és a Corrado. A V6-ost, amivel a Mazda sportkupéja 8,5 másodperc alatt gyorsult százra, és 210 km/h volt a végsebessége, az MX-5 nem kaphatta meg.

Renault Clio V6

Nem is kompakt, hanem valójában kisautó a Renault aszfalttorpedója, aminek középmotoros felépítése a legendás Renault 5 Turbót idézte fel.

A kilencvenes évek végén versenyautónak született, majd egy őrült ötlettől vezérelve kis sorozatban gyártásba került a hátsókerék-hajtású élménygép.

A Clio V6 első szériájában a háromliteres V6-os motor 230 lóerőt adott le, 2003-tól a ráncfelvarrott változata már 255 lóerőre volt képes. A kétüléses Clio bár nehezen kezelhető volt a furcsa súlyelosztása miatt, minden idők egyik legizgalmasabb kisautójának tartják. Kevesebb, mint háromezer példánya készült, ezért egyre értékesebb ritkaság.

Volkswagen Golf VR6

A kilencvenes években mutatta be a VR6-os motorját a Volkswagen, egy olyan V6-ost, amiben a 15 fokos hengerszögnek köszönhetően egy hengerfej alá kerülhetett mind a hat henger.

A Corrado után a hármas Golf is megkapta a 2,8 literes, 174 lóerős motort, amivel elég jól ment, 7,8 másodperc alatt rajtolt százra, és 224 km/h volt a végsebessége.

Az idők során változott a hengerűrtartalma, 3,2 literes változata is volt, a Golfon kívül az Audi A3, a Seat Leon, a New Beetle és a Bora is készült vele. Az utolsó Golf, amit ezzel szereltek, az ötödik széria R32-ese volt, 250 lóerővel, 6,2 másodperces gyorsulással és 250 km/órás végsebességgel.

(Az összeállításhoz az ötletet az AutoWeek egy korábbi cikke adta.)

Ez is érdekelhet: