Az új Rolls-Royce Ghost határozottan olyan dolog, ami miatt megéri szupergazdagnak lenni!
A Spirit of Ecstasy szobrocska és a hátsó ajtóba rejtett esernyő: ez az a két alkatrész, amin nem változtatott a Rolls-Royce, amikor az idei modellévre megalkotta a teljesen új Ghostot. Mondja Frank, a márka utazó nagykövete az Erzsébet téri Ritz-Carlton lobbyjában, miközben töltögetem a papírt, amelyen felajánlom saját magam és családom összes veséjét és máját fedezetül arra az esetre, ha az ÁFÁ-val együtt valami 174 millió forintos tesztautóval valami butaságot művelnék. Vagy valami ilyesmi van a papíron, tökmindegy, el sem olvasom, hiszen nincs az a fenyegetés vagy kockázat, ami megakadályozhatná, hogy a kezem közé kaparintsam ezt a 12 hengeres, 5,7 méteres német-brit csodát pár órára.
Hiába, a Rolls-Royce már csak ilyen drága márka. A legolcsóbb S-Merci bruttó 35 millió forint, a legolcsóbb négyajtós Bentley 60 körül van, a Ghost Extended pedig (ami, ne feledjük, a két Rolls-limuzin közül még hosszított tengelytávval is a kisebbik modell) 286.500 euróról indul, ez a mi mai tesztautónk pedig a pezsgős és röviditalos pohárkészlettel a hátsó traktusában meg még néhány extrával 389.050 euró. Tessék? Ja, hogy 390 ezer euró nem 174 millió forint? Ez igaz, mert ezek a nettó Rolls-listaárak, amire még rájönnek az adók!
Kimegyünk, körbejárjuk az autót. Frank megmutatja a Ghost legmenőbb újdonságát: immár nem csak a hátsó, de az első ajtó is motoros mozgatású. Nyitáskor csak az tűnik fel, hogy a hatalmas ajtó nagyon könnyen mozog - de nem én vagyok ilyen erős, hanem a szervo segít. Ha nem húzom tovább a hatalmas kilincset, az ajtó megáll és úgy marad: a Ghost ajtajának nincsenek akadási pontjai, bármilyen szögben képes rögzülni, amikor a nagyságos úrnak vagy úrhölgynek már nem méltóztatik tovább nyitni akarni az autót. Zárásnál pedig elég a kilincsbe épített szenzort megérinteni, a villanymotorok elintézik a többet. Az utastérből a könyöklő előtti gombokkal zárhatjuk be az ajtókat, elkerülve a pórias, méltatlan nyújtózkodást.
Az új Ghost alumínium vázszerkezetre épül. Motorja BMW-fejlesztésű, 6,75 literes V12-es, két óriási turbóval lélegeztetve, visszafogott 571 lóerős teljesítményre, 850 Nm-es nyomatékra beállítva. Az új modell valamennyi kereke hajtott és kormányzott. A felfüggesztés természetesen légrugós, új fejlesztés az úthibákat 100 km/h sebesség alatt sztereokamerával fürkésző, a rugózást folyamatosan a kátyúkhoz igazító rendszer.
Ez így együtt azt eredményezi, hogy a Ghost 2,5 tonnánál is nagyobb tömege elképesztő könnyedséggel gyorsul és fordul, a márkától elvárt pihepuha rugózás komfortja pedig úgy képes megvalósulni, hogy a kocsi oldal- és hosszirányú dőlései minimálisak maradnak kanyarokban, gyorsításoknál és lassításoknál is. Megmondom őszintén: nekem kicsit hiányoztak is a motorcsónakos orremelések, gázadásnál, az arasznyi bólintások fékezésnél. Mondjuk a kanyarokban tanúsított hihetetlen stabilitással nem volt semmi bajom, az tényleg nagyon menő.
Az új Ghost két változatban kapható. Van a... nos, hát van a Ghost, hiszen azt mégsem lehet mondani egy Rollsra, hogy alap vagy fapados, és van az Extended, vagyis a nyújtott tengelytávú változat. Ez utóbbi szerepel a képeken. És ugye, hogy nem rontja el az arányait az a 17 centis betoldás a B- és C-oszlop között? Hiába: a Rolls-Royce Ghost annyira monumentális, hogy még öt méter hetvenkét centisen (mert igen, ilyen hosszú ez az autó) sem bír aránytalanul hosszú lenni.
Az utastérben komolyabb meglepetések nem érik azt, aki már ült legújabb kori, BMW-csoportos Rollsban. Persze az élmény még a magamfajta elkényeztetett autós újságírónak is, sokadjára is lenyűgöző. A luxus elmondhatatlan és semmilyen más autóhoz nem hasonlítható: a szőnyegek annyira puhák, a fémalkatrészek annyira súlyosak, minden olyan mérhetetlenül nagy vagy messze van, mint semmi másban, ami B-kategóriás jogsival még vezethető. Újdonság a beüléskor az utasoldalon a műszerfal fekete betétjén előtűnő csillagok kíséretében kísértetiesen felragyogó GHOST-felirat, iszonyúan elegáns és menő.
A leghihetetlenebb ezekben az autókban újra és újra az, hogy mennyire természetesen ölelik körül az embert. A klíma úgy is tökéletes, hogy hőfok-visszajelzés egyáltalán nincs. Az ülések ezerféle irányban állíthatók, elöl is, hátul is, de az ember beleül és igazából egyáltalán nem akarja állítani őket, annyira kényelmes úgy is, ahogy éppen vannak. A hifi 1800 wattos és 18 hangsugárzóból dübörög, de ha nem akarjuk, nem dübörög, csak lágyan körülölel a zene.
Hát nincs ebben a kocsiban semmi, ami rossz, hibás, zavaró? Boldogan jelenthetem: de, van!
Két borzasztó hibát is elkövetett a tervezőcsapat, amikor az új Ghost utasterét megalkották. Az egyik, hogy az ülés masszázsfunkcióját időnként a térdével akaratlanul is bekapcsolhatja az ember, a gomb nem jó helyre került az ajtópanelen. Hallatlan! A másik pedig, hogy az ajtózáró gombok a középkonzolon egymás mögé, egymáshoz túl közelre kerültek, így a vezető és az elöl ülő utas keze összeérhet, ha netán beszállás után egyszerre szeretnék magukra húzna az ajtajukat. Botrány!
Kérdeztem Franket, hogy mi a helyzet ezzel a 20-22 literes fogyasztású guruló páncélszekrénnyel ebben a zöldülő világban. Nem vágja földhöz a BMW-csoportot az EU-s büntetés a brutális CO2-emissziós számok miatt? Nem dobálják be téglával a goodwoodi gyár ablakait a felbőszült arisztokraták, olajsejkek és oligarchák, hogy márpedig ők elektromos Rollsot akarnak?
Nincs szó ilyesmiről, több okból sem. Az egyik, hogy az évi 5000 eladott Rolls-Royce emissziós hátrányát bőven kiegyenlíti a tisztán elektromos autókat és plug-in hibrideket nagy számban gyártó BMW-csoport más márkáinak termelése. A másik, hogy a Rollsok nagy része egyenesen gyűjteményekbe kerül, sok kocsi pedig évi pár ezer kilométert ha fut, mert csak reprezentálni veszik elő őket.
Igazából a világ Rolls-Royce-flottája valószínűleg kevesebb szén-dioxidot termel egy év alatt, mint amennyit darabra ugyanennyi Suzuki Swift.
A harmadik, hogy a szupergazdagok egyelőre nem igénylik az elektromos autók praktikus előnyeit, a csendes üzemet és a nagy nyomatékot, mert nekik a Rolls is eléggé halk és mozgékony. A negyedik pedig, amit a márka nagyon szeret hangoztatni, hogy mivel a valaha legyártott Rollsok úgy 80%-a ma is használatban van, a 6,75 literes motorok károsanyag-kibocsátását valószínűleg bőven ellensúlyozza az az emisszió, amit nem kellett kibocsátani a bontóba került Rolls-Royce autók pótlása során.
Mindazonáltal igenis lesz elektromos Rolls, nem is olyan soká. Erről egyelőre konkrétumokat még nem kommunikálnak, de a márka célja, hogy olyan hatótávval, gyors tölthetőséggel, elfogadható súllyal rendelkező Rollsot készítsenek, ami az elektromos mobilitás korában is kompromisszumok nélkül tudja adni minden Rollsok lényegét: a luxust. Az én tippem, hogy az első villany-Rolls szilárdtest-akkus lesz, de ezt majd meglátjuk.
A másik forró téma manapság az önvezetés funkciója: ezt nem igénylik a vevők? Nem igénylik. Egyrészt, mint Frank mondja, a Rolls-Royce tulajdonosok 1904 óta használják az önvezető funkciót autójukban, ha úgy tartja a kedvük: ezt a funkciót a Rollsnál "sofőr"-nek hívják. Másrészt viszont - tényleg nem igénylik.
A Ghost-tulajok nagy többsége gyakran saját maga vezeti autóját, ilyenkor ezek az emberek tényleg saját maguk is akarják vezetni ezt a csodát, nem szeretnék, hogy számítógépek vezessenek helyettük. Szóval a ghostosok lehet, hogy a Teslájukban be is kapcsolják néha az Autopilotot, de amikor a Rollst veszik elő a teremgarázsukból, köszönik, de ilyesmire nincsen szükségük!