Megnéztük az ország legújabb és talán legdrágább tűzoltóautóját. Kinyitottuk az összes redőnyt, rekeszt, fiókot rajta.
A bicskei önkéntes tűzoltók többsége nem kap fizetést a munkájáért. Ha viszont jön a riasztás, évente átlagosan 400 alkalommal, nyolc percen belül el kell indulniuk a védelmük alatt álló tizenhárom település valamelyikére, vagy az M1-es autópálya hozzájuk tartozó 34 kilométeres (22–56 km-szelvény) szakaszára. Menteni, oltani, vizet szivattyúzni, veszélyes fát kivágni, embereket kiszedni roncsokból – csupa veszélyes, nehéz, koszos, hatalmas felelősséggel járó munka, nagyrészt színtiszta lelkesedésből.
Elhivatottságuk jutalma tulajdonképpen semmi más, minthogy csinálhatják, amit szeretnek csinálni. Meg hogy olyan csodálatos játékokkal játszhatnak közben, mint ez a hatalmas, erős, gyönyörű, óriási piros autó:
A bicskei tűzoltók éves költségvetése nem sokkal haladja meg a 80 millió forintot; ennek 45%-át az állam állja. Nem csoda, hogy kezdetben kevesen vették komolyan Polgár Viktort, az egylet elnökét, amikor a fejébe vette, hogy márpedig ő szerez egy új tűzoltóautót a csapatnak. A szervezet korábbi autói mind használtan, nyugat-európai szolgálatukból kiöregedve érkeztek a laktanyába, értékük a pár milliótól legfeljebb a pár tízmillió forintig terjed. De most 192 millió forintot kellett összeszedni. Hát kinek van ennyi pénze a környéken?
Ott van például Mészáros Lőrinc (Felcsút mindössze néhány kilométer Bicskétől). A tűzoltók megkeresték, megkérdezték, az ország leggazdagabb embere pedig lecsapta az asztalra a szükséges összeg nagyobbik felét. A maradék 92 milliót nagyrészt a környékbeli cégek adták össze. Általában kevés jó van abban, ha kigyullad egy kamion, de miután a Spar egyik teherautóját a bicskei tűzoltók oltották el, már nem volt nehéz meggyőzni a történetesen pont bicskei központú kereskedelmi multit, hogy szálljon be nettó húszmillióval a helyi tűzvédelem új beruházásába. Beszállt még a VIV nevű kábelgyártó cég és a bicskei önkormányzat is egy nagyobb összeggel, plusz még adott bele ez-az és összejött a pénz.
A tűzoltók ekkor már tudták, mit akarnak. Korábban megversenyeztették a legismertebb európai tűzoltóautó-gyártókat. Volt, aki nem vette komolyan a tizenkétezer lakosú Fejér megyei város önkéntes egyletének tenderét, de a legtöbben összeraktak egy ajánlatot. Egy magyar hivatalos tűzoltóautó felszerelésének nagy részéről szigorú szabályok rendelkeznek, ezt egészítették ki a bicskeiek különböző extrákkal. A végső ajánlatok négykörös műszaki egyeztetés után érkeztek be.
Ár-érték arányban, műszaki tartalomban a német Magirus volt a legjobb. A kéttengelyes Iveco Trakker alvázon (a Mercedes-alváz plusz húszmillió lett volna!), négy hajtott kerék, három differenciálzár biztosítja a terepjáró-képességet, 410 lóerős, 13 literes, hathengeres, Euro 6-os turbómotor a szükséges erőt. A kabin hatszemélyes, felszerelése megfelel a tűzoltóautókra vonatkozó hazai előírásoknak. Az üzemanyagtartály 220 literes, ami óvatosan autózva 800-1000 kilométerre elég a felszereléssel, vízzel együtt 18 tonnás járműnek, ha a vezető nem használja ki a kék villogó mellé járó 110 km/h-s végsebességet. Az autó egyébként mindenestül 50 tonnás szerelvényként is közlekedhet, vagyis összességében nagyobb tömegre van vizsgáztatva, mint a nyerges kamionok.
A tűzoltózsargon málhának nevezi az összes eszközt az autón, ami nem maga az autó. Az oltáshoz, mentéshez, kárelhárításhoz szükséges holmik az autó közepére szerelt 3,5 köbméteres víztartály körül helyezkednek el, egy mozdulattal nyitható redőnyök alatt, a redőnynyitásra villámgyorsan leforduló lépcsőkön megközelíthetően, könnyen járó, kihúzható polcokon, konzolokon. Hogy minek hol a helye, azt a tűzoltószakma tapasztalatai határozzák meg. Elöl vannak a mentéshez, hátul az oltáshoz szükséges holmik. A rendezettség lenyűgöző, a „katonás rend” kifejezést nyugodtan ki lehetne cserélni „tűzoltós rend”-re a magyar nyelvben.
A kocsi bal oldalán találhatók a közúti balesetben használatos mentőeszközök, az akár 1,8 méteresre nyitható óriási hidraulikus feszítő-emelő, a feszítővágók. Így akkor is viszonylag közel esnek a dolgok a sérült járművekhez, ha az autópálya túlsó oldaláról kell menteni!
A jobb oldalra került az áramfejlesztő, a láncfűrészek, egy egész csomó apróság és egy klasszikus, gyönyörű, fanyelű bontóbalta. Mindkét oldalon van egy-egy gyors beavatkozásra alkalmas, azonnal letekerhető és használatba vehető tömlő, amelyből nemcsak víz, hanem oltóhab is jöhet. Egy 250 literes tartályban ugyanis habképző anyag is van az oltóvíz mellett, ha égő olajat vagy egyéb, fedést igénylő lángoló anyagot kell oltani.
Ha kell, a kocsit lényegesen jobban ki lehet világítani, mint egy karácsonyfát. A kabinban, ahová csak nyúl az ember, egy lámpába akad a keze. Az előre és hátra világító nagy erejű munkalámpák mellett oldalirányban is nappali világosságot lehet csinálni úgy öt méterig éjszaka. Az autó hátulján pedig van egy hét méteres magasságra kiemelhető „fényárbóc”, külön távkapcsolóval a fények irányításához.
A bicskei laktanyában az új autó lesz az „egyes szer”, vagyis ahogy megkapja az összes engedélyt, vizsgát, tanúsítványt és a tűzoltók is végeznek a kocsi kezeléséhez szükséges képzéssel, a riasztásokhoz alapértelmezésben ez a kocsi indul majd. Tűzoltás, balesetek utáni mentés, gázcsövek elszorítása, elöntött területek szivattyúzása és hasonló finomságok; kívánunk nagyon kevés kilométert az új autóba a bicskei tűzoltóknak!
Ez a tűzoltóautó ötven éve volt ilyen szép új: