Az utóbbi években eléggé elszoktunk a durva mínuszoktól, de ha nem szoktunk volna el tőlük, akkor sem biztos, hogy mindig levennénk a gyerekről a vastag télikabátot, mielőtt bekötjük a hideg autó gyerekülésébe. Pedig ezt kellene tennünk, ha nem csak a KRESZ miatt csatolnánk be az övet, hanem azért, mert nem szeretnénk, hogy nagy baj legyen egy esetleges ütközésből.

A gyerek teste és az öv között egy vastag dzseki veszélyes teret hagy mindenféle erők megváltozásának, megnövekedésének ütközés esetén. Az automata öveket és az övfeszítőket úgy tervezték, hogy a heveder és a test szinte érintkezzen egymással, amikor a védelmi rendszer működésbe lép: ilyenkor tudja az öv jól ellátni feladatát és az ülésben tartani az embert. A vastag kabáttal eltartott öv alatt viszont a csattanásban a test félrecsúszhat, így máshol hathatnak rá a nagy erők, mint ahol kellene - vagy akár ki is csúszhat az ülésből, pedig épp ezt kellene az övnek megakadályoznia.

Köszönet a Wikimedia Commons-nak a csodálatosan aktuális, abszolút télies illusztrációért: végképp nem voltunk arra felkészülve, hogy olyan szabad felhasználású illusztrációt találunk, ahol egy autós ülésbe bekötött gyerek EGY JÉGKAPARÓT SZOPOGAT

A helyes becsatolás tehát úgy nézne ki, hogy a gyereket kihámozzuk a téli cuccokból, majd a bekötés után terítjük rá a kabátot vagy egy takarót, hogy ne fázzon, amíg a kocsi felmelegszik. Pro tipp: télen vigyük be a kocsiból a gyerekülést, hogy meleg legyen, amikor belecsatoljuk a gyereket!

Így pedig végképp ne vigyünk gyereket autóban: