A férfiak által uralt motorsportban is sikeres tudott lenni Michèle Mouton, aki negyven éve kis híján elnyerte a rali-világbajnoki címet Walter Röhrl elől, és aki nemcsak a szépségével, hanem a sebességével is hódított.
A hetvenes-nyolcvanas években, a rali-világbajnokság hajnalán egy szélvészgyors nő kápráztatta el a riválisokat a pályán. A motorsportot negyven évvel ezelőtt is a férfiak uralták – és jobban belegondolva uralják mind a mai napig –, de Michèle Mouton nem a szépségével tűnt ki közülük, hanem azzal, hogy nagyon gyors tudott lenni. A férfiak eleinte betolakodóként néztek rá, de Michèle megmutatta, hogy ugyanolyan sikeres lehet a pályákon, mint ők. Ha nem sikeresebb.
Komolyan gondolta a versenyzést
Michèle Mouton a francia Riviérán született, a parfümiparáról ismert Grasse városában, a szülei is virágtermesztéssel foglalkoztak a hatalmas birtokukon. Neki azonban más pályát szánt a sors, mert bár jogot kezdett tanulni, hamarosan inkább az autóversenyzés kezdte érdekelni. Nem is csodálkozunk rajta, ugyanis a francia futamok legendás hegyi pályái közelében nőtt fel, ahol rendszeresen vezette apja autóit, méghozzá nem is rosszul.
1972-ben egy barátja kérte meg, hogy segítsen neki felkészülni egy versenyre, és Michèle rövidesen ott találta magát az első vb-futam, a ’73-as Monte-Carlo-rali rajtjánál, mint navigátor. Az apja azonban azt javasolta neki, hogy ha komolyan gondolja a versenyzést, akkor próbálja ki magát pilótaként. Felajánlotta, hogy egy évig fizeti az autóját, és ha elég gyors tud lenni, akkor tovább is. Michèle már abban az évben nyolcadik lett a Korzika-rali betétfutamán.
Rácáfolt a sztereotípiákra
A következő szezonban a rali-világbajnokságon állt rajthoz egy Alpine A110-zel, a hetvenes évek második felében pedig már a Fiat színeiben ért el figyelemreméltó eredményeket, a korzikai futamon például egymás utáni három évben is ötödik helyen zárt. 1975-ben egy csak nőkből álló csapatban nyerte meg a kategóriáját a 24 órás Le Mans-i futamon, és ezzel nemcsak a versenytársak és a szponzorok figyelmét keltette fel, hanem a ralicsapatokét is.
Az Audi ralicsapata meglepetésre nem a sportág elismert férfi pilótái közül választott, hanem őt szerződtette
az újonnan fejlesztett 300 lóerős, turbómotoros, összkerekes quattro vezetésére. 1981-ben a portugál futamon az olasz Fabrizia Pons navigálásával hét szakaszon is a leggyorsabb lett, és a karrierje eddigi legjobb eredményeként a negyedik helyen zárt. Az Audit ettől fogva többé senki nem kritizálta azért, mert női pilótát igazolt le.
Még abban az évben az első világbajnoki győzelmét is megszerezte a Sanremo-ralin, olyan legendás pilóták előtt, mint Henri Toivonen és Ari Vatanen. Mouton teljesítménye meglepetésként érte a versenytársait. Vatanen még a futam alatt azt találta mondani, hogy soha nem fog egy nő ellen veszíteni. Később megbánta ezt a kijelentését, bocsánatot kért, és bevallotta: Michèle tempója mindenkit meglepett, és alaposan próbára tette a férfiúi büszkeségüket.
A B-csoport királynője
A legsikeresebb rali-világbajnoki szezonjának az 1982-es év, a B-csoportos korszak kezdete számított. Mouton és Pons ebben az évben már három futamot nyert: Portugáliában, Görögországban és Brazíliában is győztek. Két futammal a vége előtt 82 ponttal a második helyen álltak a bajnokságban, nem sokkal lemaradva a 89 ponttal élen álló Walter Röhrl után, aki abban az évben Opel Asconát vezetett, nagy fejtörést okozva az Audi csapatának.
A világbajnoki cím karnyújtásnyira volt Michèle számára, és ez nem esett jól a mindig pragmatikus Röhrlnek, aki azt mondta, hogy nem fogadja el Mouton mögött a második helyet:
„Nem azért, mert kételkednék a versenyzői képességeiben, hanem azért, mert nő.”
Az elefántcsontparti futam előtt Michèle elvesztette az édesapját, ezért fel akarta adni a versenyt, de az anyja emlékeztette rá: az apja azt akarta volna, hogy versenyezzen, ezért mégis rajthoz állt.
Mouton nem mondta el csapatának, hogy mi történt, és már a pokoli forróságban zajló futam első napján 25 perces előnyt épített fel Röhrl előtt, amit az ötezer kilométeres maratoni táv felénél egy órára növelt. A versenyautókat alaposan próbára tette az afrikai pálya, mind a ketten műszaki gondokkal küszködtek. Michèle nem sokkal a cél előtt felborult, és pár kilométerrel később kénytelen volt feladni a futamot, amivel Röhrl megszerezte a második világbajnoki címét.
Sosem intett búcsút a ralinak
A világbajnoki reményei ugyan elszálltak, de Mouton nem adta fel, és a következő években bizonyította, hogy egy nőnek igenis helye lehet a raliban. 1983-ban a bajnokság ötödik helyén végzett, majd ’85-ben rekordot döntött a Pikes Peak hegyi felfutón, ’86-ban pedig Peugeot 205 Turbóval nyerte meg a német ralibajnokságot. Mouton a B-csoportos raliautókkal együtt búcsúzott a versenyzéstől, de sosem távolodott el a ralitól.
A pályafutása során összesen 50 vb-futamon indult, és négy győzelmet szerzett, amivel a világbajnokság első és mindmáig egyetlen női futamgyőztese.
1988-ban a társalapítója volt a Bajnokok Tornájának, amit a balesetben életét vesztett versenyzőtársa, Henri Toivonen emlékére hoztak létre, és ahol a világ legjobb autóversenyzői nemzeti csapatokban mérkőznek egy közös pályán. Queen of Speed néven nemrég a Sky Channel készített róla dokumentumfilmet.
Michèle Mouton megmutatta, hogy nőként is lehet érvényesülni a férfiak sportjának tartott raliban, és bár sokan próbáltak a nyomdokaiba lépni, a mai napig a legsikeresebb női raliversenyzőnek számít, akinek a képességeit annak idején Stirling Moss és Niki Lauda is elismerte. Michèle egyszer azt mondta, hogy sosem a férfiakat akarta legyőzni, hanem egyszerűen csak a legjobb autóversenyző akart lenni – és a karrierje láttán kétség nélkül a legjobbak közé sorolhatjuk.
(Képek: Audi, Opel, Getty Images)
Ez is érdekelhet: