Sokak számára ismerős az Opel Astra G szériája, ami nálunk is meghatározó része az utcaképnek. De nem az X-treme kivitel, ami 3,9 másodperc alatt gyorsult százra, és amit ugyan kis szériában gyártottak volna, de végül sosem vált valóra.
Bertone által tervezett formájával az Opel Astra G sorozatának kupéváltozata igényes érdekességnek számít a használtpiacon, de a képeken látható prototípus még annál is ritkább, és igazából nem sok köze van a szériagyártmányhoz. Az Astra OPC X-treme tanulmányautót 2001-ben mutatta be az Opel a genfi autószalonon, és akkor még a gyártását is fontolóra vették.
Csak kis sorozatról lehetett volna szó, ugyanis az X-treme szinte semmiben nem közös a szériamodellel,
hanem a DTM-ben használt versenyautóra épül. Más túraautó-sorozatokkal ellentétben a DTM-ben nem az utcai autót építették versenyautóvá, hanem csővázas szerkezetre készítettek az eredetire hasonlító szénszálas karosszériát.
Az eredmény a legextrémebb Opel Astra lett, ami valaha készült.
Mivel csak 1150 kilogrammot nyomott, ezért a DTM-ben is használt 4 literes V8-as motor szédítően repítette. 444 lóerős teljesítményével, 530 Nm nyomatékával, hatfokozatú szekvenciális váltójával a hátsókerék-hajtású Astra 3,9 másodperc alatt gyorsult százra és 330 km/órával száguldhatott.
A belső tér is egy az egyben a versenyautókét idézi, az egyetlen alkatrész, ami az Opel szériaautójából került át, az a Speedster kormánykereke volt. Bár úgy alakították ki a lökhárítóját, a fékrendszerét és a kipufogóját, hogy közútra alkalmas legyen, és a genfi szalonon többen is rendeltek belőle, az Opel végül mégsem készített többet az extrém Astrából.
