Michael Schumacher az első sikereit aratta azzal a Benettonnal, aminek egy példánya most eladósorba kerül egy aukción. A Ford-motorral szerelt Formula–1-es gép kiváló állapotban van, a sporttörténelmi jelentőségét pedig aligha kérdőjeleznéd meg.
A Benetton eleinte szponzorként tűnt fel a Formula–1-ben a Tyrrell és az Alfa Romeo autóin, majd 1985 végén a Toleman csapat megvásárlásával nagyobb fokozatra kapcsoltak. Rory Bryne tervezte az első Benetton versenyautót, a B186-ot, amit négyhengeres, turbós BMW-motor hajtott, és 1986-ban Gerhard Bergernek sikerült megnyernie vele a Mexikói Nagydíjat.
1987-re turbós, majd a következő szezonra szívó Ford-motorokra váltottak, a sikereket pedig a vadonatúj Ford-motor indította el 1989-ben. Ekkor a legjobb csapatok közé lépett elő a Benetton, aminek autóival Nelson Piquet 1990-ben megnyerte a Japán és Ausztrál Nagydíjat, 1991-ben pedig Belgiumban is győzött.
A szezon vége már inkább azért marad emlékezetes, mert egy német tehetség több versenyen is megelőzte a háromszoros világbajnok brazil pilótát. A 22 éves Michael Schumacher volt az.
Az 1992-es szezont még az előző évi autó áttervezett változatával kezdte a Benetton, de aztán elkészült a vadonatúj B192, amit Rory Bryne és Ross Brawn tervezett, és amit a Spanyol Nagydíjtól kezdve használtak. A hagyományos felfüggesztésével és szekvenciális váltójával a B192 ugyan nem volt olyan fejlett, mint az aktív futóműves, blokkolásgátlós, félautomata váltós Williams FW14B, de
ez nem akadályozta meg Schumachert abban, hogy ötször végezzen vele a dobogón, és a Belga Nagydíjon megszerezze első győzelmét.
Schumacher abban az évben egészen a világbajnoki pontverseny harmadik helyéig vitte, és a csapat is a dobogós helyen végzett a konstruktőrök között.
A képeken látható példány a B192-01-es számú, amit Schumacher a Spanyol Nagydíjon használt, és amivel a második helyet szerezte meg az időmérő edzésen, Mansell Williamse mögött, és Senna McLaren-Hondája előtt. A futamot Mansell nyerte meg, és Schumacher behozta a második helyre a Benettont.
Az autó ezt követően már csak tartalék példány volt a San Marinói és a Monacói Nagydíjon, éppen ezért sérülésmentesen került a garázsba. A jellegzetes Camel festésű versenygépben az eredeti Ford-motor van, amivel a felújítása óta 1000 kilométert tettek meg. Sporttörténelmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, hiszen nemcsak Schumacher első sikerei miatt érdekes, hanem azért is, mert
ezzel dolgozott először együtt Schumacher, Bryne és Brawn, akik később hét egyéni és hat konstruktőri világbajnoki címet szereztek.
Elég értékes ahhoz, hogy nem állíthatja be akárki a garázsába, hiszen az RM Sotheby’s monacói árverésén 550-750 ezer euróra lesz szükség hozzá, ami 175-235 millió forintot jelent.