Első tesztautónk az új, negyedik generációs Octaviából egy 150 lóerős, benzines, gazdagon felszerelt, de kézi váltós kombi. Nem a legszerencsésebb konfiguráció.
Elkészült az új alsó-középkategóriás LEGO-csomag a Volkswagen-konszernnél, amelyből egyebek mellett VIII-as Golfokat és a IV-es Octaviákat rakhatnak össze az autógyárakban a robotok. Mi pedig megkaptuk első tesztautónkat, amely már ebből az építőkészletből állt össze: egy szép, nagy barna kombit.
Dizájn
A forma - tökéletes. Mármint hogy nem ez a világ legszebb autója, nyilván, de ahogy sikerült minden, eddig az Octavia brand köré épült értéket megőrizni, kissé továbbfejleszteni, ugyanakkor a kocsit az aktuális divathoz is igazítani, az példaértékű.
Frontja, profilja, feneke: mindenhonnan jól néz ki. Minden részletet kellő gondossággal munkáltak ki, a megdöbbentően nagy felületű tetőspoilertől a LED-es fényszórókba gravírozott márkaazonosító divatfeliratig. És mindez úgy tud örvényt keltő csobbanás nélkül belesimulni a Citygótól Superbig terjedő termékvonalba, hogy a márka modelljei mind külön karakterek bírtak maradni. Az új Octavia nem lett sem egy kis Superb, sem egy nagy Scala.
Utastér, csomagtér
Az alaphangulat odabent nagyon hasonló a kifutó modelléhez. A tér meglepően tágas, az ülések nagyok, jól el lehet bennük vackolni. Sok a tárolórekesz, a csomagtartó pedig hatalmas és példásan jól pakolható. 640 literes az új Octavia kombi raktere: elképesztő érték, pláne, hogy a raktérpadló alatt még pótkereket is találtunk.
A minőségérzet és főleg az elektronikai fejlettség hihetetlenül sokat fejlődött a kocsiban. A motoros-memóriás vezetőülés már az indítógomb megnyomása előtt jelzi, hogy történt egy-s'más a modellváltásnál, de amikor megnyomjuk azt a gombot és kivilágosodik a két hatalmas kijelző a műszerfalon, tényleg nehéz összerakni fejben, hogy ez itt egy Octavia. Vagy akár egy Skoda. És ha még Head-Up Display is lett volna a kocsiban! Mert lehetett volna: immár ez az extra is megrendelhető, méghozzá nem ám plexilappal bohóckodó fajta, hanem rendesen a szélvédőre vetítő változat, mint a BMW-kben, Mercikben, Audikban.
A kedvencem pedig az új, kétküllős kormány. Én olyan öreg vagyok, hogy még emlékszem arra az időre, amikor általános jelenség volt a kocsikban két kormányküllő. A szoci modellekben még szinte kivétel nélkül ilyen volt (Zsiga, Skoda, Trabi, Zastava) és sokáig még a kiskocsikban is előfordult (Opel Corsa B), de a kompakt és nagyobb nyugati kocsikban sorra jöttek ki a háromküllős (sportosabb hangulatú) és a négyküllős (elegánsabb) kormányok. A Skoda viszont most újra feltalálta a két küllőt, igen látványos kivitelezésben. Merész, érdekes, újszerű és menő dolog ez ebben az elsokküllősödött világban. Sőt: nekem még kifejezetten kényelmesnek is bizonyult, hogy akár alul is meg lehet fogni a karimát.
Technika, adatok
Az Octavia, mire kiteljesedik a modellportfólió, igen széles motorválasztékban lesz kapható. Az egyliteres, háromhengeres alapmotortól a kétliteres dízelig jönnek a TSI-k és TDI-k, az RS és ismét lesz CNG-s, földgázüzemű verzió is. A benzinesek 48 voltos mild hibrid rendszerrel is rendelhetők lesznek. De az igazán érdekes változat a konnektorról is tölthető hibrid, az első ilyen modell a Skoda történetében.
Jelenleg viszont nálunk két dízel mellett ez a másfél literes benzines az egyetlen elérhető benzines, 150 lóerővel, hatfokozatú kézi vagy hétfokozatú DSG-váltóval, fronthajtással. A futómű elöl MacPherson, hátul pedig immár csatolt hosszlengőkaros: 150 lóerőhöz már nem jár független hátsó felfüggesztés, mint a kifutó modellen.
Az új Octavia kiemelkedő műszaki jellemzője a kiváló légellenállás. A kombi alaktényezője 0,26, ami rendkívül jó érték ennél a karosszériaformánál. A jó aerodinamika kis tömeggel társul, a kocsi vezető nélkül kevesebb, mint 13 mázsát nyom. Ennek megfelelően a fogyasztás is meglepően jó: némi várossal és autópályával, leginkább országúton autózva mindössze 5,5 litert fogyasztott alattam a jókora kombi az erős benzinmotorral!
Az új Octavia konfigurátora itt nyitható meg
Az új Octavia és Octavia kombi műszaki adatai itt találhatók pdf-ben
Vezetési élmény
A motor vezérlése rettentően közvetett, a gázpedál mozgását nagy késésekkel, kiszámíthatatlan karakterisztikával követi a teljesítmény megjelenése. Oké, nyilván a tisztább égés és a jobb fogyasztás érdekében, de akkor is vannak gyártók, akik ezt meg tudták oldani úgy is, hogy azért ne legyen ennyire szimulátoros a gázreakció. És a váltókar mozgása is túlkönnyített, túlfinomított.
A kormányzás pedig kicsit döglött. Valószínűleg az új, egyszerűbb hátsó futómű enyhe himbálózása állít elő némi holtjáték-szerű érzést, ahogy hirtelen kormánymozdulatra előbb billen, aztán fordul az Octavia. Emlékeim szerint az előző modell is tudott így viselkedni: amikor öten, tele csomagtartóval mentünk vele, akkor volt ilyen bálnás a mozgása. Üresen az mintha élénkebb lett volna, még jóval kevesebb, mint százötven lóerős motorokkal is.
A vezetéstámogató rendszerek is túl tolakodók (ha bekapcsoljuk őket). Több téves riasztást is kaptam ütközésveszélyről nem is létező járművekkel, a sávtartás pedig még az előzés utáni visszatéréseket is igyekszik megakadályozni az autópályán, ha nem jó ritmusban (vagy helytelen módon egyáltalán nem) indexelünk. A goromba és/vagy indokolatlan rendszerüzenetektől pedig időnként kifejezetten gyűlöltem a kocsit.
Még soha egy autó se szólt be nekem, hogy a sávban melyik oldalra húzódva vezessek, és nem hiszem, hogy ez a német fejjel programozott elektronika tudná egyáltalán, mekkora kátyúk is lehetnek a magyar utakon a sáv külső felében, amit folyamatosan próbál elkerülni az ember.
A HMI logikája pedig még jobban meglepett, mint a bunkó rendszerüzenetek. Nem tudom, mi történhetett, talán egy francia tervezőcsapattal dolgoztatták ki a rendszert, vagy direkt a vezetőt akarták ébren tartani az új menüvel, de az eredmény tragikus. Kollégám úgy adta át a kocsit, hogy neki nem sikerült lenullázni a fedélzeti számítógépet. Nekem igen, de csak azért, mert a teszt végeztével megesküdtem: addig nem szállok ki a kocsiból, amíg meg nem találom ezt a funkciót. Meg is találtam, egy rejtett, második szintű kismenüben, ahol egy kormánygombbal végre sikerült összehoznom a reset-et a nagy főképernyő adatbázisában.
De ha vezetési élmény nem is volt az igazi, az utazási élmény csodás volt az Octaviával eltöltött kilométereken. Kényelmes az ülés, nem fáraszt és az anyaga is kellemes. Csendes a motor, erőlködés nélkül, nyomatékból gyorsul, ha kell. A könnyű test meglepően lágyan, nagyautósan rugózik, a kanyarokat nyugodtan, békésen veszi az Octavia. A szélzaj minimális, a hifi a kategória átlagánál kellemesebben szól, a klímakofort jó - még ha kézzel bele is kell nyúlni kicsit az AUTO üzemmódban kissé erőszakos, zajos, huzatos beállításba. Becsukott szemmel a hangulat egy másfél kategóriával nagyobb prémiumautóé is lehetne.
Ítélet: az Octavia jó, ez az Octavia nem jó
Az új Octavia kombi tágas, kényelmes családi autó. Nem túl nagy a hétköznapokra, csodálatosan óriási a kirándulásokra. Nagy tempónál csendes, komfortos a kabin, a rugózási komfort kiváló. Az ár-érték arány elfogadható, a nagyon gazdagon felszerelt tesztautó tízmillió forint alatti listaárán még kicsit meg is lepődtünk. Egy ennyire új modellnél többre számítottunk - igazán kíváncsian várjuk, mennyibe fog kerülni az alapmotoros, cégautós verzió.
De mégsem bírtuk szeretni ezt az Octaviát.
Az importőr valószínűleg pont a tízmilliós lélektani határ alatt maradás miatt spórolta ki az automata váltót, ami nagy hiba volt, mert ezt az agyonszabályzott Euro-6-zs-s motort kézi váltóval rém kellemetlen vezetni. A látványos virtuális műszeregység félkarú óriás Head-Up Display nélkül, nagyon kéne egy mindentől független, fix sebességkijelzés a mozi mellé. (Arról nem is szólva, hogy Octavia-szinten a HUD nagyon új és izgalmas dolog, szívesen megnéztük volna.) Az esetlenül magyarra fordított rendszerüzenetekkel folyamatosan beszólogató elektronika se szerettette meg magát igazán.
Az pedig, hogy egy német gyökerű, pont józanságáról, átláthatóságáról ismert márka miként bírt összerakni egy olyan HMI-t és vezetéstámogatást, ami vetekszik bosszantási képességében a Toyota és a Peugeot legrosszabb sorozataival - felfoghatatlan.
Az új test, konnektoros hibrid hajtással, az előző modell középkonzoljával és szélvédőre vetítős kijelzővel: ez lenne most a tökéletes Octavia. És ha megérkezne a 2.0-s, alaposan áttervezett felhasználói szoftverváltozat is ebbe az elképzelt kocsiba: egy ilyen Octavia igazi álomautó tudna lenni a kompakt kategóriában!