Jövő hétvégén elrajtol a Forma–1 2023-as idénye, elmondjuk, mit érdemes tudni az új szezon változásairól.

Minden eddiginél hosszabb szezon

Idén a Forma–1 történetének valaha volt leghosszabb idénye vár a pilótákra, ugyanis rekordot jelentő 23 futamból fog állni. A megszokotthoz képest korábban szabadul el az őrület 2023-ban, ugyanis a szezon már március első hétvégéjén elrajtol Bahreinben; az utolsó versenyre pedig november 26-án kerül sor Abu-Dzabiban.

A versenynaptárral kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy

  • idén nem a megszokott időben rendezik a Magyar Nagydíjat, ugyanis a rendszerint július végi-augusztus eleji mogyoródi futamot ebben az évben a július 23-i hétvégén bonyolítják le,
  • egy év kihagyás után visszatér a menetrendbe a Katari Nagydíj is (a 2022-es labdarúgó-világbajnokság miatt maradt ki tavaly), illetve
  • egy harmadik amerikai helyszín is becsatlakozik a száguldó cirkuszba, Austin és Miami mellett Las Vegas is otthont ad egy F1-futamnak.

Kétszer több sprintfutam

A sportágban a 2021-es idény óta van jelen a sprintfutam, azóta szezononként három kvalifikációs versenyhétvégét rendeztek, idén viszont már hat lesz belőle: az Azeri Nagydíjon, az Osztrák Nagydíjon, a Belga Nagydíjon, a Katari Nagydíjon, az Amerikai Nagydíjon és a Brazil Nagydíjon is találkozhatunk ezzel a formátummal.

Így néz ki egy sprintfutamos hétvége: A pénteki, három részre tagolt, kieséses rendszeren alapuló időmérő edzés a szombati sprintfutam rajtrácsát határozza meg, ami viszont a vasárnapi hagyományos futam rajtrácsáról dönt. A szombati ∼100 kilométeres (kábé 30 perces) sprinten az első nyolc helyzett világbajnoki pontokat is kap (8-7-6-5-4-3-2-1).

Egyedi időmérő két versenyhétvégén is

Idén kísérleti jelleggel megváltoztatják két időmérő lebonyolítását. Ezeken is maradni fog a 2006-ban bevezetett három részre osztott kvalifikáció, azonban csak a meghatározott gumikat lehet majd használni – jelenleg ugye minden csapat szabadon választhatja ki, melyik abronccsal küldi ki autóit az egyes kvalifikációs szakaszokra. Az új elképzelés szerint a Q1-ben kemény-, a Q2-ben közepes-, a Q3-ben pedig lágykeverékű gumik kerülhetnek fel az autókra.

Pilóták és csapatfőnökök jöttek-mentek

Nagy volt a mozgolódás a pilóták között, mindössze négy csapat vág neki a tavalyi idényhez képest változatlan felállással, csak az Alfa Romeo, a Ferrari, a Mercedes és a Red Bull tartotta meg a versenyzőit:

  • Alfa Romeo: Valtteri Bottas, Csou Kuan-jü
  • AlphaTauri: Cunoda Júki, Nyck de Vries
  • Alpine: Esteban Ocon, Pierre Gasly
  • Aston Martin: Fernando Alonso, Lance Stroll
  • Ferrari: Charles Leclerc, Carlos Sainz Jr.
  • Haas: Kevin Magnussen, Nico Hülkenberg
  • McLaren: Lando Norris, Oscar Piastri
  • Mercedes: Lewis Hamilton, George Russell
  • Red Bull: Max Verstappen, Sergio Pérez
  • Williams: Alexander Albon,  Logan Sargeant

A tavalyi névsorhoz képest idén nem találkozhatunk Sebastian Vettel, Daniel Ricciardo, Mick Schumacher és Nicholas Latifi nevével – a négyszeres világbajnok nyugdíjazta magát a tavalyi szezon végén, míg a többieknek egyszerűen nem jutott ülés. A listában viszont ismét ott van a nagy öreg Nico Hülkenberg (Haas), aki két idény kihagyás után tér vissza az F1-be, ezen kívül három újoncot is láthatunk majd Oscar Piastri (McLaren), Nyck de Vries (AlphaTauri) és Logan Sargeant (Williams) személyében.

Csapatváltók:

  • Fernando Alonso az Alpine-tól az Aston Martinhoz igazolt Sebastian Vettel helyére, míg
  • Pierre Gasly az AlphaTauritól az Alpine-hoz szerződött a spanyol utódjául.

A csapatfőnöki fronton is átrendeződtek kissé a dolgok: a Ferraritól távozott Mattia Binotto, helyére Frédéric Vasseur érkezett az Alfa Romeótól, akit Alessandro Aluni Bravi pótol. Kisebb meglepetésként szolgál az is, hogy a Williams megkaparintotta Jost Capito helyére a Mercedes egyik kulcsemberét, a csapat vezető stratégáját, James Vowlest. A McLaren házon belül oldotta meg a távozó Andreas Seidl pótlását, ugyanis előléptették Andrea Stellát.

A 2023-as mezőny csapatfőnökei:

  • Alfa Romeo: Alessandro Aluni Bravi
  • AlphaTauri: Franz Tost
  • Alpine: Otmar Szafnauer
  • Aston Martin: Mike Krack
  • Ferrari: Frédéric Vasseur
  • Haas: Günther Steiner
  • McLaren: Andrea Stella
  • Mercedes: Toto Wolff
  • Red Bull: Chris Horner
  • Williams: James Vowles

Szabályváltozások

A 2022-es szezonban az F1 történetének legnagyobb változását hozó szabálycsomagot kapott a sportág, idén azonban csak kisebb módosításokkal kellett számolniuk a csapatoknak. Nézzük a fontosabbakat:

  • A tavaly sok fejfájást okozó delfinezés (autók pattogása) elkerülése érdekében megemelték a szívóhatású padlólemezek és a diffúzor földtől számított magasságát (előbbi esetében 15 milliméterről, utóbbinál 10 milliméterről van szó), illetve a pattogás, azaz az autók függőleges irányú mozgásának pontosabb mérése érdekében több szenzort helyeztek el a versenygépeken.
  • A kilátás javításáért és a holttér csökkentésért nagyobbak lettek a visszapillantó tükrök.
  • Az idei évre (2014 óta először) csökkentették az autók minimális tömeghatárát, amit 798 kilogramm helyett csak 796 kilogramm.
  • Öt helyett már hat különböző keverékű gumi lesz.

(Fotó: Formula1.com, Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Videón, ahogy egyszerűen behorpad a Ferrari orra nagy sebességnél

Behorpad, majd a tempó csökkenésével ismét visszaáll eredeti formájába. A Ferrari reagált is a felvetésre, miszerint trükközne.

„Rohadt tízmilliót kér, nem engedhetjük meg magunknak őt, Kevin”

Daniel Ricciardo esetében is igaz lehet a mondás, miszerint a kevesebb néha több.

Schumacher politikai okok miatt nem maradhatott az F1-ben

Egy csapat konkrétan le akarta igazolni Mick Schumachert, de mégsem tehette meg.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

Könnyű kérdés, hogy mikor mutatták be ezeket az autótípusokat. Vagy mégsem?

További cikkeink a témában
Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!
Hirdetés