Jövő hétvégén elrajtol a Forma–1 2023-as idénye, elmondjuk, mit érdemes tudni az új szezon változásairól.

Minden eddiginél hosszabb szezon

Idén a Forma–1 történetének valaha volt leghosszabb idénye vár a pilótákra, ugyanis rekordot jelentő 23 futamból fog állni. A megszokotthoz képest korábban szabadul el az őrület 2023-ban, ugyanis a szezon már március első hétvégéjén elrajtol Bahreinben; az utolsó versenyre pedig november 26-án kerül sor Abu-Dzabiban.

A versenynaptárral kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy

  • idén nem a megszokott időben rendezik a Magyar Nagydíjat, ugyanis a rendszerint július végi-augusztus eleji mogyoródi futamot ebben az évben a július 23-i hétvégén bonyolítják le,
  • egy év kihagyás után visszatér a menetrendbe a Katari Nagydíj is (a 2022-es labdarúgó-világbajnokság miatt maradt ki tavaly), illetve
  • egy harmadik amerikai helyszín is becsatlakozik a száguldó cirkuszba, Austin és Miami mellett Las Vegas is otthont ad egy F1-futamnak.

Kétszer több sprintfutam

A sportágban a 2021-es idény óta van jelen a sprintfutam, azóta szezononként három kvalifikációs versenyhétvégét rendeztek, idén viszont már hat lesz belőle: az Azeri Nagydíjon, az Osztrák Nagydíjon, a Belga Nagydíjon, a Katari Nagydíjon, az Amerikai Nagydíjon és a Brazil Nagydíjon is találkozhatunk ezzel a formátummal.

Így néz ki egy sprintfutamos hétvége: A pénteki, három részre tagolt, kieséses rendszeren alapuló időmérő edzés a szombati sprintfutam rajtrácsát határozza meg, ami viszont a vasárnapi hagyományos futam rajtrácsáról dönt. A szombati ∼100 kilométeres (kábé 30 perces) sprinten az első nyolc helyzett világbajnoki pontokat is kap (8-7-6-5-4-3-2-1).

Egyedi időmérő két versenyhétvégén is

Idén kísérleti jelleggel megváltoztatják két időmérő lebonyolítását. Ezeken is maradni fog a 2006-ban bevezetett három részre osztott kvalifikáció, azonban csak a meghatározott gumikat lehet majd használni – jelenleg ugye minden csapat szabadon választhatja ki, melyik abronccsal küldi ki autóit az egyes kvalifikációs szakaszokra. Az új elképzelés szerint a Q1-ben kemény-, a Q2-ben közepes-, a Q3-ben pedig lágykeverékű gumik kerülhetnek fel az autókra.

Pilóták és csapatfőnökök jöttek-mentek

Nagy volt a mozgolódás a pilóták között, mindössze négy csapat vág neki a tavalyi idényhez képest változatlan felállással, csak az Alfa Romeo, a Ferrari, a Mercedes és a Red Bull tartotta meg a versenyzőit:

  • Alfa Romeo: Valtteri Bottas, Csou Kuan-jü
  • AlphaTauri: Cunoda Júki, Nyck de Vries
  • Alpine: Esteban Ocon, Pierre Gasly
  • Aston Martin: Fernando Alonso, Lance Stroll
  • Ferrari: Charles Leclerc, Carlos Sainz Jr.
  • Haas: Kevin Magnussen, Nico Hülkenberg
  • McLaren: Lando Norris, Oscar Piastri
  • Mercedes: Lewis Hamilton, George Russell
  • Red Bull: Max Verstappen, Sergio Pérez
  • Williams: Alexander Albon,  Logan Sargeant

A tavalyi névsorhoz képest idén nem találkozhatunk Sebastian Vettel, Daniel Ricciardo, Mick Schumacher és Nicholas Latifi nevével – a négyszeres világbajnok nyugdíjazta magát a tavalyi szezon végén, míg a többieknek egyszerűen nem jutott ülés. A listában viszont ismét ott van a nagy öreg Nico Hülkenberg (Haas), aki két idény kihagyás után tér vissza az F1-be, ezen kívül három újoncot is láthatunk majd Oscar Piastri (McLaren), Nyck de Vries (AlphaTauri) és Logan Sargeant (Williams) személyében.

Csapatváltók:

  • Fernando Alonso az Alpine-tól az Aston Martinhoz igazolt Sebastian Vettel helyére, míg
  • Pierre Gasly az AlphaTauritól az Alpine-hoz szerződött a spanyol utódjául.

A csapatfőnöki fronton is átrendeződtek kissé a dolgok: a Ferraritól távozott Mattia Binotto, helyére Frédéric Vasseur érkezett az Alfa Romeótól, akit Alessandro Aluni Bravi pótol. Kisebb meglepetésként szolgál az is, hogy a Williams megkaparintotta Jost Capito helyére a Mercedes egyik kulcsemberét, a csapat vezető stratégáját, James Vowlest. A McLaren házon belül oldotta meg a távozó Andreas Seidl pótlását, ugyanis előléptették Andrea Stellát.

A 2023-as mezőny csapatfőnökei:

  • Alfa Romeo: Alessandro Aluni Bravi
  • AlphaTauri: Franz Tost
  • Alpine: Otmar Szafnauer
  • Aston Martin: Mike Krack
  • Ferrari: Frédéric Vasseur
  • Haas: Günther Steiner
  • McLaren: Andrea Stella
  • Mercedes: Toto Wolff
  • Red Bull: Chris Horner
  • Williams: James Vowles

Szabályváltozások

A 2022-es szezonban az F1 történetének legnagyobb változását hozó szabálycsomagot kapott a sportág, idén azonban csak kisebb módosításokkal kellett számolniuk a csapatoknak. Nézzük a fontosabbakat:

  • A tavaly sok fejfájást okozó delfinezés (autók pattogása) elkerülése érdekében megemelték a szívóhatású padlólemezek és a diffúzor földtől számított magasságát (előbbi esetében 15 milliméterről, utóbbinál 10 milliméterről van szó), illetve a pattogás, azaz az autók függőleges irányú mozgásának pontosabb mérése érdekében több szenzort helyeztek el a versenygépeken.
  • A kilátás javításáért és a holttér csökkentésért nagyobbak lettek a visszapillantó tükrök.
  • Az idei évre (2014 óta először) csökkentették az autók minimális tömeghatárát, amit 798 kilogramm helyett csak 796 kilogramm.
  • Öt helyett már hat különböző keverékű gumi lesz.

(Fotó: Formula1.com, Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Videón, ahogy egyszerűen behorpad a Ferrari orra nagy sebességnél

Behorpad, majd a tempó csökkenésével ismét visszaáll eredeti formájába. A Ferrari reagált is a felvetésre, miszerint trükközne.

„Rohadt tízmilliót kér, nem engedhetjük meg magunknak őt, Kevin”

Daniel Ricciardo esetében is igaz lehet a mondás, miszerint a kevesebb néha több.

Schumacher politikai okok miatt nem maradhatott az F1-ben

Egy csapat konkrétan le akarta igazolni Mick Schumachert, de mégsem tehette meg.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A mesterséges intelligenciával az otthoni wifid is megtáltosodik

A csapatutasítás győzött a São Pauló-i sprintfutamon

Láttad minden idők F1-es eltévedését?

További cikkeink a témában
Ezekből a fotelekből még nagyobb élmény filmet vagy meccset nézni
Hirdetés