Nagy feltűnést keltettek a Citroën új tanulmányautóját, a Numero 9-est ábrázoló fotók. A valóban látványos, és technikailag is érdekes kocsi (amelynek első kerekeit 1,6 literes, 225 lóerős turbós benzinmotor, a hátsókat 70 lóerős villanymotor hajtja) a francia márka új csúcsmodelljét, a C6-ost váltó DS9-es előzetese, valószínűleg apróbb változtatás után sorozatgyártásba kerül.

Az őséhez képest viszont sehol sincs. Az 1955-ben bemutatott DS 19 a maga idejében akkora durranás volt, hogy hasonlóhoz ma nem egy, az átlagos autók közül kilógó hibrid, hanem vízhajtás és átlátszó karosszéria kellene, persze tömegtermelésben. A Párizsi Autószalon összes újdonságát érdektelenné tette az ék alakú, különleges formájú Citroën, amelyet nem csak a kép kedvéért vettek körbe az érdeklődök: bemutatásának napján 12 ezer megrendelést vettek fel rá, amelyet az autókiállítás végére megtöbbszöröztek.

A futurisztikus, áramvonalas és meglepően tágas, műanyag tetős karosszéria forradalmi műszaki újításokat rejtett: a hidropneumatikus felfüggesztés addig ismeretlen kényelmet biztosított az utazáshoz, de nem csak a rugózás, hanem a kormányzás, a fék és a kuplung is ugyanarról a rendszerről működött, a fékpedál helyett egy gumigombát kellett taposnia a vezetőnek.

Kiejtve (déesz) a típusnév istennőt jelent, ami az autóipar számos névadási túlzásával szemben teljesen helyénvaló kifejezés. Charles De Gaulle is biztosan így vélte: a felsőkategóriás Citroën az állam vezetőit is szolgálta, a francia elnököt egy 1962-es merényletkísérlet során az autó mentette meg, amely kilőtt kerekekkel is el tudott menekülni.

A DS piacra dobása után két évvel jelent meg az ID, az egyszerűbb változat, félautomata helyett kézi váltóval, és a másik véglet, a Prestige, telefonnal és a sofőrt az utastól elválasztó üveggel, de létezett kombi változat és kabrió is, mindkettőből van Magyarországon is. A DS tervezőinek a modellfrissítésre is maradt ötletük: az 1,9 literes mellé érkező nagyobb, 2,2 literes motor megjelenése után 1967-ben a négylámpás orrkialakítással keltettek ismét feltűnést: a belső lámpák ugyanis a kormánnyal együtt mozogva bevilágítottak a kanyarba, sőt a bólintásokat is korrigálták.

Bár ez is bőven elég a halhatatlansághoz, a DS a motorsportban is sikeresen szerepelt, kategóriagyőztes lett a Monte-Carlo-ralin, számtalan ralit nyert a hatvanas években.

1975-ig összesen több mint 1,4 millió darab készült a DS-ből és az ID-ből. Az új DS9-es ebben is biztosan alulmúlja majd.