Magam is a minimálbiciklik híve vagyok, hiszen Colin Chapman elvét követve minél kevesebb fölösleg van valamin, annál hatékonyabb győzi le a fizikát. Csupasz biciklikkel rohangálni ettől függetlenül veszélyes és szabálytalan is. A KRESZ és a józan ész is megkövetel bizonyos kiegészítőket.

Amit viszünk magunkkal

Megbüntethet a rendőr, ha nincs a biciklinken: fehér színű fényt kibocsátó első lámpa, vörös színű fényt kibocsátó hátsó lámpa vörös prizmával kiegészítve, két fék, csengő, fényvisszaverő prizma legalább az első keréken, valamint fényvisszaverő ruházat, ha a körülmények megkívánják.

Ami a lámpát illeti, a dinamós módszert jobb elfelejteni, hiszen ha nem tekerünk, nem világít, ezáltal veszélyes. Előre a lehető legkisebb méretű LED-lámpát tanácsos beszerezni: erős a fényük, másrészt alacsony az energiafelhasználásuk, így tovább tart az elem. Hátra elég egy villogó: szerintem sokkal jobban látható, mint egy folyamatosan világító lámpa (bár ezt sokan vitatják, és a KRESZ is az állandó vörös fényt kéri. Nem gond, hisz ami villogni, az simán világítani is tud). A probléma a lámpák esetében az utcán parkolás, hiszen kénytelenek leszünk magunkkal vinni őket, bárhol is hagyjuk a biciklit.

A jó hír, hogy ebben az esetben mindenképp kell, hogy legyen nálunk valamiféle biztonsági lánc, és hacsak nem a vázra kötöttük, a táskákban lapul. Ha pedig van táskánk, a lámpáknak is lesz hely. Láncokra és lakatokra érdemes áldozni egy kicsit, mert a gyengébbeket tényleg pillanatok alatt kivégzik az arra szakosodottak, így a garasoskodásnak ráfizetés a vége. Spórolni úgy lehet, ha a hivatalos biciklilánc helyett külön láncot és lakatot veszünk egy iparcikk boltban. Persze az egész megkerülhető, ha Kevin Scottnak hívnak:

A csengő ugyan foglalja a helyet a kormányon, de nem mindenki érti, hogyha visszaváltasz kettőt, vagy épp a torkod köszörülöd, akkor azt szeretnéd, hogy menjenek az útból. A kommunikáció hatékonyabb, ezáltal biztonságosabb módja a csilingelés. Mi a Chuck Norris-ost ajánljuk, vagy egy mozdony kürtjét valami MÁV-os selejtezésből, és kérjük, hogy ne a szabályosan közlekedő gyalogosok ellen vesd be.

A két fék a fixis hipszterek réme, de az egyszerű tény az, hogy két fék több mint egy, vagy netán nulla. Ha lassan gurulsz, az első fék a hatásosabb, ha meg gyorsan, a hátsó. Kiskapu nincs, fék kell!

A prizma a küllőkön ovis, ezt nem vitatom. Cserébe tényleg hasznos, hiszen oldalról senki sem veszi észre a lámpánk irányított fényét. A megoldást a dizájner prizmák jelenthetik, melyek nagy része ugyan a lányokat célozza, de az igazi véreshurka-rajongó Playerek is megtalálják a vállalható kompromisszumot:

A ruházat sarkalatos kérdés, hiszen senki sem akarja tönkretenni gondosan kiválasztott szerkóját egy neonzöld mellénnyel. Gond egy szál se, este is elég az amúgy házibulikon egymás karjaira dobott, egy darabig roppant szórakoztató fényvisszaverő csík. Aki a lámpák, a malacos prizma és ennek ellenére is elüt, az ellen más sem segít. A sisak viszont még ekkor is életet menthet, így hiába kolonc mindenhova hurcolni, a frizura tönkretétele mellett is ajánlott használni.

Jobb nem erőltetni a csomagtartókat, kosarakat. Bárhova is tesszük őket, a rájuk helyezett tárgyaktól drasztikusan megváltozik a bicikli súlyelosztása, ami könnyen balesetekhez vezethet. A pumpa is fölösleges: ha nem stimmel a nyomás, ott a benzinkút (bár ehhez érdemes magunknál tartani egy átalakítót a szelephez), amúgy meg csak ellopják. A kulacs ellenben jó ötlet, a folyadékveszteséget ugyanis praktikus folyamatosan pótolni a tűző melegben.

Egyéni preferencia kérdése a sárvédők felszerelése: ha műanyagok, letörnek, ha fémek, elgörbülnek, és beleérnek valamibe, amibe nem kéne. Alájuk tapad a sár, ezáltal legrosszabb esetben likvidálják a fékeket, ráadásul esős időben is csak a víz egy részét fogják meg. Igazából egyetlen előnyük, hogy használatukkal egy durvább vizes menet után a disznóskálán nem egy nagyon boldog vaddisznó, hanem mondjuk, mint egy tiszta ólban tartott falusi koca szintjén foglalunk helyet. Ez is valami.

Végezetül: a gyorszárakat cseréljük rendes anyacsavarokra! Nem vagyunk versenyzők, ez nem a Tour de France, viszont mind a kerekek, mind egy új nyereg sokba kerülnek, ha lenyúlják, nem beszélve a vállon hazacipelés kellemetlenségeiről.

Amit otthon tartunk

Ha megoldható, érdemes a lakásban tartani szeretett biciklinket. A statisztikák szerint a lépcsőházakból tűnik el a legtöbb kerékpár, az erkélyen pedig az időjárás viszontagságai rövidítik az alkatrészek életét. Persze az elkerülhetetlenül piszkos kerekek mindenütt nyomot hagynak, a hely pedig kevés. A megoldás egy akár otthon is elkészített állvány, vagy éppen egy plafonba fúrt hurok. Biztos akad holttér a lakásban, itt a remek alkalom a hasznosítására. A lepergő piszok pedig csupán három húzás a porszívóval. Ha a falat féltjük, fessünk le egy kockát olajfestékkel, netán tegyünk oda mosható matricát. Mindkettő esztétikus megoldás.

Ami a karbantartást illeti, az imbuszkulcskészlet az első lépés. Számos fontos beállítást csak ennek segítségével tudunk elvégezni. Olaj, rongyok, a kellő méretű csavarkulcs, gumijavító-szett és pumpa egészítik ki a csomagot. A gumi leválasztásához szükséges szerszámok filléres tételek, az otthoni abroncscserével pedig sokat spórolunk.

Érdemes megtanulni, hogyan lehet beállítani a fékeket és a váltókat. Néhány csavarhúzás rengeteget jelenthet. Az internet tele van a házi bicikliszerelést segítő útmutatókkal, lehet gyakorolni. Ha valami végül nem megy, még mindig ott a szerviz.

Ha az alapbeállítások már mennek, akár a lánccserét is megpróbálhatjuk. Az ehhez szükséges szerszámok szintén nem kerülnek sokba, cserébe ezzel is faraghatunk a szervizköltségből.

A biciklizés a függetlenségről szól, a játék pedig egyszerű: ha betartjuk a szabályokat, békén hagy a hatóság, ha pedig megtanuljuk a karbantartás csínját-bínját, közelebb kerülünk a bringánkhoz, mint valaha. Jó tekerést, Playerek!

Motorral vagy anélkül, kétkeréken a Playerrel!

A bicikli mint stíluselem – interjú a magyar Cycle Chic alapítójával