Még akkor is, ha égetjük, ami szintén környezetpusztító.

A világban lévő műanyagszemét mennyiségének és mozgásának nyomon követésére kidolgozott számítógépes modell szerint még azonnali és koncentrált intézkedések ellenére is 710 millió tonna műanyag fog felhalmozódni a természetben – 460 millió tonna a szárazföldön és 250 millió tonna a vizekben.

A Leedsi Egyetem, az Oxfordi Egyetem, a The Pew Charitable Trusts nevű amerikai jótékonysági szervezet és a Systemiq cég közös tanulmánya szerint

évente csaknem 30 millió tonna műanyagszemét gyűlik fel a szárazföldön, mintegy 50 millió tonnát égetnek el a szabad ég alatt és további 11 millió tonna végzi a tengerekben.

A szennyezés mértéke várhatóan évről évre emelkedni fog. 2040-ben 133 millió tonna műanyagszemetet fognak elégetni, 77 millió tonna halmozódik fel a szárazföldön és 29 millió tonna az óceánokba kerül.

„Ha a világ nem cselekszik, akkor a becsléseink szerint több mint 1,3 milliárd tonna műanyaghulladék fog felhalmozódni a szárazföldön és a vizekben 2040-ig” – mondta Costas Velis, a Leedsi Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy az egyébként súlyos környezeti károkat okozó szabad ég alatti szemétégetés nélkül ez a szám még nagyobb lenne. Az elemzés szerint a műanyagszennyezés legfőbb forrása a begyűjtetlen szilárd városi szemét, amelynek nagy része a háztartásokból származik.

Jelenleg a műanyagszemét nagyjából egynegyedét nem gyűjtik be, tehát az embereknek maguknak kell megoldást találniuk a felgyülemlő szemétre. Húsz év múlva ez az arány már egyharmadra nő, ami éves szinten 143 millió tonna begyűjtetlen műanyagszemetet fog jelenteni.

A kutatók a probléma egy rejtett aspektusaként azonosították a szabad ég alatti szemétégetés gyakorlatát, amely – bár csökkenti a szárazföldön és az óceánokban felgyülemlő hulladék mennyiségét – az egészségre ártalmas anyagok és a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok felszabadulásával jár együtt.

Nem lehet csupán egyetlen módszerrel csökkenteni az óceánokba kerülő műanyaghulladék mennyiségét, ám a különböző intézkedések együttes alkalmazása révén a kutatók szerint nyolcvan százalékkal lehetne csökkenteni a 2040-re előre jelzett mutatókat.

A szakemberek által szorgalmazott intézkedések:

  • a műanyaggyártás és -használat növekedésének visszaszorítása
  • a papír és komposztálható anyagok előtérbe helyezése
  • az újrahasznosíthatóság szem előtt tartása a termékek és csomagolások tervezésekor
  • a hulladékbegyűjtési arányok javítása az alacsony és közepes jövedelmű országokban
  • a nem hivatalos szemétgyűjtési gyakorlatok támogatása.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: MTI)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Ha ezek vannak otthon nálad, akkor igazi nőcsábász vagy – Avagy tárgyak, amitől izgalmas lesz egy randi otthon

Laurától kérünk néhány szelet dubaji csokit

Négy nem mindennapi forraltbor-recept

További cikkeink a témában