Kis fosszíliáknak is lehet nagy jelentőségük.

Kilencvenmillió éves ősgerinces-lelőhelyet fedeztek fel többek között raptorszerű dinoszauruszok és krokodilfélék maradványaival Salzburgtól nem messze, St. Wolfgang település határában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársai, együttműködésben osztrák és cseh kutatókkal.

A kutatók egy patak mentén bukkantak olyan kőszéntartalmú kőzetrétegekre, ahol gerincesek maradványai kerültek elő. A csontokhoz azonban nem volt egyszerű hozzájutni, ugyanis döntő többségük alig néhány milliméteres fosszília.

Sok száz kilogrammnyi anyagot kellett begyűjteni, majd különböző lyukméretű szitákon átmosni, hogy a parányi leleteket megtalálják.

Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) munkatársa mikroszkóp alatt válogatta ki a leletek jó részét. A döntően ragadozó Theropoda dinoszauruszok fogai mellett halak fogai és csontjai, továbbá eddig ismeretlen, egyedi morfológiával jellemezhető krokodilfogak gazdagítják a leletegyüttest.

A ragadozó dinoszauruszok között dominálnak a kistermetű, raptorszerű formák, de egy foglelet a nagyobb testű, Tetanurae csoport jelenlétére is utal, ez utóbbi a Bécsújhely melletti és az iharkúti (bakonyi) lelőhelyekről is ismert.

Néhány millió évvel idősebbek

Az ősmaradványok utáni kutatást a lelőhely részletes földtani vizsgálata és kormeghatározásra alkalmas mikrofosszíliák begyűjtése kísérte, amelyet Botfalvai Gábor, az MTTM munkatársa végzett el. A lelőhely kora ugyanis kardinális kérdés volt a kutatás során. Az eredményekből kiderült, hogy a megtalált gazdag leletegyüttes néhány millió évvel idősebb, mint az Iharkúton felfedezett ősgerincesleletek.

Az új ausztriai leletanyag egy 90 millió évvel ezelőtti pillanatot reprezentál a kréta időszakból, amelynek szárazföldi élővilágáról Európa-szerte eddig szinte semmit nem lehetett tudni.

A gerincesfosszíliák mellett nagyon gazdag és sok tekintetben új, gerinctelen élővilág leletanyaga segít megismerni az egykori környezetet. Mohr Emőke, az ELTE Őslénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa és Szente István, a ELTE Tatai Geológus Kert munkatársa osztrák és német kollégákkal együttműködve azonosította számos olyan különleges csiga, kagyló és kagylósrák maradványát, amely meghatározó az egykori vízi környezet rekonstruálásában.

Az egyetem közleményében fotók is láthatók.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: ELTE TTK, MTI. A kép illusztráció.)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Ma Amália és Garfield névnapja van, de Rose a nap csaja

Ezekből a fotelekből még nagyobb élmény filmet vagy meccset nézni

Nem Oliviával megyünk fotószakkörre, mert csak őt fotóznánk

További cikkeink a témában
Így dobnak meg negyedmisivel a Suzukinál, ha új autót vennél
Hirdetés