Van egy autóverseny, ahol nem az nyer, aki elsőként ér célba, hanem aki ugyanannyi energiával a legtovább jut. Elsőre furcsán hangzik, pedig a Shell Eco-marathon már 41 éve erről szól: ki tudja megépíteni a világ leghatékonyabb autóját.
Az egész egy fogadással kezdődött. Bob Greenshields, a Shell amerikai kutatási igazgatója még 1939-ben mérte össze erejét a barátaival, ki tud messzebbre eljutni ugyanannyi üzemanyaggal. Maga a Shell Eco-marathon persze jóval később, 1985-ben indult el, de az alapötlet ugyanaz maradt.
A verseny kívülről egészen úgy néz ki, mint bármelyik autóverseny. Van paddock, mérnökök készítik fel az autókat, mindenki az utolsó pillanatig finomhangol, a futamokat pedig valódi versenypályán rendezik. Csak itt nem az előzésekért vagy a legjobb köridőért izgulnak, hanem azért, hogy ki tudja a lehető legkevesebb energiával teljesíteni a távot.
Az idei európai futamot a lengyelországi Silesia Ringen rendezték. A nagy hőség miatt a szokásos 11 kör helyett végül hét kört kellett teljesíteni, mert ilyen melegben a hatékonyság is egészen másképp működik.
Az autók két kategóriában indulnak. A Prototype modellek már első ránézésre is úgy néznek ki, mintha egy szélcsatornából gurultak volna ki. Minden milliméterük a légellenállás csökkentéséről szól, a pilóták gyakorlatilag fekve vezetnek bennük, és nem véletlen, hogy a 170 centi alatti versenyzők előnyben vannak.
Az Urban Concept autók már közelebb állnak ahhoz, amit autónak hívunk. Van ajtójuk, világításuk, még csomagtartószerű rakodóteret is ki kell alakítani bennük, de azért ezekkel sem indulnánk el hétfő reggel munkába.
Mindkét kategóriában háromféle hajtással lehet indulni: akkumulátoros elektromos rendszerrel, hidrogén üzemanyagcellával vagy belsőégésű motorral, amely benzint, dízelt vagy etanolt használ.
Amikor én ültem be
Hogy ne csak kívülről nézzem az egészet, lehetőséget kaptam arra is, hogy vezessek egy korábbi Prototype versenyautót. 187 centivel nem én vagyok az ideális pilóta. Inkább úgy éreztem magam, mint amikor megpróbálsz beférni egy gyerekméretű gokartba. Mire becsatoltak és rám került a burkolat, a kényelem már rég nem szerepelt a prioritási listán.
Az átlagsebesség nagyjából 30 km/óra, de ezt teljesen másnak érzi az ember. Menetszél gyakorlatilag nincs, mert minden felesleges nyílás csak rontaná a légellenállást. Kilátni alig lehet, a kanyarok nagy részét inkább sejti az ember, mint látja.
A vezetési technika is teljesen más. Nem folyamatos tempóval kell menni, hanem gyorsítani, majd hagyni kigurulni, ameddig csak lehet.
Fékezni szinte tilos, mert minden ilyen csak elvesztegetett energiának számít. Inkább elveszed a gázt, kivárod a megfelelő pillanatot, aztán újra felgyorsítasz. Furcsa érzés, de néhány perc után teljesen átáll rá az agy.
Magyarok a mezőny élén
A 136 induló között idén is ott volt két magyar csapat.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem két autóval érkezett: egy dízel-hibrid Prototype-pal és egy hidrogén üzemanyagcellás Urban Concept modellel. A Széchenyi István Egyetem SZEnergy csapata pedig elektromos Urban Concepttel állt rajthoz. Nem véletlenül figyel rájuk mindenki: 2022 óta minden évben megnyerték saját kategóriájukat.
Több ez, mint egy verseny
Kívülről könnyű azt mondani, hogy ezek csak furcsa kinézetű autók, amelyek irreálisan keveset fogyasztanak. A valóság ennél sokkal érdekesebb.
Egy-egy csapatban átlagosan harminc ember dolgozik. Van, aki az aerodinamikáért felel, más a motorvezérlést fejleszti, megint más az elektronikát, a telemetriát vagy a futóművet optimalizálja. Pont úgy működnek, mint egy kisebb autógyári fejlesztőcsapat.
A Shell szerint éppen ez a verseny igazi értéke. Nemcsak azt látják, hogy ki nyer, hanem azt is, merre tart az autóipar.
A Shell számára épp az a program kiemelt célja, hogy versenyképes tudást és gyakorlati tapasztalatot adjon a jövő mérnökgenerációja számára, miközben ösztönzi az energiahatékony és fenntartható közlekedési megoldások fejlesztését.
Néhány éve az elektromos hajtás volt a legizgalmasabb fejlesztési irány, most egyre több innováció jelenik meg a hidrogén körül is. Közben a Shell sem csak a hagyományos üzemanyagokban gondolkodik: én is elektromos autóval érkeztem a lengyelországi versenyre, amelyet útközben több helyen a Shell Recharge töltőhálózatán töltöttem – Magyarországon országos a lefedettsége 109 töltőhellyel. A cég szerint az Eco-marathon éppen azért fontos, mert első kézből látják, milyen technológiákból lehet néhány év múlva hétköznapi megoldás.
A hatékonyság még mindig óriási tartalék
Az idei extrém meleg nem kedvezett a rekordoknak. A forró aszfalt növeli a gördülési ellenállást, a gumik nagyobb veszteséggel dolgoznak, a hajtás elemei is jobban melegszenek.
Pedig korábban olyan eredmények is születtek, amelyekkel egyetlen liter üzemanyaggal több mint 3000 kilométert lehetett megtenni. Ma inkább 2000 kilométer alatti értékek a jellemzők. Az elektromos autóknál 1 kWh energiával nagyjából 300 kilométeres eredményeket érnek el.
Persze ezeknek kevés közük van a hétköznapi közlekedéshez, de pontosan azt mutatják meg, mennyi tartalék van még a hatékonyságban. És végső soron ez a Shell Eco-marathon lényege.
Nem az, hogy ilyen autókkal fogunk járni, hanem hogy azok a mérnökök, akik ma itt karbon kapszulákat építenek és energiafogyasztást optimalizálnak, néhány év múlva már a következő generációs sorozatgyártású autókon dolgoznak majd.
A végére pedig jött a magyar siker. A SZEnergy csapatánál vasárnap reggelig még volt miért izgulni, mert nem volt biztos, hogy sikerül megjavítaniuk a korábbi eredményüket. Végül sikerült. Az elektromos Urban Concept kategóriát ismét megnyerték, ráadásul új csapatrekordot is felállítottak: 332 km/kWh-s eredményt értek el. Vagyis egyetlen kilowattóra energiával 332 kilométer megtételére volt képes az autójuk. Ez már a negyedik egymást követő győzelmük a Shell Eco-marathon európai döntőjében, ami jól mutatja, hogy a győri csapat továbbra is az európai élvonalhoz tartozik.
A BME csapata is becsülettel helytállt. Saját fejlesztésű hidrogén-üzemanyagcellás autójukkal ugyan sikerült mért köröket teljesíteniük, de érvényes eredményt végül nem tudtak felmutatni. Dízel-hibrid Prototype versenyautójuk viszont célba ért, és a kategória középmezőnyében zárt.
(Fotók: a szerző, Shell, Balázs Miklós, SZEnergy)
A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a Shell.
Ez is érdekelhet:
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben







































