A Népligetről leginkább a júliusi vihar pusztítása miatt esett szó mostanság. Egészen más szövegkörnyezetben is előfordulna azonban, ha ott lenne a Hungaroring, ahogyan azt eredetileg elképzelték – és ahogyan nagyon komoly autóverseny volt ott már a múlt század első felében is.
1936-ban az akkori, Forma–1-es futamsorozat létezése előtti kor csúcsszériája, a Grand Prix egyik, pontversenyen kívüli versenyét rendezték meg a Népligetben (akkoriban csak a futamok kb. negyede számított bele a pontversenybe).
2000-2500 ember dolgozott azon, hogy az újraaszfaltozott, öt kilométeres pálya, a felhúzott tribünök és gyalogoshidak, időmérőtorony és depók tökéletesen kiszolgálják a versenyzőket, csapatokat és nézőket.
Ennek érdekében kiépítettek még húsz kilométernyi telefonhálózatot 33 állomással, a biztonságot pedig hatezer homokzsákkal fokozták.
Százezer ember nézte – köztük közjogi méltóságok, Horthy kormányzó és a nagykövetek –, ahogy a legnagyobbak, Rudolf Caracciola (Mercedes), Berndt Rosemeyer (Auto Union), Tazio Nuvolari (Scuderia Ferrari Alfa Romeo), és a kevésbé versenyképes autóval rajthoz álló, viszont magyar Hartmann László (Maserati) rója a köröket.
Ahogy a Hungaroring, a népligeti pálya is inkább technikás volt, mint gyors, nem érvényesült annyira a német kocsik erőfölénye. Az ötvenkörös futamot végül Nuvolari nyerte meg Rosemeyer előtt, Hartmann hat kör hátránnyal a hetedik lett.
A ’36-os magyar grand prix az első lett volna a magyar grand prix-k sorában, de jött a második világháború, amely után a nemzetközi autóverseny rendezésénél nagyobb gondokkal találtuk szemben magunkat. Autó- és motorversenyeknek azonban továbbra is helyszínt adott a Népliget – ahogyan például a ferihegyi repülőtér betonja is, csak hogy egy újabb, ma már elképzelhetetlen részlettel színesítsük a sztorit –, és kis híján oda építették az ország első FIA-licences versenypályáját.
Bernie Ecclestone ugyanis utcai pályát akart kijelölni a szép, szocialista Budapesten. Először a budai várra bökött, aztán elfogadta a főváros javaslatát a Népligetre, a szükséges fakivágások miatt aztán bukott a terv, és végül Mogyoródon épült meg a Hungaroring.
(Nyitókép: a túraautó Eb-futam rajtja 1970-ben. Forrás: Fortepan/Faragó György)