Úgy 85 millió évvel ezelőtt.
A mai Bakony erdős dombjai helyén a dinoszauruszok korában egy egészen furcsa ragadozó szaladgált a buja ősvilági növényzetben. Nem dinoszaurusz volt, hanem egy kis termetű, hosszú lábú, pengeszerű fogakkal felszerelt krokodil, amely aktívan vadászott a szárazföldön. Egy frissen azonosított, kivételes állapotban fennmaradt koponya alapján az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoportja most először rajzolhatta meg ennek a különös állatnak a teljes alakját.
A Doratodon carcharidens nevű őskrokodil mintegy 80–85 millió évvel ezelőtt, a késő kréta korban élt a mai Európa helyén elterülő egykori szigetvilágban. Körülbelül másfél méter hosszú volt, mély, dinoszauruszszerű koponyája és fűrészelt, húsevő fogai alapján egy gyors, mozgékony, szárazföldi, apró gerincesekkel táplálkozó ragadozó képe rajzolódik ki, amelynek életmódja gyökeresen eltért a ma élő, vízhez kötött krokodilokétól.
A különleges lelet Iharkútról, a bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyről került elő, és Dr. Rabi Márton, a Tübingeni Egyetem kutatója az ELTE-s Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport vezetőjével, Dr. Ősi Attilával és az új tanulmány első szerzőjével, Szegszárdi Máté PhD-hallgatóval együtt vizsgálta. A koponya története önmagában is rendkívüli: két darabban került elő, négy év különbséggel: először a részleges koponya, majd évekkel később ugyanazon a lelőhelyen a jellegzetes, pengeszerű, recézett fogakat hordozó felső állkapocs. „A legnagyobb meglepetésünkre a két darab tökéletesen illeszkedett egymáshoz, kétségtelenül ugyanahhoz az egyedhez tartozott – emlékezett vissza Ősi Attila. – Korábban csupán fogak és néhány töredék árulkodott a Doratodonról, most azonban végre arcot kapott a pimasz ragadozó, amely persze a lelőhelyről leírt nagyobb dinoszauruszokkal nem egy ligában játszott.”
Első pillantásra ez a krokodil ijesztően hasonlított azokra a szárazföldi, húsevő krokodilfélékre, amelyeket korábban kizárólag Afrikából és Dél-Amerikából ismertek.
Nem véletlen, hogy a Doratodont évtizedeken át „déli bevándorlónak” tartották, amely Afrikából juthatott el Európába egy feltételezett, mára eltűnt szárazföldi összeköttetésen keresztül.
„A részletes anatómiai vizsgálatok azonban váratlan fordulatot hoztak” – mondta el Szegszárdi Máté. A koponya arányainak és finom részleteinek elemzése, valamint az evolúciós kapcsolatok átfogó vizsgálata alapján kiderült, hogy a Doratodon egyáltalán nem áll közeli rokonságban az afrikai és dél-amerikai formákkal, ehelyett egy északi eredetű krokodilcsoporthoz tartozott, amelynek rokonai Észak-Amerikában és Ázsiában éltek. A félelmetes, dinoszauruszszerű megjelenés nem közös származás eredménye volt, hanem az evolúciós konvergencia látványos példája: különböző leszármazási vonalak egymástól függetlenül fejlődtek hasonlóvá, mert a fajok hasonló életmódot folytattak.
Ez a felismerés messze túlmutat egyetlen ragadozó történetén. A Doratodon ugyanis kulcsszereplője volt annak az elméletnek, amely szerint Európa és Afrika a kréta időszak nagy részében szárazföldi kapcsolatban állt egymással, lehetővé téve a dinoszauruszok es más fajok vándorlását. Ha azonban ez a „bakonyi krokodil” nem délről érkezett, hanem északi eredetű volt, akkor az egész elképzelés újragondolásra szorul.
A kutatók ennek nyomán újraértékelték más, korábban afrikai bevándorlónak tartott európai kihalt gerinces fajok – köztük dinoszauruszok – bizonyítékait is. Az eredmény hasonló képet mutatott: a korábbi tanulmányok sok esetben töredékes leletekre épülő, bizonytalan rokonsági kapcsolatokra alapozták a kontinensek közötti vándorlás elméletét. Valószínűbbnek tűnik, hogy ezek az állatok ősi, még a kontinensek feldarabolódása előtt kialakult leszármazási vonalak maradványai voltak, amelyek Európában elszigetelten élték túl az idők változásait. „Így megoldódni látszik az ellentmondás, az őslénytani bizonyítékok mégsem mondanak ellent a korábbi geológiai adatoknak: Európa minden bizonnyal Ázsiával és Észak-Amerikával együtt korán levált a déli Gondwana szuperkontinensről” – összegezte Rabi Márton.
A bakonyi szárazföldi krokodil története így nemcsak egy különös csak Európából ismert ragadozót hoz közelebb hozzánk, hanem segít megérteni kontinensünk földrajzi helyzetét a dinoszauruszok korában. Miközben a mai Bakony békés tájain túrázunk, érdemes felidézni: 85 millió évvel ezelőtt itt egy pengés fogú, szárazföldi krokodil vadászott – és közben akaratlanul átírta Európa ősi térképét.
(Forrás: ELTE Kommunikáció)
Ez is érdekelhet:
Kivételesen gazdag dinoszaurusz-lelőhelyet fedeztek fel Erdélyben
Több mint száz maradvány per négyzetméter.
Még a 19. században is élhettek óriáskrokodilok, amelyek ősei dinoszauruszokat ettek
Az állat tudományos neve a sokatmondó szörnyűséges krokodil.
Így néz ki egy 170 millió éves dinoszaurusz-lábnyom
Egy hat méter hosszú, nagyjából egytonnás Megalosaurustól származik.
