A WWF Magyarország megbízásából készült országos reprezentatív kutatás rávilágít egy súlyos ellentmondásra: miközben a tűzifát használó magyarok többsége határozottan kiáll a védett erdők megóvása mellett, a legtöbben nem rendelkeznek információval arról, hogy az általuk használt tűzifa honnan származik – pedig sokuk tüzelője egykor épp védett területek élővilágát gazdagította.
Az EUKI BioJust projekt keretein belül készült felmérés szerint a tűzifát használók mindössze 20%-a tudja vagy véli tudni, hogy a felhasznált faanyag milyen típusú erdőből származik. Ez azt jelenti, hogy a háztartások döntő többsége úgy fűt, hogy nincs információja a tűzifa eredetéről – arról sem, ha az történetesen nemzeti parkból vagy Natura 2000 védelem alatt álló területről származik. Így arról sincs tudomásuk, hogy bár akaratlanul, de hozzájárulnak a természeti értékek szükségszerűtlen pusztításához.
Az információhiány különösen annak fényében jelent problémát, hogy a válaszadók értékrendje egyértelműen a természetvédelem irányába mutat.
A többség egyetért azzal, hogy a védett területeken történő fakitermelést kizárólag természetvédelmi céllal lenne szabad engedélyezni, és ellenzi a tűzifa célú kitermelést ezeken a területeken.
A tarvágást is csak kevesen tartják elfogadhatónak.
„A kutatás világosan rámutat, hogy a lakosság szándéka és gyakorlata között jelentős szakadék húzódik. Bár az erdők védelme fontos érték a tűzifával fűtők számára is, a megfelelő információk hiánya miatt ezek az elvek nem minden esetben tudnak érvényesülni a mindennapi döntésekben” – hangsúlyozza Mezei Janka, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője, az EUKI BioJust projekt koordinátora.
További kihívást jelent, hogy a háztartások átlagosan mindössze öt és fél hónapig szárítják a fát, amely nagyon távol áll az ideális másfél-két évtől – a nedves tűzifa használata pedig jelentősen fokozza a légszennyezést. Szociális támogatásban a háztartások 10%-a részesül, ugyanakkor további 50% érzi úgy, hogy szüksége lenne segítségre.
Ezenfelül az energiahatékonyságban is van hova fejlődni. Habár a 2022-es hasonló felméréshez képest növekedett a tűzifát felhasználó háztartások energiahatékonysága, az összkép továbbra is lehangoló: otthonaik mindössze 38%-án van homlokzati szigetelés, csupán 31%-ukon födém- vagy tetőszigetelés, a fűtési rendszert pedig csak 15%-uk korszerűsítette. Pedig az energiahatékonyságban hatalmas potenciál van: számítások szerint, hogyha a tűzifát felhasználó családi házakat a jelenlegi minimum követelmények szerint újítanánk fel, háromnegyedével csökkenne a tűzifaigény, amely értelemszerűen a levegőminőséget is drasztikusan javítaná.
A kutatás rávilágít arra, hogy a fenntartható tűzifahasználat nemcsak technológiai vagy anyagi kérdés, hanem az információ és a tudatosság hiányának problémája is. Ahhoz, hogy a lakosság valóban a saját értékrendje szerint tudjon dönteni, elengedhetetlen a tűzifa eredetének átláthatóbbá tétele és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása.
Az EUKI BioJust projekt az energiaszegénység által érintett, tűzifától függő településeket támogatja Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a környezetbarátabb fűtési módokra történő átállásban és az épületek energiahatékonyságának javításában. Magyarországon a Habitat for Humanity helyi irodájával karöltve Jánoshida településen az önkormányzat bevonásával készítettek helyi hőenergiatervet és létesítettek tűzifaudvart, ahol forgóalap működik.
A kutatást a Coffee Break Consulting végezte az NRC online paneljén, a 18–70 éves, tűzifát használó magyar lakosság körében. Az adatfelvétel 2022-ben és 2026-ban 500 fős, 2024-ben 300 fős mintán készült.
(Forrás: WWF, fotó: Csontos Csaba)
Ez is érdekelhet:
Közvetlen kapcsolatot találtak a légszennyezés és a csökkenő születésszám között magyar kutatók
Mindenképp csökkenteni kellene a szálló por mennyiségét.
Ha így halad a klímaváltozás, a század végére az ország 40 százaléka sztyepp lesz, a bükkösök pedig kihalnak
A szárazabb nyarak negatív következményei.
Nem a fát kell megmenteni: az erdő fenntartása, gyarapítása a cél
Az FSC logóval a fenntartható erdészetet jelölik– de hogyan néz ki testközelből egy ilyen? Megnéztük a Bakonyerdőben, ahol jóval többet kaptunk egyszerű hívószavaknál.
