Legfrissebb jelentésükben – melyet százharminckilenc ország hagyott jóvá a németországi Bonnban – az a központi téma, hogyan lehet fenntarthatóbb módon, a biológiai sokféleség és az élelmiszerbiztonság fenyegetése nélkül halászni, vadászni és fát kitermelni. Azt találták, hogy a világon emberek milliárdjai hagyatkoznak ötvenezer vadon élő állat-, növény és gombafajra élelmezési, gyógyászati, üzemanyag-ellátási és egyéb célokból. Az értékelés a természet széles körű kizsákmányolásáról fest képet.

Az óceánokban élő halak nagyjából harmadát túlhalásszák, a vadon növő fák több mint tíz százalékát a fenntarthatatlan fakitermelés fenyegeti, a nem fenntartható vadászat pedig több mint ezerháromszáz emlősfajt sodort a kihalás szélére.

Az illegális halászat és a vadon élő állatok és növények kereskedelmének visszaszorítása, az erdők jobb kezelése, valamint a földet és erdőket gondozó őslakosok jogainak elismerése segítene szembenézni a kihívásokkal.

Jean-Marc Fromentin, az értékelés franciaországi társelnöke szerint a fejlődő országok vidéki lakosságát veszélyezteti leginkább a nem fenntartható gyakorlat, és nekik kevés az egyéb lehetőségük, ami „gyakran arra kényszeríti őket, hogy még inkább kihasználják a már veszélyeztetett fajokat”.

„Ma egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye. A fajok fenntarthatatlan, illegális és szabályozatlan felhasználása a probléma része. A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme évi 23 milliárd dolláros üzlet, amely néhány gátlástalan ember vagyonát gyarapítja” – mondta Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója, aki szerint az állatok és növények fenntarthatóbb felhasználása ösztönözheti a természetvédelmet és a természettel való harmóniában élést.

Ezek is érdekelhetnek: