Kiderült, hogy évtizedekkel korábban kezdett melegedni, mint ahogy korábban hitték a kutatók.

A tengeri mikroorganizmusokban lévő kémiai jelek elemzése nyomán a tudósok arra jutottak, hogy a Jeges-tenger gyors melegedésbe kezdett a múlt század elején, amikor melegebb és sósabb víz áramlott be az Atlanti-óceánból. Ez a folyamat az úgynevezett atlantifikáció, ami valószínűleg megelőzte a modern eszközökkel dokumentált melegedést. 1900 óta az óceán hőmérséklete mintegy 2 Celsius-fokkal emelkedett, miközben a tengerjég folyamatosan visszahúzódott, a sótartalom növekedett.

A Science Advances c. tudományos lapban bemutatott jelentés az első, mely történelmileg tekint vissza a Jeges-tenger atlantifikációjára, és amely bemutatja, hogy a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán északi része közötti kapcsolat jóval erősebb a korábban véltnél. Ez a kapcsolat képes formálni a sarkvidéki klíma változékonyságát, amelynek fontos hatása van a tengerjég visszahúzódására, a globális vízszint emelkedésére és a sarki jégtakaró olvadására.

A klímaváltozás következtében a világ összes óceánja melegszik, a Jeges-tenger azonban mindegyiknél gyorsabban, nagyjából a globális átlagnál kétszer nagyobb mértékben

– mondta a tanulmány vezető szerzője, Francesco Muschitiello, a Cambridge Egyetem kutatója.

Az atlantifikáció a Jeges-tenger melegedésének egyik fő oka, a folyamatot megfigyelni képes eszközök, például a műholdak adatai csak negyven évre nyúlnak vissza.

Az elmúlt nyolcszáz év

A tudósok az óceáni üledékből származó geokémiai és ökológiai adatok segítségével rekonstruálták a vízoszlop tulajdonságainak az elmúlt nyolcszáz évben történt változását. Különböző módszerek kombinálásával érték el az üledék pontos kormeghatározását, és keresték az atlantifikáció jeleit, például a hőmérséklet és a sótartalom változását.

A nyolcszáz éves időtartam vizsgálata során ezek az értékek nagyjából állandónak mutatkoztak, a 20. század elején azonban hirtelen változás következett be Tesi Tommaso társszerző, a bolognai sarkvidékkutató intézet szakembere szerint.

A kutatók szerint eredményeik az éghajlati modellek lehetséges hibájára is rávilágítanak, mivel azok nem tárják fel ezt a korai, múlt század eleji atlantifikációt.

A Jeges-tenger melegedése hatására olvadni kezd a sarkvidéki térség jege, ami hatással van a globális tengerszintre, beindul a láncreakció. A jég olvadása miatt az óceánt nagyobb felületen éri a nap, több hőt bocsát ki, és megemeli a levegő hőmérsékletét. Az Északi-sarkvidék további melegedésével megolvad a permafroszt, az állandóan fagyott talaj, amely nagy mennyiségben metánt, a szén-dioxidnál jóval károsabb üvegházhatású gázt tárol.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: Phys.org, MTI)

És ezt olvastad már?
Ilyen az, amikor az eklektika a minimalizmust is magába olvasztja