Íme a jövő élelmiszerei, amik a kutatók szerint megoldást jelenthetnek a száraz és szűkös időkben is.
Az orosz–ukrán háború jól rávilágított arra, hogy komoly kockázattal jár, ha az élelmezés terén csak a globálisan forgalmazott – jellemzően gabonaféle – terményekre alapozza élelmezését a világ. Ezt a felismerést pedig márcsak azért is minél inkább a tudatunkba kellene vésni, mert a háború mellett a klímaváltozásnak is van ráhatása a dologra, ugyanis nem minden termény/élelmiszer tudja tartani a lépést a felmelegedéssel és az azzal járó vízhiánnyal és szárazsággal (vagyis komolyan befolyásolja az alapvető élelmiszernövények terméshozamát), ha pedig a termés hozama csökken vagy esetleg teljesen tönkremegy, az világszerte felnyomja a többi alapvető élelmiszer árát is, hacsak nem az van, hogy addigra már minden elfogyott.
A világhírű növénykert és botanikai kutatóállomás, a londoni Kew Gardens szakértői pedig megnézték, milyen élelmiszerek tudnának a legkeményebb körülmények között is megfelelő étrendet biztosítani a jövőben az emberiség számára.
Tudtad, hogy...?
- Az elfogyasztott kalóriák 90%-a mindössze 15 termésből származik, közel fele pedig mindössze három növényhez, a rizshez, a búzához és a kukoricához köthető.
- Világszerte több mint 7000 ehető növényből mindössze 417-et termesztenek és használnak fel.
„Tudjuk, hogy világszerte több ezer ehető növényfaj létezik, amelyeket különböző populációk fogyasztanak, és itt találhatunk néhány megoldást a jövő globális kihívásaira”
– mondja a Kew Gardens egyik kutatója, Dr. Sam Pirinon.
Illatos csavarpálma
Az illatos csavarpálma (Pandanus tectorius) egy pálmaszerű örökzöld, ananászra emlékeztető termésekkel. Széles körben ültetik a trópusi és szubtrópusi régiókban a Fülöp-szigetektől, Indonéziától és Ausztrália keleti felétől egészen Vanuatuig és Hawaii-ig, de a kontinentális Ázsia több országába, valamint Közép-Amerika egyes részeire is betelepítették már.
Ennek a sokoldalú haszonnövénynek ananászra emlékeztető termését nyersen vagy főzve fogyasztják, míg levelét édes és sós ételek ízesítésére használják.
A Kew Gardens egy másik kutatója, Dr. Marybel Soto Gomeztől lehet tudni, hogy az illatos csavarpálma elviseli a kihívásokkal teli körülményeket, beleértve a szárazságot és az erős szelet, mint mondja: „ez egy klímatűrő és tápláló étel, ami még finom is”, szerinte szélesebb körben kellene termeszteni.
Hüvelyesek
A Kew Gardens kutatói szerint a hüvelyesek is a jövő táplálékai lehetnek, hiszen
olcsók, magas a fehérje- és a B-vitamin-tartalmuk és sokféle környezethez képesek alkalmazkodni, az óceánpartoktól akár a hegyek lejtőiig képesek megteremni minden gond nélkül.
Mintegy 20 000 hüvelyesfaj létezik a világon – a szakértők úgy gondolják, hogy több száz fajtája még ismeretlen lehet az emberiség számára –, de mi csak egy maréknyit használunk belőlük. Persze ezek közül nem mindegyik ehető, még kutatják a különböző fajok tulajdonságait, hogy kiderítsék, melyik szolgálhat táplálékként a jövőben.
Fűfélékből származó gabonafélék
A fűfélékből származó gabonafélék szintén hatalmas változatossággal rendelkeznek, több mint 10 000 fajt számlálnak, ami rengeteg lehetőséget kínál új élelmiszerek előállítására. Ott van például az Európában szinte alig ismert fonio (Digitaria exilis).
Ez az afrikai gabonapehely nemcsak jól viseli a száraz körülményeket, de gyakorlatilag semmilyen növényvédelmet vagy öntözést nem igényel, mindemellett tápértéke a rizsével vetekszik.
„Hamis banán”
Az enset vagy becenevén „hamis banán” a banán közeli rokona, és igazából Etiópián kívül szinte teljesen ismeretlen.
A növény banánszerű termése ugyan nem ehető, de a keményítőtartalmú szárak és gyökerek erjeszthetők, kása, kenyér készítésére használhatók, ráadásul bármikor elültethető és bármikor betakarítható.
A tanulmányok azt sugallják, hogy a banánszerű termés több mint 100 millió ember élelmezésére képes a folyamatosan melegedő világban.
(Forrás: BBC, Agroinform.hu, MTI, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet: