Ez vár ránk, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást, közölték az ELTE kutatói az MTI-vel. Mondjuk ezt már mi is látjuk a saját szemünkkel.

Tanulmányukban az egyre erősebb éghajlatváltozás miatt a száraz területek terjedését valószínűsítik, elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén.

A folyamat évtizedek óta tart, a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest már most 84 százalékról 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya a júniusi adatokat összevetve.

Az előrejelzés több lehetőséget vázol föl: a legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb.

Elképzelhető, hogy Magyarországot túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben erdős sztyeppe uralhatja az évszázad második felére, ezzel együtt a bükkerdők teljesen eltűnhetnek, és a tölgyesek is nagyon kis területre szorulnak vissza.

A kevésbé súlyos lehetőség az, hogy a kiszáradás kisebb területre korlátozódik, az Északi-középhegység és a Dunántúl jelentős része megmarad nedves területnek. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, mi történik addig, hiszen a mostani intézkedésektől függ a változások mértéke a következő évtizedekben, tették hozzá.

Az éghajlatváltozás belföldi hatásairól szóló tanulmányt a masfelfok.hu oldalon teszik közzé.

Van baj bőven:

Annyira felmelegedett a Földközi-tenger, hogy hurrikánok alakulhatnak ki miatta

Lassan már napi több rossz hír érkezik a klímaváltozással kapcsolatban.

Egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem csökkentjük a kibocsátást

A világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a század végére.

(Fotó: Pixabay / illusztráció – most még)

És ezt olvastad már?
Margaritával ünnepelnénk az állatok világnapját