Lassan már napi több rossz hír érkezik a klímaváltozással kapcsolatban.

A Földközi-tenger teljes nyugati medencéjének partvidékein jelenleg a víz hőmérséklete 5 Celsius-fokkal magasabb az ebben az évszakban szokásosnál:

megközelíti a 30 Celsius-fokot.

Caroline Jane Muller, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) Osztrák Tudományos és Technológiai Intézethez kirendelt kutatója a Le Figaro francia napilap csütörtöki számában nyilatkozva elmondta: a tenger példátlan felmelegedését két tényező egybeesése okozza. Az egyik a rendkívül magas hőmérsékletű, tartós hőhullám, a másik, hogy a tenger ebben az időszakban szinte egyáltalán tudott felkavarodni, szinte nem fújt a szél. A víztömeg így jelentős hőt halmozott fel.

„A tengeri hőhullámoknak sokkal nagyobb a tehetetlensége, mint a szárazföldieknek: nagyon hosszú ideig tartanak, így nincs ok arra, hogy a víz hőmérséklete a nyár vége előtt csökkenjen.”

Ez öröm azoknak, akik a nyár végén vakációznak a tengernél, ám e jelenségnek komoly következményei lehetnek a teljes flórára és faunára, de az ősz időjárására nézve is. Amikor a hőmérséklet ősszel egy kicsit alacsonyabb lesz, a víz felszínén stagnáló meleg, nedves levegő felemelkedik a légkörbe, mivel a meleg levegő könnyebb, mint a hideg levegő.

Ez instabilitást okozhat, elősegítve a felhők, majd a heves esőzések és zivatarok kialakulását.

A meleg tengeri levegő és a felső légkörből érkező hideg levegő találkozása pedig kedvez a heves légköri jelenségeknek. Bár ez minden nyár végén így történik a térségben – szeptemberben többé-kevésbé heves viharok dúlnak Dél-Franciaországban –, a víz extrém fölmelegedése felerősítheti ezeket a hatásokat. Ritka esetekben még medikánok is kialakulhatnak (a „medikán” szó a mediterrán és a hurrikán szavak összevonásából keletkezett, olyan ciklont jelöl, amely hurrikánjegyekkel rendelkezik).

A kockázat annál is nagyobb, mert a jelenséghez nem szükséges hosszú, kivételes hideghullám. Egy rövid, lokalizált hideg esemény is elég lehet akár hurrikánok kialakulásához is. A kutató szerint

„a viharokat és a hurrikánokat nem tudjuk megelőzni, elkezdhetünk alkalmazkodni rendszeres jelenlétükhöz infrastruktúránk átalakításával”.

(Forrás: Le Figaro, MTI. Nyitókép: tornádó által felborított hajók a törökországi Izmir tartományban tavaly februárban, fotó: Omer Evren Atalay/Anadolu Agency/Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Már az űrből is látszik a Magyarországot (is) sújtó aszály

Ha vannak aszálytagadók, akkor ezek a Magyarországról készült műholdfelvételek jó nagy pofont kevernek le nekik.

Az éghajlati összeomlás megelőzésének tényleges ára

Senki sem tudja pontosan, mennyibe fájna az éghajlatváltozás legszörnyűbb hatásainak elhárítása. Itt egy számítás.

És ezt olvastad már?
Letekerik a fűtést a bécsi metrón és villamosokon