Rozgonyi Tibi, az üzletvezető kábé hat éve vette át ezt a helyet, és azóta pörög a Bajor a Karinthy Frigyes úton, szinte a 6-os villamos végállomásával szemben. Ha gyanútlanul betérünk, túl sok mindent nem fogunk észrevenni – olyan húsz–huszonöt fő fér el odabenn, azok is kissé egymás nyakán, a falon hatalmas LCD-tévé lóg, és ha nem figyelünk, a fekete tábla sem fog feltűnni. A tábla, melyre fel vannak írva az ajánlatok, és amelyet mindenkinek ajánlok elolvasásra – de csakis miután kikérte az első sörét.

A sör többféle is lehet, mehetünk a ház választásával, ami a HBH, lehetünk kommerszek, de amiben igazán nagyot villant a hely, azok a kézműves sörök (Brewdog, vagy az örök klasszikus Keserű Méz), melyek szerencsére egyre inkább teret hódítanak. Amennyiben iszogatásunk meghozta gyümölcsét, és gyomrunk már korog, támadhatunk is kajafronton, melynek kínálata a szakács, Tamás Bandi kreativítását dícséri.

Tudni kell a helyről, hogy leginkább diákok, illetve az idősebb korosztály jár oda, így az árszínvonalat, illetve a kínálatot is ehhez mérten kellett megszabni, de természetesen még úgy, hogy ez ne menjen a minőség rovására. Régebben volt pizza, meg sztrapacska, de pár hónapja Bandi, a séf azt mondta: próbáljuk már ki, hogy menne a burger. A tulaj rábólintott, mi pedig bevonultunk az aprócska konyhába, hogy meglessük az elkészülés fázisait.

Menjünk szépen sorban: először kezdjük a marhahúspogácsával. Háromfajta méretet kérhetünk: 17, 25 és 34 dekásat. Alapja marhacomb és faggyú 80:20-as arányú keveréke, egyenesen Gál Józsitól. A másik lehetséges verzió a lazac, amely színhúsból készül, egyedül egy kis tojásfehérje van hozzáadva, hogy azért egyben maradjanak az alkotóelemek.

Amíg ők sülnek, előkerül egy gödöllői péktől egyedileg rendelt, szezámos buci. A hús fordulópontra ér, só és bors kerül rá, valamint a marhára egy jó adag 16 hónapig érlelt, reszelt cheddar is. Itt már kezdünk nagyon éhesek lenni.

A zsömle kap egy kis pirítást, majd elkezdődik az összeállítás. A marhára rákerül a húspogácsa, majd paradicsom, lila hagyma, a titkos recept alapján készülő szószra egy kevés apróra vágott saláta érkezik. A lazacnál azért kicsit variálunk, és egy másik titkos háziszósz mellé a már korábban említett saláta, valamint rukkola következik. Egy gerezd lime, és kész is vagyunk – vagy mégsem?

De nem ám, hiszen egy dolog kimaradt: a marha mellé a köret. Vicces ilyet hallani, mivel általában pont ellenkező kifogásokkal szoktak jönni, de itt főként azért kapunk valódi krumpliból készült köretet, mert a mirelitet nincs hol tárolni helyhiány miatt. Ez egyszerre annyira bájos és követendő példa, hogyha más nem lenne, már ezzel megvettek volna kilóra, akár a burgonyát a piacon.

De itt még nem állunk meg, mivel először főzik, és csak aztán sütik a krumplit, én pedig ezen a ponton kimegyek az utcára, és megnézem, hogy még mindig itt vagyunk-e, egy kis kocsmában, a XI. kerületben, de igen. Ezek után egy rusztikus deszkára pakoltunk minden finom falatot, és kiültünk a pulthoz falatozni.

Bandi valódi sör- és burgerrajongó, és ugyanúgy, mint én, szakadatlanul járja a várost jobbnál jobb hambikat kutatva. Lassan több mint tíz éve felelős a Bajor Söröző ételkínálatáért, előtte pedig egy pizzázót vitt, szóval tudja, mi kell az embereknek. Ez már csak abból is látszik, hogy a burgerek eladása is szignifikánsan nő, és lassan már azt a szintet is elérik, amelyet más, menő helyek; ami tekintve a közönséget és a helyi hagyományokat, igazán szép teljesítmény. Természetesen a mostani kettővel sem állt meg a történet, és bőven vannak még ötletek a fejében, de ahogy a mondás is tartja, nem lehet mindent egyszerre.

A burger gyakorlatilag minden pontján tökéletes: a zsemle friss, a belseje jól átpirult, a szósz zseniális az apróra kockázott savanyú uborkával, a marhahús pedig közepesen átsült, ahogy az meg van írva a Burgerek Nagy Könyvében. Hozzá a burgonya enyhén meghintve fűszersóval pedig pont olyan, amilyennel a házi vágású sült krumplit elképzeljük, és még a tálalás is stimmel a fehér zománcos bögrében – a város egyik legjobbja lett ez, csak mondom.

A lazacburgerhez koncepcionálisan nem jár krumpli, mégpedig azért, hogy ne kalandozzon el a figyelmünk máshová a halról, ami egyébként szintén remek, és a szósszal meg a rukkolával együtt csak ajánlani tudom mindenkinek.

Itt, Budapesten már sok helyen elérhető minőségi burger: lakóautóban, kézműves kocsmában, étteremben, bisztróban, de egy kategória még nagyon hiányzik, ami a pub foodot jelenti (magyarul hívhatjuk kocsmakajának), elérhető áron. Ez annyit tesz, hogyha bemész egy helyre meginni egy sört ötszáz alatt, akkor tudj mellé valami normális kaját is enni a chipsen és mogyorón kívül, olyan 1200–1500 forintig bezárólag, mert lássuk be, nem reális az, hogy többet költenél kajára egy piázáson, mint szeszre.

Ezen a ponton jön be fantasztikus úttörőként a Bajor Söröző, mert egy tisztes méretű burgert körettel megkapsz 1100 forintért, ami kevesebb, mint egy girosztál bárhol, ellenben sokkal, de sokkal jobb. És friss. És házi. A lazac pedig a létra teteje (1400 Ft), megmutatva, hogy egy ilyen környezetben, egy kis konyhában, egy kocsmában is lehet szívvel-lélekkel, minőségi felsőkategóriás alapanyagokból készült, gasztronómiailag tökéletesen érthető és értékelhető burgert csinálni.

Menj, és kóstold meg Bandi szuperjó burgereit (elvitelre is lehet kérni, egyedi papírdobozban, őrület!), ezzel is demonstrálva, hogy bőven van igény a kocsmákban is a melegkonyhára!

Ha nem volt elég a burgerekről, akkor a Burger Bloggal jó barátságban leszel.

(Fotó: Tóth István)