Jól ismert városokat látunk az élbolyban, de kissé lentebb ott a meglepetés: Afrika drágulása, és Latin-Amerika előretörése.
Elszabadult infláció + távmunka = nagyon figyelniük kell a megélhetés költségeire, azoknak, akik szeretnék tartani az életszínvonalukat, és azoknak, akik bárhonnan dolgozhatnak.
A Mercer tanácsadó csoport ezúttal is elkészítette a világ legdrágább városainak rangsorát, amelyet – nem túl nagy meglepetésre – Hongkong, Szingapúr és Zürich vezet.
Ha a Credit Suisse csődje rontott a svájci önbecsülésen, ez a lista most kamatostul visszaad mindent: a top tízben öt európai város található, abból négy svájci, méghozzá
Zürich (3.), Genf (4.), Basel (5.) és Bern (7.).
Rajtuk kívül Koppenhága top tízes még Európából, de drága városnak számít London, Bécs, Amszterdam, Prága és Helsinki is.
Ami pedig az el Clássicót illeti, Barcelona a 75., Madrid pedig a 83.
„A megélhetési költség válsága még élesebbé teszi a versenyt a globális tehetségpiacon, most a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is rugalmasabbnak kell lenniük” – fogalmazott Yvonne Traber, a Mercer egyik globális ügyvezető partnere.
Persze nem kizárólag az árak számítanak, fontos a városok kínálta életminőség is. Másfelől vannak elrettentő tényezők is, mint a természeti katasztrófák, a politikai-gazdasági zavargások, a bűnözés vagy a rossz infrastruktúra.
Szingapúr, a világ egyik legfontosabb üzleti központja nagyot ment a listán: hatodikból másodiknak lépett elő. A városállamban fontos multik vannak jelen olyan ágazatokban, mint a pénzügy, a logisztika, a kereskedelem és a szállítás. Szingapúr kénytelen volt valahogy megfékezni a lakásárak expatok miatti brutális emelkedését, elsősorban a helyi lakosoknak nyújtott kedvezményekkel.
A bahamai Nassau és Los Angeles szintén hat helyet javítva a tizedik, illetve a 11. helyre került. Utóbbi az USA második legdrágább városa, értelemszerűen csak New York előzi meg (ami hatodik az összesített listán), míg San Francisco a 13.
A Közel-Keleten továbbra is Tel-Aviv a legdrágább (nyolcadik a globális rangsorban), míg Dubaj a 18., Abu-Dzabi a 43., (mindkettő Egyesült Arab Emírségek), a szaúd-arábiai Rijád a 85. és Dzsidda a 101. – mindegyikük egy-egy hellyel előrébb lépett a listán.
De a legfigyelemreméltóbb jelenség az afrikai városok gyors drágulása.
- Angola fővárosa, Luanda 34 helyet ugrott előre, és most a 30. helyen áll
- Kinshasha, Kongó fővárosa 21 helyet javítva a 32.
- Conakry, Guinea fővárosa 37 pozícióval került feljebb a globális listán, és most a 39.
- ...és Csád fővárosa, N’Djamena negyvenet előre lépve a negyvenedik.
De a legnagyobb menetelést Latin-Amerika városai mutatták be: San José (Costa Rica) 76, Mexikóváros 70 helyet lépett előre.
És a vesztesek? A lista másik végén a 83 helyet zuhanó Havanna, Kairó (-63) és Oszaka (-56) áll, míg abszolút értelemben két pakisztáni város, Karacsi és Iszlamabad áll.
Részletes elemzést (például a pdf-es riportot) ezen az oldalon találsz.
(Forrás: El País, fotók: Getty Images, fejléckép: Szingapúr, Getty Images)
Ez is érdekelhet: